Árukészlet fedezetével pedig nincs hitel – ezt a mondást keservesen sokszor hallhatták a vállalkozók bankjuktól a kilencvenes években. Mindegyik hitelintézet tartott és ma is tart a kockázatos fedezetnek számító készletektől, amelyeknek, ellentétben más biztosítékokkal, gyorsan lába kelhetett a kereskedelmi ügyletekben részt vevő valamelyik szereplőnél.
Mostanra úgy tűnik: néhány szigorú „játékszabályt” betartva bizonyos cégek készleteire mégiscsak ad pénzt a bank. Még akkor is, ha mérlegadatai, egyéb jellemzői alapján a vállalkozás nagy valószínűséggel nem lenne hitelképes. Az egyik ilyen megoldás, a közraktárjegy fedezete mellett nyújtott hitelezés elsősorban az agrár- és élelmiszer-ipari cégeknek (akár mikro- és kisvállalatoknak), az itthon még mindössze 4–5 bank által kínált strukturált kereskedelem- és készletfinanszírozási megoldások pedig minden jól értékesíthető, biztos piacú tömegterméket kínáló közép- és nagyvállalatnak jelenthetnek banki segítséget.
Egyszerűen: közraktárjegy
A készletezéshez kötődő forráshiány különösen azoknál a termelő és kereskedő cégeknél égető probléma, amelyek szezonálisan, nagy tömegben állítanak elő vagy értékesítenek termékeket, s persze abban az időszakban is fejlesztenének, tranzakciókat bonyolítanának le, amíg vevőik kifizetik a vételárat.
A viszonylag egyszerű, gyors finanszírozási megoldásnak számító közraktárjegyes hitel esetében a bank számára az jelent elfogadható biztosítékot, hogy a vállalkozás közraktárban (a Concordia Zrt, az Első Danubius Zrt., a Depo Trezor Zrt. vagy a Hungária Közraktározási Zrt. országos hálózatának valamelyik telephelyén) helyezi el megtermelt áruját, s erről közraktárjegyet mutat be (bizonyos bankok egyes közraktárak jegyeit nem fogadják el). A pénzintézetek ilyenkor azt az éven belüli periódust finanszírozzák meg, amíg az áru a közraktárban pihen, s gazdája vevőt talál rá. Növelheti az e hitelezési forma iránt érdeklődő cégek kedvét, hogy a földművelésügyi tárca (FVM) kamattámogatást is nyújt a konstrukcióhoz.
Az Erste Bank például már egymillió forint vagy annak megfelelő svájci frank, euró összegben nyújt ilyen hitelt, jellemzően a raktári termék piaci árának 80–95 százalékáig. Ugyanez a finanszírozási arány él a CIB Banknál – akár dollár alapon is. A pontos árat az Ersténél úgy számítják ki, hogy a legközelebbi, illetve a finanszírozás lejártakor érvényes határidős tőzsdei ár számtani átlagát, de legfeljebb a közraktári jegyen feltüntetett értéket veszik alapul.
A bank egyéb biztosítékokat nem is vár el – az üzletágban érintett más pénzintézetekhez hasonlóan. A közraktári jegy lejáratának legalább 15 nappal meg kell haladnia a kölcsön kifutását. Az Erste tájékoztatója szerint ugyanakkor náluk csak étkezési gabona, bizonyos takarmányok és napraforgó lehet a finanszírozott termény.
Mire és mennyiért?
Minden, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) áruszekciójában jegyzett termékre ad 1–11 hónap közötti, ám meghosszabbítható futamidejű kölcsönt a Budapest Bank (BB). A jellemző finanszírozási arány 85 százalék (ettől egyedi megállapodásokkal eltérhetnek), de ehhez többek között minőségvizsgálati tanúsítványt is kérnek a betárolt áruról, illetve három hétnél frissebb köztartozás-mentességi igazolást a hitelt igénylő cégről.
Az OTP Banknál viszont, ahol e kölcsönforma 80–90 százaléka kötődik mezőgazdasági árukészletekhez, összesen egy egyoldalas hitelkérelmet kell benyújtani. A közraktárjegy ugyanis e pénzintézet számára (is) lehetőséget nyújt arra, hogy az ügyfél esetleges fizetési problémája esetén értékesítse az árukészletet. Az OTP Banknál a kölcsönösszegtől függően a referencia-kamatláb (Bubor, Euribor vagy Libor) plusz 2-3 százalék az ügylet jellemző kamata, s 90–95 százalékos finanszírozási arányt ígérnek.
