Robin Hood-adó kivetésével kívánja a kormány megcsapolni az energetikai cégek profitját, hogy aztán a befolyt pénzekből kompenzálják az arra rászoruló fogyasztókat, támogatva például a távhőszámlákat. A kormány számításai szerint éves szinten 30 milliárd forint többletbevételhez jutna a büdzsé az adóból.
Idén júniusban még ilyen árakkal találkoztunk (Fotó: MTI)
Nem teljesen világos ugyanakkor, hogy a távhőfelhasználók részére miért csak 3 milliárd forintos támogatást helyezett kilátásba a kormány az utolsó negyedévre, hiszen ha a jövő évi tervezett bevétellel számolunk, akkor 7,5 milliárd forint dukálna három hónapos időszakra. Kérdésünk egyelőre felvetés maradt, a Pénzügyminisztériumban ugyanis csak későbbre ígértek választ, amikor az Országgyűlés előtt is ismertek lesznek a különadóról szóló szabályozás részletei.
Teljesen rossz irány
Károsnak, és abszolút rossz iránynak tartja a Robin Hood-adó tervezett kivetését Pletser Tamás, az ING elemzője. Milyen alapon, közgazdaságilag milyen indokkal teszi ezt a kormány? – tette fel a kérdést. Az ugyanis kevés, hogy magasnak ítélik az energetikai ágazatban működő társaságok profitját, ami nem is igaz, ha például eszközarányosan tekintjük a megtérülést – érvelt az elemző arra utalva, hogy más területeken is lehetne „magas profitú” vállalkozásokat találni.
A tervezett intézkedésnél sokkal súlyosabbnak ítéli Pletser Tamás a következményeket, mert szerinte az ország pénzügyi stabilitása kerülhet veszélybe egy ilyen lépéstől. Igencsak rossz képet fest az országról, hogy ha a „kuruc állam” kénye-kedve szerint vethet ki adókat annak függvényében, hogy bizonyos ágazatok, cégek profitját magasnak tartja-e vagy sem.
Ennek borítékolható következménye lesz, hogy még kevésbé fognak beruházni a külföldiek, aminek aztán az amúgy is lehűtött magyar gazdasági növekedés látja további kárát – vázolta az összefüggéseket az ING elemzője. Az abnormálisan magas hazai távhőárak éppen arra vezethetők vissza, hogy a társaságok állami kézben vannak, nem ösztönzi őket semmi a takarékosabb, hatékonyabb, olcsóbb működésre – fejtegette.
Robin Hood, az igazságtalan
A Robin Hood-adó ötletét az Európai Unió szakértői vetették fel, s akár logikus, elfogadható eszköz is lehetne extra jövedelmek lefölözésére – mondta az FN-nek a neve elhallgatását kérő elemző. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az említett extra profit igazából a kitermelő társaságoknál jelenik meg, attól függően, hogy költségeik mennyivel alacsonyabbak az aktuális árnál. A magyarországi energetikai vállalkozások azonban nem kitermelő, hanem elosztó, kereskedelmi tevékenységet folytatnak alapvetően, tehát valójában nem élvezői a kiemelkedő jövedelemnek.
Ezért, ha jövőre 8 százalékponttal megfejelik a társasági adójukat, ami így 26 százalékra emelkedik, azt valamilyen módon kompenzálni próbálják majd, amit többféle módon is megtehetnek. Tovább háríthatják az elvonást például a fogyasztókra, akik így drágábban juthatnak hozzá az energiahordozókhoz. De leállíthatják vagy mérsékelhetik infrastruktúra fejlesztéseiket is, ami az energiaárak újabb emelkedését gerjesztheti. Egyik is, másik is kedvezőtlen a fogyasztónak, rossz az országnak, a gazdaságnak – összegzett az elemző.
