Üzleti tippek

Vérszegény Gyurcsány adócsomagja

admin
admin

2008. 08. 27. 15:10

A vállalkozások és munkavállalók szakmai érdekképviseleti szerveinek véleménye megoszlik abban a kérdésben, érdemi eredményt hozna-e a miniszterelnök Népszabadságban megjelentetett gazdaságélénkítő programja, bár olyan is akadt, aki összességében előremutató programnak minősítette. A gazdaság kifehéredéséből finanszíroznák az adócsökkentést, a tisztulásból származó bevételek viszont bizonytalanok. Utóbb kiderült, az első évben néhány adó és járulék megemelése is várható.

Gyurcsány Ferenc „Megegyezés” című javaslatcsomagja 1000-1200 milliárdos adócsökkentéssel számol a következő 4 évben.

A Magyar Közgazdasági Társaság Egerben rendezett ülésén a szakértők többsége egy minimum 1000-1500 milliárd forintos éves mérséklést javasolt – a Magyar Nemzeti Bank, a hazai és külföldi kereskedelmi kamarák, érdekképviseleti szervek, valamint a Gazdaságkutató Intézet (GkI) és az Oriens közgazdászai –, a miniszterelnök új csomagja viszont ennél jóval óvatosabb és 300 milliárddal számol a következő évben.

Nagy elvárások, kicsi mozgástér

„Olyan ez a program, mint a mesebeli okos lány, aki hoz is ajándékot, meg nem is” – summázta a tervezetet Karsai Gábor a GkI vezérigazgató-helyettese és hozzátette, hogy nagy volt a politikai igény a kormány felé az adócsökkentésre, a mozgástér viszont rendkívül szűkös.

Kormányszóvivői tájékoztató Forrás:MTI

Kormányszóvivői tájékoztató Forrás:MTI

Az utóbbi két év életszínvonal-romlása után a kabinet nem merte bevállalni a nyugdíjellátó rendszer – különösen a rokkantnyugdíjak – felülvizsgálatát, valamint a szociális segélyek és támogatások lefaragását. Az érdemi adócsökkentés szinte egyedüli forrása az állami kiadások radikális csökkentése lehet, ebben szinte minden közgazdászkör egyet ért.

Jobb lenne átütemezést kérni?

A munkavállalóknak jó

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint az adócsomag pozitív hatásúnak tűnik a munkavállalókra nézve – különösen a négy nagy adótanácsadó cég által közzétett programhoz képest – de a részletekről még tárgyalni kell.

Az elnök megjegyezte: stabil adókörnyezet kellene, hogy a szakszervezetek hosszabb távú bérmegállapodásokat tudjanak kötni, hiszen a megállapodások mindig bruttó bérre szólnak, s az adóváltozások eltéríthetik a nettó béreket a tervezett változás mértékétől.

Egy stagnáló gazdaság esetén ugyanis a kiadások lefaragása nélkül nem lehet forrást biztosítani. „Több mint 1100 milliárd megy el évente az államadósság kamatterheinek kifizetésére (ez az összeg megegyezik a társaságok teljes társasági adó, különadó, és iparűzési adó befizetéseivel), ezt kellene valahogy csökkenteni, esetleg a kamatfizetések átütemezésével” – mondta el az FN-nek Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének vezetője. Az adószakértő szerint egyébként a tervezet alapvető problémája, hogy nem juttat több pénzt a magyar gazdaság szereplőinek (hiszen a gazdaság fehérítéséből kívánja finanszírozni a kieső tételeket) és pótlólagos források nélkül a versenyképesség nem növelhető.

Az adósságkönnyítéssel vékony jégen táncolna a kormány Barcza György, az ING vezető elemzője szerint (s nem is tartalmaz ilyen elemet Gyurcsány javaslata). „A nemzetközi hitelminősítők negatív lépései miatt a GDP akár 10 százalékkal is csökkenne, mert a magánszféra hitelárait is befolyásolná egy ilyen moratórium” – érvelt a javaslat ellen az FN-nek az elemző és hozzátette, hogy könnyen Argentína sorsára jutna az ország, ahol a nemzetközi hitelfizetések befagyasztásával 2001-ben összeomlott a gazdaság, igaz ott nem a fizetés átütemezését kérték, hanem az adósság nagy részének elengedését.

