Az MKB határozatlan időre felfüggesztette a svájcifrank- és az euróalapú devizahitel-kérelmek befogadását Magyarországon. A pénzintézet hivatalos kommunikációjában az szerepel, hogy a jelenlegi piaci környezet az ügyfelek számára fenyegető árfolyamkockázatot hordoz, és bank nem akarja kitenni őket ezeknek a veszélyeknek.
A valóságban azonban egyre nehezebb forráshoz jutni a bankközi piacokon a nemzetközi hitelpiaci bizonytalanságok miatt. Az FN-nek több piaci forrás is megerősítette, hogy lesznek még olyan pénzintézetek, amelyek csökkentik vagy időlegesen be is szüntetik a devizahitelezést Magyarországon.
OTP, Raiffeisen, CIB?
Piaci pletykák szerint a Raiffeisen Bank és CIB (tulajdonosa az olasz BCI) anyabankja is nehezen jut forráshoz, ezért szűkíteni kényszerülnek majd a piaci jelenlétüket. Már a múlt héten felröppentek hírek az OTP és az FHB körül is, amelyek szerint mindkét pénzintézet leépítene vállalati üzletágából, elsősorban a devizafinanszírozás szűkítésével. Az FHB szerkesztőségünknek a cikk megjelenését követően röviddel cáfolta, hogy szűkíteni szándékozna a devizafinanszírozást, továbbá leépítene vállalati üzletágából.
Az OTP minden esetre nem zárkózott el rögtön a devizapiaci hitelezés felfüggesztésétől. Az FN részére eljuttatott közleményük szövege: „Az OTP Bank mérlegeli a kialakult pénzpiaci helyzetet, és prognózisanalízisek alapján rövid időn belül döntést hoz az esetleges változtatások szükségességéről.”
A Budapest Bank közleményt adott ki, amely szerint változatlanul folytatják a devizaalapú hitelezést mind a lakosság, mind a kis- és közepes vállalatok számára. Hasonlóan nyilatkozott a Raiffeisen Bank illetékese is, bár kommünikéjük azt tartalmazza, a lakossági területen teljes mértékben folytatják a devizahitelezést, a vállalati területen viszont egyedi elbírálást alkalmaznak. „Anyabankunk úgy döntött, hogy nem függesztjük föl a devizahitelezést a térségben” – nyilatkozott az FN-nek Sipos József, az Unicredit Bank (szintén olasz anyabank) kommunikációs igazgatója.
Nem tolonganak a bankok a devizahitelekkel
A Magyarországon is működő európai bankok többsége egyébként viszonylag könnyen tud szerezni úgynevezett overnight kölcsönt (néhány napos hitel), de a hosszabb távú finanszírozás komoly gondokba ütközik. „Nem jellemző, hogy komoly verseny alakul majd ki az ügyfelekért azok között a bankok között, akik bent tudnak maradni a devizahitel-piacon” – vélekedett az FN-nek Földi Balázs, a Commerzbank treasury részlegének vezetője, és hozzátette, hogy a bankok egyre jobban megnézik, kiknek adnak majd hitelt.
Természetesen egyre nőnek a felárak is, az utóbbi 10 hónapban 100-200 bázisponttal is többet kell fizetni ugyanazért a hitelért. A látszat azt mutatja, hogy most nagyon jó üzlet devizahitelt felvenni 270 körüli euróval, mert hosszabb távon – kivéve, ha a forint drasztikusan tovább gyengül, ennek viszont végzetes következményei lennének az egész magyar gazdaságra – egy stabil 230-240 körüli árfolyamszinttel jól járnak a hitelfelvevők, de a pénzszűke miatt a szakértők szerint a bankoknak nem éri meg szórni a hitelt.
Komolyan veszélyeztetné a forintot
A makroelemzők arra figyelmeztetnek, hogy drasztikus következményei lennének a magyar gazdaságra, ha több itthoni bank is követné az MKB példáját. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a kiskereskedelmi forgalmat, az ingatlanpiacot és a járműkereskedelmet félti. Barcza György, a K&H Bank elemzője szerint a fogyasztás a jövő évi enyhe emelkedés helyett negatív tartományban maradhat és jelentősen lassulhat a GDP-növekedés.
A szakértő a legnagyobb veszélyt abban látja, hogy ha több bank is felfüggesztené a devizahitelezést, az jelentős forintgyengülést okozhatna, mert ez a finanszírozási forma jelentős forintkeresletet támaszt.
