– Akár már az idén öt tévécsatorna is elérhető lehet a földfelszíni digitális műsorszóráson keresztül. Tapasztalatom szerint ugyanakkor nagy a bizonytalanság a felhasználók körében, hogy milyen következményei lesznek a váltásnak. Mennyire készültek fel az átállásra a hazai tévénézők?
– A kérdés aktuális, és szerintem ez az egyik legfontosabb hátralévő feladat, amelyben a nyertes pályázónak, a kormányzati szereplőknek, illetve a más technológiákon digitális műsorszórást kínáló vállalkozásoknak is részt kell vállalniuk, és úgy gondolom, az NHH-ra komoly szerep hárul a tájékoztatásban is. Állami oldalon az a feladat, hogy a tévéadást szoba- vagy tetőantennával fogó háztartások számát – amely jelenleg egymillió körül van – 2012 elejére nullára csökkentsük. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen otthonok nagy része átáll a digitális földfelszíni vételre. Vannak persze olyan háztartások is, amelyek a digitális átállás közeledésével körülnéznek, hogy milyen kábeles vagy műholdas tévé-előfizetést érhetnek el. Egyébként érzékelhető tendencia, hogy a műholdas és kábelszolgáltatók – amelyek számára konkurenciát jelenthet a földfelszíni digitális továbbítás – igyekeznek szűkíteni a piacot, egyre kedvezőbb ajánlatokkal jelennek meg. Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent azon háztartások száma, amelyek csak antennával veszik a tévéadásokat.
– Ebben nagy szerepet játszott a Digi Tv, hiszen elindulása óta 2700 forintért akár 25-30 csatornához is hozzájuthatnak az előfizetők. Ugyanakkor a hírek szerint az első multiplexbe kerülő hét csatorna közül az ATV és a Hír Tv fizetős lesz, vagyis mégsem lesz teljesen ingyenes a földfelszíni digitális szolgáltatás. Ki fogja így használni ezt?
– Az NHH-nak az volt a feladata, hogy a műholdas, kábel- és internetes televíziós szolgáltatás mellett a piacon új versenyzőnek számító platformnak teret adjon. Az, hogy milyen modellt alkalmaz a nyertes Antenna Hungária, milyen csomagokat állít össze, az már az ő saját döntése. Véleményem szerint a piac rákényszeríti majd arra, hogy versenyképes csomagokat alakítson ki. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a digitális átállás és műsorszórás ott volt sikeres, ahol alapvetően ingyenes volt ez a platform.
– Említette a nemzetközi tapasztalatokat. Hol tartunk a régióhoz, illetve Nyugat-Európához képest a földfelszíni digitális átállás megvalósításában?
– Követjük a fejlettebb Európát, a nyugat-európai országok mellett rajtunk kívül csak Észtországban és Szlovéniában valósult meg ilyen gyorsan a váltás, a helyzet ebből a szempontból tehát kedvező. A pályázat nyertesével kapcsolatban jó hír, hogy a francia anyavállalat egy ezen a területen komoly tapasztalatot szerzett cég, tehát úgy tűnik, ezen sem múlik a siker.
– A földfelszíni digitális átállás kapcsán már említette, hogy fontos szempont volt a verseny fokozása. Az elmúlt másfél-két évben az NHH számos intézkedést tett egy másik piacon, a széles sávú internetszolgáltatás területén a verseny élénkítésére október elején a hurokátengedési díjakról adtak ki egy határozatot. Mit várnak ettől?
– Az elmúlt években az volt a cél, hogy minél több háztartásban minél több technológián – ADSL, kábel, mobil – hozzá lehessen férni a széles sávú internetszolgáltatáshoz. A RUO- (hurokátengedési referenciaajánlatok) döntés azt mutatja, hogy az infrastruktúra-alapú verseny mellett a szolgáltatásalapút is fontosnak tartjuk. Jelenleg több tucat cég nyújt kiskereskedelmi szolgáltatást az inkumbens távközlési szolgáltatók hálózatán. A hurokátengedés nagykereskedelmi árainak csökkentése és még számos egyéb, ezzel párhuzamosan meghozott intézkedés segíthet az alternatív szolgáltatóknak új, vonzóbb ajánlatok kidolgozásához, ez pedig a verseny további élénkülését hozhatja magával.
– A verseny fokozása érdekében más országokban is szükség van ilyen mértékű beavatkozásra a piaci folyamatokba, vagy ez magyar sajátosság?
