„Az ajtóbontással végződő akciót nem egyszeri megmozdulásnak szántuk” – tudta meg az FN Éliás Ádámtól, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) elnökétől. A múlt héten 10 vállalkozó közel 80 munkása lebontotta a bejáratok nyílászáróit egy 13. kerületi építkezésen (a Békeliget Lakóparkban), miután többmilliós tartozásokat halmozott fel a fővállalkozó, és már több mint egy éve nem fizet.
(A kép illusztráció, fotó: MTI)
„Hibásan dolgozott az alvállalkozó, ezért nem teljesítettünk” – mondta Fürst Sándor, az Archinvent Kft. ügyvezetője, és hozzátette: a hibás munka mellett jelentős kárt is okoztak, de így is kifizettek nekik 18 millió forintot, és többet nem ismernek el. Az ügyvezető szerint nem határidőre szerelték be az ajtókat, ráadásul lötyögtek a nyílászárók, ezért saját költségen ki kellett bontatniuk, majd újból beszerelni az elemeket.
Fürst elmondta, hogy a múlt heti ajtóbontás már nem az első eset, tavaly december 29-én – a generálkivitelező szerint az alvállalkozók – már megrongálták egyszer az ajtókat, és azt is javíttatni kellett. Ezeket a költségeket számlázták le az alvállalkozóknak, illetve a késedelmes teljesítés miatt az eredetileg kialkudott munkadíjnak a 70 százalékát fizették csak ki. Az Archinvent egyébként bírósághoz fordul az ügy tisztázására.
Hogyan lehet elkerülni a körbetartozást?
Keményen fogalmaztak az érdekvédők. Éliás szerint a fővállalkozók csak lebonyolító szervezetek, mert saját gárdájuk általában nincs a munkák elvégzéséhez. „Ha a fővállalkozó csak mondjuk 70 százalékban fizet, viszont 100 százalékos áron adja tovább a beruházónak, akkor ez fedezetelvonás és csalásnak minősül” – vádolta a céget az alvállalkozó, és hozzátette, hogy akcióik természetesen csak az általuk tisztességtelennek tartott fővállalkozók ellen irányul, és azt szeretnék, ha az alvállalkozók „felébrednének”.
Az FN több mint egy tucat nagyobb építőipari és ingatlanfejlesztő céget keresett meg, de csak az AL Holding (ALH) vállalta a nyilvánosságot. Hunyady Atilla, a cég vezérigazgatója szerint nem lehet önkényes akciókkal rendezni az ilyen jellegű problémákat, és valószínűleg önbíráskodás történt, de nem ismeri az ügy pontos részleteit.
„A sajtóban nagy visszhangot kapott új érdekvédelmi szervezet mögött egy jól behatárolható, inkább kis- és közepes méretű kivitelező cégekből álló kör lehet” – vélekedett az FN-nek Hunyady és hozzátette, hogy szerinte rengeteg olyan kisebb kivitelező cég van a piacon, amely csődbe megy, majd új céget alapít nagyon hasonló névvel. Ezért nehéz kiszűrni a kevésbé megbízható beszállítókat.
Információink szerint a nagyobb ingatlanfejlesztőknél folyamatosan frissített listákat vezetnek az állandó és a nagyobb összegekre szerződött partnerekről. Ezeket korábban külsős ügyvédi irodákkal készíttették el, de ma már a saját munkatársaik is naprakészen vezetik a feljegyzéseket.
Az AL Holding vezetője szerint nehéz hiteles nyilvántartásokat készíteni, mert gyakran csak a munka közben derül ki, hogy túlbecsülték az alvállalkozó képességeit, és alulszámították a munkadíj arányát. „A mélyrepülős kivitelezői árak végül abszolút kontraproduktívak, gyakran csak az Excel-táblázatban mutatnak jól, de végül köszönő viszonyban sincsenek a realitással” – vélekedett Hunyady és hozzátette: az ingatlanszakmában szorosak a szálak a szereplők között, és így szájhagyomány útján terjednek az információk a rossz partnerekről. Az ALH egyébként igyekszik kihagyni a fővállalkozókat és egy-egy projekten egyszerre 20-30 alvállalkozóval dolgozik együtt.
Razziák és autós blokád jön
Valószínűleg lesz folytatása a VÉSZ akciójának. Különbizottságot alakítottak a vitás esetek rendezésére, amely minden alvállalkozó és fővállalkozó közötti konfliktust értékel, és végső esetben hasonló eszközöket javasol sértett tagjainak. Október elsején pedig autós konvojjal lassítják majd a forgalmat a főváros több pontján (konkrét helyszíneket egyelőre nem árultak el). Azt is tervezik, hogy megjelennek a minisztériumoknál, és petíciót adnak be a köztársasági elnöknek, valamint az Országgyűlés elnökének.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) becslései alapján egyébként legalább 400 milliárddal tartoznak egymásnak az iparágban a cégek. Ennek majdnem 25 százaléka olyan kinnlevőség, amelyhez sohasem jutnak hozzá azok, akik valamilyen formában elvégezték a munkát. Építési vállalkozások százai mennek csődbe minden évben (a végelszámolásokkal és felszámolásokkal foglalkozó piaci tanácsadó cégek adatai alapján évek óta az építőipar adja a megszűnő cégek több mint 30 százalékát), igaz ezeknek egy része újból megalakul más név alatt, új köntösben.
Hasonlóan botrányos volt az idén júliusban kirobbant vita az észak-pesti Prestige Towers építtetői között (a beruházó Part Kft., vagyis a Transelektro-csoport volt tulajdonosának, Székely Péternek az érdekeltségébe tartozó cég, valamint a fővállalkozó-kivitelező Épker Kft. között). A Part szerint az Épker késedelmesen teljesített, az építtető nem akart fizetni és még 170 millió forintot követelt hibákra és túlfizetésre hivatkozva. Az eredmény: a lakásokat nem tudták átadni.
Rosszak a törvények
Az ÉVOSZ egyébként még három éve kezdeményezte, hogy a jogszabályokba vegyenek bele olyan passzusokat, amelyek az alvállalkozókat is védik. Tavaly módosították a polgári törvénykönyvet, és így az építési vállalkozók a beruházóval kötött szerződés benyújtásával is kezdeményezhetik a jelzálogjog bejegyzését egy olyan ingatlanra, amelyen dolgoztak, de mondjuk a beruházó nem fizetett. A vállalkozók a Fővárosi Bírósághoz fordultak, jelenleg még nem zárult le az eljárás, de a tulajdoni lapra bejegyezték, hogy bírósági eljárás indult a cég ellen, így aligha rázhatja már le magáról a gyanút, hogy nem viselkedik korrekten az üzletfeleivel.
Az FN által megkérdezett építőipari szakemberek szerint az az igazi gond, hogy folyamatosan csökkennek a nagy állami megrendelések. A hazai ingatlanfejlesztő cégek a folyamatos problémák ellenére viszonylag stabilak, egyedül a Balusztrád csődje kavart nagy vihart.
Hiába működött a cég már több mint 12 éve a piacon, 2006 októberében csődeljárást volt kénytelen kérni maga ellen, mert a körbetartozások miatt lehetetlen helyzetbe került a társaság, és nem tudott teljesíteni partnerei felé. A Balusztrád egyébként jó néhány alvállalkozót is magával rántott (beszállítóinak 80 százaléka tönkrement). A cég egyébként egyszerre végzett fővállalkozói és kivitelezői munkát, valamint irodafejlesztést, de jellemző: a kivitelezői üzletága vitte csődbe a társaságot.