A nem az agráriumban érdekelt, ráadásul kisméretű mikro- és kisvállalkozások számára a pénzintézetek általában sztenderd elbírálású, éven belüli, rulírozó jellegű fogóeszközhiteleiket, illetve a termelői oldal számára faktoringszolgáltatásukat kínálják. Karácsonykor például a kereskedőcégek jelentős része időben felkészül a vásárlói rohamra, és nagy készleteket halmoz fel a megfelelő cikkekből. Az ehhez szükséges hiteleket később az értékesítés árbevételéből fizetik vissza – említett egy példát Kálmán László, az OTP Bank igazgatója.
Összetett konstrukció
Bonyolultabb megoldásokkal dolgozik a strukturált ügyletfinanszírozás, amely – mint a konstrukció neve is mutatja – akár több banki termékből (például hitel, garancia, visszavásárlási opcióval kiegészített időleges értékesítés) áll össze, és a teljes kereskedelmi ügylet banki pénzzel való megsegítésére szolgál. A fő cél ebben az esetben is a mérlegük alapján rosszabb minősítésű vállalkozások finanszírozása, de ebben az esetben akár közraktár közbeiktatása nélkül is.
A strukturált ügyletfinanszírozási kiindulópontja az ügyfél és a vevő közötti, a bank által is elfogadott értékesítési szerződés. „A pénzintézet finanszírozása – amely a szállítandó áru önköltsége, illetve a vevőkövetelés 60–90 százaléka lehet – a szerződés teljesítéséhez szükséges beszerzések, illetve az értékesítés során keletkező vevőkövetelések meghitelezésére, alapvetően éven belüli ügyletre szól” – mondja Demkó Szekeres Zsolt, az MKB Bank üzletági vezetője.
Fokozott biztonság
A teljes folyamat során a bank rendszeres fedezetvizsgálatokkal ellenőrzi, legalább kéthetente vagy még sűrűbben, hogy a fedezeti körbe bevont készletek, illetve vevőkövetelések fedezik-e a folyósított kölcsönt. Több pénzintézet azt a megoldást alkalmazza, hogy az ügylet idejére időlegesen megveszi a készletet egy, a bankcsoporthoz tartozó kereskedő cég, és az ügyfélnek opciós visszavásárlási joga van (ha minden rendben megy, s a vevő fizetéséből törleszteni lehet a hitelt). Így, ha mégis „történne valami” az áruval, sokkal súlyosabb az azt eltulajdonító fél büntető- és polgári jogi felelőssége.
A vevő(k) teljesítéséből adódó árbevétel a bank által zárolt számlára folyik be, amelyet a hiteltartozás törlesztésére fordítanak. Emellett a hitelintézetek természetesen még a cégvagyont terhelő jelzálogjoggal vagy akár a bankra engedményezett vevőbiztosítási szerződésekkel is gondoskodhatnak saját biztonságukról az ügylet egésze alatt.
Változnak az árak
„A CIB-csoport készletfinanszírozási cége, a CIB Készletezési Kft. 300–500 millió forintos készlettől és durván 10 ezer tonnás árumennyiségtől tud költséghatékony módon vállalkozni e konstrukcióra” – kalkulál Stickl László, a CIB Bank készletfinanszírozási vezetője. Megjegyzi: a készletek felelős őrzése mellett az is kockázat, hogy a banknak pontos referenciaárat kell szereznie a készletekre, s annak esetleges árcsökkenése esetére is kellő fedezettel kell rendelkeznie.
Demkó Szekeres Zsolt szerint míg tavaly az átlaghoz képest közel 50 százalékkal alacsonyabb kukoricatermés, addig idén a várható terménybőség teszi rendkívül kiszámíthatatlanná az árak alakulását. Ha az árak kedvezőtlenül alakulnak az ügylet során, s az ügyfél önrésze voltaképp „elfogy”, akkor utóbbinak további biztosítékokat kell hoznia, vagy előtörlesztést vállal.
A szezonálisan változó alapanyagú áruk, gabonacégek mellett a gépjármű- és gépkereskedelemben érdekelt cégek adják a készletfinanszírozás fő célcsoportját – hangsúlyozták az UniCredit Banknál. A hitelintézet rulírozó (az év során többször igénybe vehető és visszatölthető) hitelkerettel gondoskodik a készletfinanszírozásról.
Nagyobb mennyiség esetén igénybe vett finanszírozásnál, illetve gyorsabb visszafizetés esetén az ügyfelek árengedményre is számíthatnak e megoldásnál. Az UniCredit Bank a felfutó középvállalkozások közül azoknak az újautó-kereskedőknek az esetét említette a készletfinanszírozás nyerteseiként, amelyek e konstrukció révén tudtak korábbi importőr partnerüktől függetlenné válni s elindulni a saját útjukon.
