Üzleti tippek

A kockázati tőke lehet a kiút a pénzügyi válságból

admin

2008. 10. 16. 10:52

A dráguló hitelek mellett egyre több csoport kínál kockázati tőkebefektetést a rizikósabb vállalkozásoknak is, egyszerűbb feltételekkel. Bár ez a forma általában társulással jár, nem a bekebelezésről szól.

Évek óta folyamatosan nő a kockázati tőke magyarországi részaránya. 2005 és 2008 között átlagosan 25-40 tranzakciót kötöttek évente, 500 millió eurós értékben. Érdekes jelenség, hogy tavaly jelentősen visszaesett a külföldi államoktól eredő tőkebefektetés. A közhiedelemmel ellentétben a kockázati tőkealapok nem pénzügyi spekulánsoktól származnak.

Térségünkben tavaly az összes tőkekihelyezés 13 százaléka jött nyugati és japán óriás-nyugdíjalapoktól, 10 százaléka bankoktól, 10 százalék pedig kormányzati intézményektől, a többi gyakorlatilag kinyomozhatatlan, mert több áttételes alapon keresztül forgatják meg a pénzt.

Nincs olcsó ebéd

A kockázati tőkések általában olyan kis- és közepes méretű vállalkozásokba fektetnek, amelyekben nagy fantáziát látnak, de valamiért a pénzintézetektől nem kapnak, vagy nem elég forráshoz jutnak. Megkérik viszont a magasabb kockázat árát: általában több százalékponttal drágábbak ezek a hitelek, mint a hagyományos banki termékek, és többségük részesedést is követel a vállalkozásból. Ez nem azt jelenti, hogy a kockázati tőkés minden esetben bekebelezi a céget, tavaly például 14 magyar cégből szállt ki a külföldi résztulajdonos.

„Magyarországon valamivel magasabb a kivásárlások aránya, mint az uniós átlag, tehát amikor a befektető végül megveszi az egész céget, de még mindig jóval kisebb a kockázati tőke aránya, mint több nyugat-európai országban” – mutatta be a statisztikai hátteret Karsai Judit, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa, aki mellesleg a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) egyik bizottságának elnöke is, az Üzlet&Siker Magazin konferenciáján.

Óriási érdeklődés a vállalkozók részéről

A rendezvényre annyi vállalkozó, tanácsadó és kormányzati hivatalnok jött el, hogy mozdulni sem lehetett, hiszen a mostani válsággal teli időkben minden üzleti szereplő kétségbeesetten keresi a forrásokat.

„A magyar piacon hihetetlen mennyiségű tanácsadó tud megélni, mert egyszerűen siralmas a kisebb cégek működése, gyakran nincsenek hosszú távú stratégiák, tapasztalataink szerint mindössze a cégek 15 százaléka van rendben szervezési szempontból, ami a pénzügyeket illeti” – vélekedett a konferencián az FN-nek Tóth András, az azonos néven jegyzett tanácsadócsoport vezetője.

A szakértő szerint minden céget úgy kellene felépíteni már a kezdetek kezdetén, hogy azt egyszer majd el kell adni egy befektetőnek. Nem azért van erre szükség, mert törvényszerű, hogy egy családi vállalkozást bekebelezzen egy külföldi pénzalap vagy multicég, de sokkal szigorúbb szervezési, controlling és adminisztrációs követelményeknek kell megfelelni egy ilyen befektető becsábításakor, és sok magyar kkv-ra ráférne egy hatékonyabb működési szerkezet.

Kik kaphatnak kockázati tőkét?

Jó eséllyel számíthatnak partnerre azok a cégek, ahol minden rendben van az adózás körül és hosszú távú terveket tudnak felmutatni, jó ötletekkel. Fontos különbség a hagyományos banki forrásokhoz képest, hogy a cégek korai fázisaiban is beszállnak az alapok.

A kockázati tőkések kedvelt terepe a kommunikációs cégek és médiaügynökségek, az élettudományok területén tevékenykedő vállalkozások (például biotechnológia), vagy a szállítmányozás. Ezek a területek adták az elmúlt években az összes tranzakció majdnem felét, értékben viszont a vegyipar. Idén adott túl az EVM-en is korábbi, szintén intézményi befektetője, a vevő egy amerikai gyökerű cseh alap. Nemrég nagyarányú leépítéseket és a konkurens szlovák márka bevezetését helyezték kilátásba, az esetről korábban már beszámolt az FN. A kockázati tőkések többsége viszont a magyar cégek felfuttatásában érdekelt.

Jó néhány csoporthoz lehet fordulni segítségért: Euroventures Capital, Crossroads Capital, Enterprise Investors, InvesCom, Global M&A, stb. (a teljesség igénye nélkül). Érdekes fejlemény, hogy a korábban csak hitelgaranciákkal foglalkozó, többségi állami tulajdonú (magyar) Garantiqa is belép a kockázati piacra. Október 20-ától indul Tőke Unió Programjuk, egyelőre nem árulták el, hogy milyen forrásokból és milyen feltételekkel, jelenleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyére várnak.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.