– A legtöbb ország ugyanezekkel az eszközökkel dolgozik. Hazánk szerencsés helyzetben van nemzetközi összehasonlításban a kábel-infrastruktúra fejlettsége miatt. A tapasztalatok szerint ugyanis hosszú távon az infrastruktúra-alapú verseny a kifizetődő, és a magas kábelpenetráció sokat segített mind a szabályozóknak, mind a fogyasztóknak.
– Ha már az összehasonlításnál tartunk, európai viszonylatban milyenek a hazai internetárak?
– Sokáig tartotta magát Magyarországon szakmai körökben az a nézet, hogy a széles sávú internet elterjedése azért lassú, mert drága a szolgáltatás. Az elmúlt egy évben kialakult árak azonban európai összehasonlításban is megállják a helyüket, tehát most már az ár és az infrastruktúra sem jelent hátrányt. A gyorsabb fejlődést az emberek motivációjának hiánya akadályozza. Ennek leküzdésére vannak kormányzati és civilprogramok is, amelyekben a saját lehetőségeink szerint mi is közreműködünk. Jelenleg a magyar háztartások 38-40 százaléka használja a széles sávú internetet, ami azt jelenti, hogy a velünk együtt az EU-hoz csatlakozó országok között az élmezőnyben vagyunk. Ugyanakkor hiába csökken a lemaradásunk a nyugat-európai országokhoz képest, még mindig nagy a hátrányunk ezen a területen.
– Az NHH elnöki tisztsége mellett a legutóbbi plenáris ülését október elején Dublinban tartó ERG, az európai szabályozó hatóságokat tömörítő szervezet vezetői posztját is betölti. Milyen aktuális ügyekkel foglalkoznak?
– Több fontos témát is érintettünk Dublinban, köztük a keretirányelv módosítását, amelyről az Európai Parlament már szavazott szeptember végén, és amelyet most a tagállamok vitatnak meg. Tulajdonképpen egy nagy nyitott kérdés maradt, hogy lesz-e uniós szintű hírközlési hatóság, és ha igen, akkor milyen formában működik majd. Mi azt szeretnénk, hogy a nemzeti hatóságok kooperációjára épüljön, a helyi szaktudásra alapozzon. Fontos téma a mobilvégződtetési díjak kérdése is, az Európai Bizottság javaslata szerint három éven belül 2 eurócentre kellene csökkenteni a végződtetési díjat, amely uniós átlagban jelenleg 8,4 eurócent. Az ERG álláspontja szerint nem lenne szabad ennyire drasztikus csökkentésre rákényszeríteni a szolgáltatókat, amelyek az elmúlt négy évben már 40 százalékkal mérsékelték az összekapcsolási díjakat. Megítélésem szerint ezt az ütemet a következő években is tudják tartani, így három év múlva 4-5 eurócentre csökkenhet a díj. Kiemelt téma a roaming is. Álláspontunk szerint a hangroaming szabályozását fenn kell tartani, és be kell vezetni azt az SMS-ek kis- és nagykereskedelmi áránál is, s ha ez így lesz, akkor egy SMS küldése roamingkörnyezetben legfeljebb nettó 11 eurócentbe kerülne az unió területén. Az adatroaming esetén a nagykereskedelmi szabályozást támogatjuk, de egyelőre az adatok elemzését végezzük. Erről jövő tavaszra várható döntés, és 2009 nyarán léphetne életbe a szabályozás, amely jelenleg úgy tűnik, egy megabájtnyi adatforgalom nagykereskedelmi árát egy euróban, a mai, szabályozatlan érték mintegy felében maximálná.
– Decemberben lejár NHH-elnöki kinevezése. Hogyan tervezi a jövőjét? Itthon folytatná, külföldön építene karriert, vagy vannak esetleg politikusi ambíciói?
– Egyáltalán nincsenek politikai ambícióim. Ha megkapom a lehetőséget, szeretném folytatni a munkát az NHH-nál, emellett ellátni a nemzetközi feladatainkat is. Az idei elnökség után jövőre az ERG alelnöke leszek, tehát bőven lesz kihívás nemzetközi szinten is. Egyébként az eddigi 36 évem során azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy nem nagyon érdemes hosszú távra tervezni. Ha az ember nyitott az újra, a lehetőségek jönnek maguktól, csak fel kell ismerni és meg kell ragadni őket.
