Manapság kevés olyan hely akad a világon, ahol valamilyen technológiával ne lehetne internetezni. A kivételek közé tartozott eddig a repülőgépek fedélzete, azonban a nyár utolsó hónapjában e területen is jelentős változások történtek. A legnagyobb amerikai légitársaságok egymás után jelentették be, hogy hamarosan internet-hozzáférést is kínálnak utasaiknak.
Légi jelek
Az American Airlines augusztus végén jelentette be, hogy széles sávú internetszolgáltatást indít 15, az Egyesült Államok keleti és nyugati partvidéke között közlekedő járatán, lehetővé téve ezzel utasai számára az e-mail küldést, az azonnali üzenetküldő rendszerek használatát és az internetezést. A 12,95 dollárba kerülő szolgáltatás hatórányi netezést tesz lehetővé. A légitársaság ígérete szerint ugyanolyan gyors lesz, mintha valaki a földön használna wifikapcsolatot. A Gogo nevű rendszer ugyanakkor nem teszi lehetővé az interneten keresztüli telefonálást, vagyis a Skype-hoz hasonló szolgáltatások használatát. A társaság a rövidebb távolságon közlekedő belföldi járatain attól teszi függővé az internetelérés biztosítását, hogy az mennyire lesz sikeres a transzkontinentális járatokon.
A Delta Airlines még riválisán is túl kíván tenni azzal, hogy ősztől valamennyi belföldi járatán hozzáférhetővé teszi a világhálót. A légi cég tervei szerint jövő nyárra 330 gépen, azaz a teljes belföldi flottáján lehet majd netezni.
„Az utasok kérték, hogy vezessük be a szolgáltatást, és mi válaszul az égbolton jelenleg elérhető legkiterjedtebb wifihálózattal jelenünk meg” – nyilatkozta elégedetten Richard Anderson, a Delta Airlines vezérigazgatója. A társaság szintén az AirCell Gogo elnevezésű rendszerét használja majd. A háromórásnál rövidebb járatokon az utasoknak 9,95 dollárjába kerül a wifis webkapcsolat, míg a hosszabb utakon 12,95 lesz az internetszolgáltatás díja.
A Virgin America tervei szerint a légi cég utasai az év vége felé férhetnek majd hozzá az internethez a felhők között, a társaság szintén az AirCell Gogo rendszerével próbálkozik. A JetBlue Airways már jelenleg is kínál korlátozott vezeték nélküli hozzáférést repülőgépein, a Southwest Airlines, valamint az Alaska Airlines pedig már teszteli a fedélzeti wifiszolgáltatást. A hírek szerint a United Airlines több szolgáltató között is válogat, de hivatalosan egyelőre nem jelentettek be sem tesztelést, sem a kereskedelmi webszolgáltatás elindítását a repülőgépek fedélzetén.
Földi kapcsolat
Az AirCell által kifejlesztett megoldás révén a repülőgép gyakorlatilag wifihotspottá (hozzáférési ponttá) válik. A konstrukció lényege, hogy egy földi állomásról továbbítják a jeleket a repülőgépekre, előnye pedig, hogy mivel már jelenleg is létező mobiladótornyokat használnak, viszonylag olcsó.
Persze a repülés közbeni netezés díját látva sokan úgy gondolhatják, korántsem elég pénztárcakímélő ez a megoldás. Egyelőre kérdéses, hogy az utasok hajlandók lesznek-e áldozni azért, hogy a repülőgép fedélzetén is hozzáférhessenek leveleikhez vagy böngészhessenek. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni azt is, hogy egy olcsó könyv – amelyet egy hatórás út alatt akár ki is lehet olvasni – esetenként még többe is kerül, mint a netszolgáltatás díja.
Sokak fejében megfogalmazódhat a kérdés, hogy a borsos árú repülőjegyek mellett miért nem lehet megtenni, hogy ingyenes legyen az internetszolgáltatás a repülőgépeken. Nos, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a légitársaságok többsége – nem kivételek ez alól a legnagyobb amerikai cégek sem – a túlélésért, a csőd elkerüléséért küzd. A webhozzáférés megteremtése tízezer méter magasan még az AirCell megoldásával is komoly összegbe kerül, és az előzetes becslések szerint is igen szerencsésnek mondhatják magukat akkor, ha egy kis hasznuk lesz a szolgáltatáson. Hogy mégis miért indult meg a verseny ezen a területen is? Az utasok megtartása, számuk esetleges növelése mellett fontos érv, hogy olyan szolgáltatást kínáljanak, amellyel akár versenyelőnyhöz juthatnak. Vonzóvá teheti az állandó pénzproblémákkal küzdő társaságok számára a nethozzáférés megteremtését az is, hogy becslések szerint 2012-re a szolgáltatásból egymilliárd dollár körüli bevételük lehet.
Korai bukás
A siker azonban korántsem garantált, és nem szabad megfeledkezni arról, hogy néhány éve már volt hasonló, ám végül kudarccal végződő próbálkozás. Pedig olyan óriások fogtak össze a felhők közötti netezés lehetőségének megteremtése érdekében, mint a Boeing és az egyik legnagyobb európai légitársaság, a Lufthansa. Előbbi 2004 nyarán indította el Connexion szolgáltatását, amelynek használatáért 30 dollárt kértek az utasoktól. A légitársaságok reményeivel ellentétben azonban az utasok nem akartak fizetni a netszolgáltatásért, és végül 2006 végén meg is szüntették a Connexiont. A műholdas internetnek nemcsak a használata volt drága, de a technológia is nagyon költségesnek bizonyult, és a kapcsolati sebesség sem volt állandóan jó minőségű. A Boeingnek 300 millió dolláros kárt okozott a próbálkozás. A Lufthansa jelenleg is keresi az új megoldást a tengerentúli járatokon való internetezési lehetőség bevezetésére.
A mostani próbálkozások esélyeit javítja, hogy az AirCell rendszerének üzembe helyezése sokkal olcsóbb, mint a Boeingé volt, emiatt kevesebbe kerül az utasoknak is. Emellett – bár nem hozták nyilvánosságra a légi cégek és az AirCell közötti megállapodás részleteit – szakértők szerint olyan szerződések születtek, amelyek sikertelen tesztelés esetén a légitársaságok számára lehetővé teszik, hogy kiszálljanak a kísérletből. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy napjainkra alaposan megváltoztak a felhasználói szokások a néhány évvel ezelőttihez képest, hiszen az emberek ma már sokkal jobban függnek az internettől.