Szlovákiában drasztikusan csökkentettek

A tényleges adócsökkentés elodázásával azonban hosszú távon lemaradhat az ország a régiós versenytársakkal szemben. Barcza szerint 5-6 éve még segített volna egy hasonló csomag, de ma jóval nagyobb lépésre lenne szükség, mert 10 év múlva Magyarország lehet a térség egyik legfejletlenebb országa. Szlovákiában a radikális adócsökkentéshez nem féltek a szociális rendszer szűkítésétől, 10 százalékkal csökkentették a kiadásokat.

A tervezet konkrét lépéseit többféleképp értékelték a megkérdezett adószakértők és közgazdászok. A kamara például üdvözölte, hogy jövő évtől a leghátrányosabb térségekben létrehozott új munkahelyek 3 évig munkáltatói járulékmentességet élveznek. A Magyar Iparszövetség társelnöke, Vadász György is egyetért a javaslattal, szerinte összességében kedvező a javaslatcsomag a kisvállalkozásokra nézve, s pozitív hatású, előremutató program. A GkI szerint viszont visszaélésekre adhat okot az új szabályozás, mert sokan fiktíven áthelyezhetik telephelyeiket vagy székhelyeiket.

Az egészségügyi járulék mértékénél egyébként a GkI bevezetne egy úgynevezett kártyadíjat, amely egységesen 10 ezer forint lenne minden biztosított után.

Valóban fehérítené a gazdaságot?

A PriceWaterhouse Coopers adószakértője szerint vannak még olyan pontjai is az anyagnak, amelyek gazdaságfehérítő hatása megkérdőjelezhető. „Az általános munkáltatói járulékok 5 százalékos csökkentése pozitív lépés, de kontraproduktív lehet, és arra ösztönözheti a vállalkozókat, hogy még több embert jelentsenek be a valóságnál alacsonyabb szinten, mert a kedvezményt csak a bérek első 140 ezer forintjára lehet alkalmazni” – mondta el az FN-nek Lőcsei Tamás, a PriceWaterhouse Coopers (PWC) nemzetközi tanácsadó cég adóosztályának partnere.

A PWC szakértői szerint egykulcsos szja-terhelést kellene bevezetni, mivel a lényegében változatlan szja rendszer is a jövedelmek eltitkolására ösztönözne.

A társasági adók összességében 2 százalékos csökkentése (különadó eltörlése és a társasági adó két százalékos emelése) nem hozna érdemi könnyítést a vállalkozóknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint. „Ennek ellenére üdvözölnénk a változást, de még nem számítottuk ki az összes tervpont hatásait, ezért nem tudunk egyértelműen véleményt alkotni a miniszterelnök javaslatairól” – mondta el az FN-nek Parragh László, a kamara elnöke.

Szigorúbb adóbehajtás és ellenőrzés

Az adóbevételek növelésére a tervezet az ellenőrzések szigorítását ígéri. „Alkotmányjogilag kérdéses, megvalósítható-e a miniszterelnök terve, mely a többmilliós vásárlásokat bankkártyás tranzakcióhoz kötné – ezzel kívánnák kiszűrni az eltitkolt jövedelmek tisztára mosását, amikor minimálbérre bejelentett vállalkozók vásárolnak plazmatévéket, vagy más hasonlóan drága tárgyakat –, de ennek ellenére utána kellene menni ezeknek a pénzeknek” – vélekedett az egyik szigorításról Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője.

Vadász György, aki a kkv-k érdekképviselete mellett egyben adószakértő is, szintén fölhívta a figyelmet, hogy a jószándékú ötletet célszerű lenne mindenek előtt alkotmányossági próbának alávetni, hogy ne “menet közben” derüljenek ki.

A jövő évi adómérséklések 300 milliárdos ellentételezését a kormány “megelőlegezi”, bízva a későbbi fehéredésben egészítette ki a cikkében közölt információkat Gyurcsány sajtótájékoztatón.

A cégautóknál például nem lehet majd elszámolni semmilyen költséget (cserébe megszűntették a kötelező útnyilvántartást) és 10 százalékkal emelik jövőre a cigaretta és az alkohol jövedéki adóját. Háromszorosára emelnék a rehabilitációs járulékot, s 11 százalékos eho-t vetnek ki a munkavállalóknak adott, eddig adómentes juttatásokra.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

cof
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.