Hétfőn lezárták, és szeptember 15-én hirdetik ki a digitális táblákra és a hozzájuk tartozó informatikai eszközök beszerzésére kiírt tender győzteseit. Az első körben 24 milliárdos „álommegrendelésért” mindössze két konzorcium van versenyben.
Az egyelőre titok, hogy mely cégtömörülések indultak, de információink szerint a két tartalomgyártó (Nemzeti Tankönyvkiadó és az Apáczai Kiadó) áll az élükön, az egyik 14, a másik pedig 8–10 tagot tömörít, és valamelyikben az egyik legnagyobb európai táblagyártó, a Stiefel is szerepel. A teljes pályázati összeg kétharmada megy a táblákra, a maradék pénz pedig a tartalmakra és a hozzájuk szükséges számítógépekre.
Az igazi üzlet a tartalom
Összegszerűen a táblák értékesítése tűnik nagy üzleti fogásnak, azonban hosszabb távon a digitális eszközökhöz kapcsolódó multimédiás CD-k, programok és különböző online szolgáltatások hozhatják a nagyobb profitot. Információink szerint több cég áll készenlétben, hogy a táblák beszerzése után versenybe szálljon a tanárok kegyeiért. Ugyanis az induló beruházás után bármikor válthatnak majd szoftvereket az iskolák – persze, ha van pénzük és idejük felkészíteni a tanárokat az új rendszerek használatára.
Digitális tábla. Forrás: aktivtabla.ntk.hu
A Nemzeti Tankönyvkiadó (NT) informatikai igazgatója, Racskó Péter az FN-nek elmondta, hogy szeptember 1-től 50 anyagot tettek fel a honlapjukra. Ezek táblafüggetlen, ingyenesen letölthető oktatási programok lesznek. Valamennyi tantárgy oktatási demóprogramját ki lehet próbálni az elsőtől a tizenkettedik évfolyamig.
Ki tudja majd használni?
Az NT szakembere arra számít, hogy a kezdeti kételyek után nagy sikere lesz a tanárok körében a digitális táblának. „Azért, mert egy rendkívül modern, és ami talán még fontosabb, könnyen kezelhető oktatási eszközt kapnak majd a kezükbe a pedagógusok” – mondta el Racskó, majd hozzátette, hogy a digitális táblához mellékelt interaktív, multimédiás programok nemcsak jobban fogják szemléltetni a tananyagokat, de akár az órai jegyzetelést is kiválthatják, mert a tanár egy videó, vagy más tartalom lefuttatása után akár ki is nyomtathatja a diákoknak a látottakat. A tanulóknak lehetőségük lesz arra is, hogy gombnyomással tesztfeladatokat oldjanak meg.
Egészen másképp látja a helyzetet a pedagógiai anyagok szoftverekre programozásával és tanártovábbképzéssel foglalkozó egyik vállalkozó. Rigóczki Csaba szerint a tanárok többségének fogalma sincs arról, hogyan kell használni a berendezéseket, továbbá általános, hogy az informatikusok sem értik a pedagógiai problémákat, ráadásul többféle speciális termék is hiányzik a piacról, illetve nem elég jók az anyagok (például az irodalomtanárok által használt képgalériák, vagy a digitális térképek). Az időtakarékosságot tekintve is lehetnek kételyek, ugyanis minden digitális tanóra további készülést igényel a tanároktól, igaz, a diákok munkáját megkönnyítheti.
A nagyok tanítanak a használatra
Jelenleg egyébként mindössze néhány cég foglalkozik a pedagógiai anyagok átalakításával, a szoftvergyártás területén pedig csupán a nagyoknak éri meg beszállniuk, mert egy program kifejlesztése több száz millió forintba kerül, és igazán csak a tankönyvekkel összekapcsolva éri meg értékesíteni, no meg a szoftverhamisítás is csökkenti a piacot. A több tízezer tábla beszerzésével azonban egy teljesen új iparág jöhet létre a kiadói piacon.
A nagy kiadók már rámozdultak az üzletre: tavaly a Nemzeti Tankönyvkiadó szakemberei 8–10 ezer tanárnak tartottak roadshow-k keretében bemutató oktatást a digitális tábla használatáról. „Egy 3–4 órás kurzus után a tanárok általában félretették a kezdeti ellenérzéseiket, és élvezték a használatot” –dicsérte a programot Racskó, s hozzátette, hogy az informatikai képzéssel együtt 30 tanóra alatt elsajátítható az egész.
