„Árukészlet fedezetével pedig nincs hitel” – ezt a mondást sokszor hallhatták a vállalkozók bankjuktól a kilencvenes években. Mindegyik hitelintézet tartott és ma is tart a kockázatos fedezetnek számító készletektől, amelyeknek, ellentétben más biztosítékokkal, gyorsan lába kelhetett a kereskedelmi ügyletekben részt vevő valamelyik szereplőnél.
Úgy tűnik, hogy néhány szigorú játékszabályt betartva bizonyos cégek készleteire mégis ad pénzt a bank. Még akkor is, ha mérlegadatai és más jellemzői alapján a vállalkozás nagy valószínűséggel nem lenne hitelképes. Az egyik ilyen megoldás a közraktárjegy. Elsősorban az agrár- és élelmiszeripari cégeknek (akár mikro- és kisvállalatoknak) segíthet. Itthon még csak 4–5 bank kínál strukturált kereskedelem- és készletfinanszírozási megoldásokat, annak ellenére, hogy ezek a pénzügyi termékek minden jól értékesíthető, biztos piacú tömegterméket kínáló közép- és nagyvállalatnak óriási segítséget jelenthetnek.
Mi a közraktárjegy?
A készletezéshez kötődő forráshiány különösen azoknál a termelő és kereskedő cégeknél égető probléma, amelyek idény jelleggel, nagy tömegben állítanak elő, vagy értékesítenek termékeket és persze abban az időszakban is fejlesztenének, tranzakciókat bonyolítanának le, amíg vevőik kifizetik a vételárat.
A viszonylag egyszerű és gyors finanszírozási megoldásnak számító közraktárjegyes hitel esetében a bank számára az jelent elfogadható biztosítékot, hogy a vállalkozás közraktárban (a Concordia, az Első Danubius, a Depo Trezor, vagy a Hungária Közraktározási Zrt. országos hálózatának valamelyik telephelyén) helyezi el megtermelt áruját, s erről közraktárjegyet mutat be (bizonyos bankok néhány közraktár jegyeit nem fogadják el).
A pénzintézetek azt az éven belüli periódust finanszírozzák meg, amíg az áru a közraktárban pihen, s gazdája vevőt talál rá. Előnyös feltétel, hogy a földművelésügyi tárca (FVM) kamattámogatást is nyújt a konstrukcióhoz.
Kik kínálják és mennyiért?
Az Erste Bank például már egymillió forint, vagy annak megfelelő svájci frank és euró összegben nyújt ilyen hitelt, általában a raktári termék piaci árának 80–95 százalékáig. Ugyanez a finanszírozási arány él a CIB Banknál, akár dollár alapon is. A pontos árat az Ersténél úgy számítják ki, hogy a legközelebbi, illetve a finanszírozás lejártakor érvényes határidős tőzsdei ár számtani átlagát, de legfeljebb a közraktári jegyen feltüntetett értéket veszik alapul.
A bank egyéb biztosítékokat nem is vár el – az üzletágban érintett más pénzintézetekhez hasonlóan -. A jegy lejáratának legalább 15 nappal meg kell haladnia a kölcsön kifutását. Az Erste tájékoztatója szerint ugyanakkor náluk csak étkezési gabona, bizonyos takarmányok és napraforgó lehet a finanszírozott termény.
Minden, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) áruszekciójában jegyzett termékre ad 1–11 hónap közötti, ám meghosszabbítható futamidejű kölcsönt a Budapest Bank (BB). A jellemző finanszírozási arány 85 százalék (ettől egyedi megállapodásokkal eltérhetnek), de ehhez többek között minőségvizsgálati tanúsítványt is kérnek a betárolt áruról, illetve három hétnél frissebb köztartozás-mentességi igazolást a hitelt igénylő cégről.
Az OTP Banknál, ahol a kölcsönforma 80–90 százaléka kötődik mezőgazdasági árukészletekhez, csak egy egyoldalas hitelkérelmet kell benyújtani. A közraktárjegy ugyanis a pénzintézet számára is lehetőséget nyújt arra, hogy az ügyfél esetleges fizetési problémája esetén értékesítse az árukészletet. Az OTP Banknál a kölcsönösszegtől függően a referencia-kamatláb (Bubor, Euribor vagy Libor) plusz 2-3 százalék az ügylet jellemző kamata, s 90–95 százalékos finanszírozási arányt ígérnek.