A digitális táblák előnyei közé sorolják a szakemberek, hogy a pedagógusok saját maguk tudják felépíteni a tanrendjüket, és egyszerűbbé válik a demonstráció is: hiszen nem kell már előhozni biológiaórára a csontvázat, vagy a különböző kitömött állatokat sem. A tábla segítségével valósághűen lehet majd szemléltetni akár az emberi test felépítését, vagy az emlősök mozgását és viselkedését.
Drága mulatság a fejlesztés
A piacon jelenleg kapható termékek nem olcsóak. Hosszabb távon a piaci verseny fogja eldönteni, hogy mennyibe kerül majd egy CD, vagy online multimédiás tartalom. Most az árak 5 és 30 ezer forint között mozognak. A költségek persze nagyban függnek attól, hogy az iskolák milyen jellegű szolgáltatásokat vásárolnak meg, mert nagyobb tétel esetén lefelé megy majd az ár. Nagyjából 1000 digitális táblát vásároltak eddig az iskolák, de az igazi, több tízezres beruházás csak most jön. Információink szerint egy ilyen berendezés ára 700 ezer és egymillió forint között mozog.
A NT oldalán egyébként található egy részletes táblázat arról, hogy ők mennyiért kínálják a táblákat. Egy Smart Board 660 típusú tábla például 415 ezer forint plusz áfa egy darab esetén, a 690-es típus pedig 749 ezerbe kerül. A cég szerint egyébként ezek még az augusztus 31.-e előtti árak, 100 darabos nagyságrendnél egyébként 10-15 százalékos kedvezményt adnak, a nagyobb tételekről természetesen nem mondtak semmit.
A mostani pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) írta ki, a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltató Főigazgatósága pedig koordinál, illetve dönt e pályázatokról. Horváth Ádám, az ügynökség munkatársa az FN-nek elmondta, hogy a tantermek 30–40 százalékát szerelnék fel interaktív táblával, laptopokkal és diavetítőkkel.
A tanácsadó szerint nincs szükség arra, hogy minden ilyen teremben legyen teljes rendszer. A hatóság kifejezetten arra fog törekedni, hogy szinte minden iskolába jusson az új digitális felszerelésekből. Év végén már elkezdődhetnek a kiszállítások, de reálisan csak a következő tanévben lehetnek már szervesen az iskolai oktatás részei az interaktív táblák, illetve az új számítógépek.
A pedagógusok nem örülnek a tábláknak
Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke már nem örül annyira a tábláknak, de elismerte, hogy vannak előnyei is a rendszernek, mert ahol használják, ott segítheti a tanítást.
A szakszervezeti vezető szerint a több tíz milliárdos beszerzés miatt aránytévesztésről van szó, mert míg 2013-ig 40 milliárd forint van betervezve uniós forrásból digitális táblák beszerzésére, addig az iskola-felújításokra mindössze ennek kétszerese, vagyis 80 milliárd forint, és nem biztos, hogy a táblák beszerzése lenne a legfontosabb, amikor, főleg vidéken, összesen 4800 oktatási intézmény tatarozására lenne szükség. Kerpen szerint jó néhány kisebb településen akadnak olyan iskolák, amelyeket már az ÁNTSZ-nek be kellett volna zárnia, mert nincsenek meg a megfelelő tisztálkodási lehetőségek.
A pedagógusszervezet oktatási pszichológusok tanulmányára hivatkozva bírálja a rendszert, amelyben az szerepel, hogy a digitális táblákról kapott kész információ csökkenti a tanulók asszociációs képességét és fantáziáját. Még az is előfordulhat, hogy az olvasás és a szövegértés terén az eddigieknél is rosszabb eredményeket érnek majd el a diákok.
Hasznos lehet?
Az NFÜ és az oktatási tárca szerint azonban hasznosak lesznek ezek az eszközök, elsősorban a természettudományi tantárgyak oktatásánál lehet óriási segítség az interaktív tábla. „Sok olyan funkciója van ugyanis a táblának, amely visszaigazolhatja a diáknak, hogy egy-egy feladatot jól vagy rosszul oldott meg” – cáfolta a kétkedőket Horváth Ádám.
A pedagógusok szakszervezete attól is tart, hogy az iskoláknak nem lesz elég pénzük a szoftverek beszerzésére, az NFÜ szerint azonban nem kell aggódniuk, egyrészt mert a Sulinet weboldalán ingyenesen is elérhető sok tananyag, másrészt egy külön 27 milliárd forintos uniós forrás áll majd rendelkezésre a tananyagok és az online szolgáltatások beszerzésére, valamint a jelenlegi kiírásban is szerepeltek már a szoftverek. Egyéb pályázatokkal pedig további 30 milliárd forint lesz a tanárok továbbképzésére.