Nem csak agrárcégeknek
A nem agráriumban érdekelt mikro- és kisvállalkozások számára a pénzintézetek általában sztenderd elbírálású, éven belüli, rulírozó jellegű fogóeszközhiteleiket, illetve a termelői oldal számára faktoringszolgáltatásukat kínálják. Karácsonykor például a kereskedőcégek jelentős része időben felkészül a vásárlói rohamra, nagy készleteket halmoz fel a megfelelő cikkekből és az ehhez szükséges hiteleket később az értékesítés árbevételéből fizetik vissza.
Bonyolultabb megoldásokkal dolgozik a strukturált ügyletfinanszírozás, amely – mint a konstrukció neve is mutatja – akár több banki termékből (például hitel, garancia, visszavásárlási opcióval kiegészített időleges értékesítés) áll össze. A fő cél ebben az esetben is a mérlegük alapján rosszabb minősítésű vállalkozások finanszírozása, de ebben az esetben akár közraktár közbeiktatása nélkül is lehetséges ez.
Az ügylet kiindulópontja az ügyfél és a vevő közötti, a bank által is elfogadott értékesítési szerződés. „A pénzintézet finanszírozása – amely a szállítandó áru önköltsége, illetve a vevőkövetelés 60–90 százaléka lehet – a szerződés teljesítéséhez szükséges beszerzések, illetve az értékesítés során keletkező vevőkövetelések meghitelezésére, alapvetően éven belüli ügyletre szól” – mondta el Demkó Szekeres Zsolt, az MKB Bank üzletági vezetője.
Fokozott biztonság
A teljes folyamat során a bank rendszeres fedezetvizsgálatokkal ellenőrzi, legalább kéthetente vagy még sűrűbben, hogy a fedezeti körbe bevont készletek, illetve vevőkövetelések fedezik-e a folyósított kölcsönt. Több pénzintézet azt a megoldást alkalmazza, hogy az ügylet idejére időlegesen megveszi a készletet. Az ügyfélnek ebben az esetben általában opciós visszavásárlási joga van.
A vevő teljesítéséből adódó árbevétel a bank által zárolt számlára folyik be, amelyet a hiteltartozás törlesztésére fordítanak. Emellett a hitelintézetek természetesen még a cégvagyont terhelő jelzálogjoggal, vagy akár a bankra engedményezett vevőbiztosítási szerződésekkel is gondoskodhatnak saját biztonságukról az ügylet egésze alatt.
Változnak az árak
„A CIB-csoport készletfinanszírozási cége, a CIB Készletezési Kft. 300–500 millió forintos készlettől és durván 10 ezer tonnás árumennyiségtől tud költséghatékony módon vállalkozni e konstrukcióra” – kalkulált Stickl László, a CIB Bank készletfinanszírozási vezetője. A bankár szerint a készletek felelős őrzése mellett az is kockázat, hogy pontos referenciaárat kell szerezni a készletekre, s annak esetleges árcsökkenése esetére is kellő fedezettel kell rendelkezni.
Az MKB tapasztalatai azt mutatják, hogy míg tavaly az átlaghoz képest közel 50 százalékkal alacsonyabb kukoricatermés, addig idén a várható terménybőség teszi rendkívül kiszámíthatatlanná az árak alakulását. Ha az árak kedvezőtlenül alakulnak az ügylet során, és az ügyfél önrésze elfogy, akkor utóbbinak további biztosítékokat kell hoznia, vagy előtörlesztést kell vállalni.
A szezonálisan változó alapanyagú áruk, gabonacégek mellett a gépjármű- és gépkereskedelemben érdekelt cégek adják a készletfinanszírozás fő célcsoportját az UniCredit Bank tapasztalatai alapján. A hitelintézet rulírozó (az év során többször igénybe vehető és visszatölthető) hitelkerettel gondoskodik a készletfinanszírozásról.
Nagyobb mennyiség esetén igénybe vett finanszírozásnál, illetve gyorsabb visszafizetés esetén az ügyfelek árengedményre is számíthatnak e megoldásnál. Elsősorban azok a felfutó középvállalkozások lehetnek a nyertesek, amelyek a konstrukció révén tudnak korábbi importőr partnerüktől függetlenné válni és elindulni a saját útjukon.
