Üzleti tippek

Széllel szemben nem lehet

admin

2008. 08. 17. 14:25

A forinterősödés alaposan megosztja a hazai kis- és középvállalkozásokat, melyek jobbára csak elszenvedői az árfolyam-ingadozásnak. Sem meglovagolni nem tudják, sem hatékonyan kivédeni.

Miközben az erős forint az exportra szállító vagy az idegenforgalomban, nemzetközi fuvarozásban működő cégeknek komoly veszteségeket okoz, az importból beszerző és itthon értékesítő vállalkozások számára olcsóbb beszerzések és több nyereség ígéretét rejti.

Az árfolyamkockázatok ellen ma még kevés kkv védekezik. Vagy azért, mert bízik a helyzet normalizálódásában, vagy azért, mert sem ideje, sem türelme, sem pedig mozgástere nincs alaposabban átgondolni a szükséges és lehetséges lépéseket. Ráadásul egy kkv-t mindenfajta külkapcsolat nélkül is érint az árfolyamváltozás, mert a forint erősödésével csökken a versenyképesség, árelőnybe kerülnek az importtermékek.

Korábban folyamatosan gyengült a forint

A gyümölcsösök kára káravesztették a

Az erős forint által sújtott cégek közé tartozik a hazai mezőgazdasági termékek kereskedelmével foglalkozó, 96 százalékban exportpiacokra szállító Frucht Melonen Kft. is. Évente 20 ezer tonna görögdinnyét exportál 500–600 millió forint értékben. Péter László ügyvezető szerint a forinterősödés teljesen elvitte már azt a hasznot is, amit a még tavasszal, 260 forintos euróárfolyam idején kiszállított kínai kel és káposzta eladásából reméltek: a vevők ugyanis többnyire 60 napra fizetnek, s mire ez letelt, addigra az euróért már 240 forintnál kevesebbet adtak.

Hasonló a helyzet a dinnyével, ahol a piac jelentős részét kitevő feketekereskedelem miatt az árverseny olyan kiélezett, hogy az árrés egyébként is csupán 2 százalék körül van. Ebből pedig az ügyvezető szerint nem lehet kigazdálkodni az árfolyam-biztosítás költségeit.

Az elmúlt években már-már megszokhattuk, hogy az euró forintban jegyzett árfolyama legfeljebb néhány hétre hagyja el a 250–260 forint közötti sávot. Ha mégis, akkor leginkább gyengül – regionális vagy globális hatások begyűrűzése okán. Ez történt idén március elején is, amikor az amerikai pénzügyi válság hullámverései miatt az eurót egy ideig 265 forint fölötti árfolyamon is jegyezték, ráadásul mértékadó gazdasági szakértők 300 forintos árat is prognosztizáltak.

Ezek a várakozások nemhogy nem igazolódtak be, de a tényleges folyamatok éppen ellentétesen alakultak. Idén áprilisban a forint kitartó erősödésbe kezdett, július második felében már 230 forintnál is kevesebbet kellett adni a közös európai deviza egy egységéért. Az elemzők megint csak trendkövetők: szerintük akár 220–225 forintos árfolyamra is fel kell készülni a közeljövőben.

A visegrádiakkal kedvezőbb kereskedni

A március közepe óta eltelt négy hónap alatt a forint nemcsak az euróhoz képest erősödött (11,5 százalékkal), hanem a külkereskedelmünk szempontjából jelentősnek számító más pénznemekkel szemben is. A legtöbbet (19 százalékot) a devizahitelesek új kedvencének számító japán jenhez képest, de csaknem 15 százalékkal lett erősebb a kurzus a hasonló szerepet betöltő svájci frankkal szemben is.

A régió többi devizájával szemben már lényegesen kisebb (2,6–7 százalék közötti) volt az erősödés – ez is mutatja, hogy a felértékelődés valójában az egykori keleti blokk összes devizáját érintette, csak eltérő mértékben. Ebből az is következik, hogy az északi szomszédjainkkal kereskedő magyar exportőrök alkupozíciója némileg jobb, mint azoké, akik euróövezeti országok cégeivel szemben kerülnek egyre kínosabb helyzetbe az ártárgyalásokon.

Túlzottan optimisták a kkv-k?

Az egyik kereskedelmi bank igazgatójának tapasztalatai szerint a hazai kis- és középvállalkozások többsége a mostani erős forintárfolyamot átmenetinek tartja, s néhány hónapos távon belül kisebb-nagyobb gyengülésre számít. Ezt alátámasztják az elmúlt évek mozgásai is, hiszen az euróárfolyam tavaly is viszonylag széles sávban (245–260 forint között) változott, az átlagos árfolyam viszont az évek óta jellemző 250-es szint közelében (251,31 forinton) volt.

fagyos kilátások

Inkább a készletállomány kézben tartásával próbál védekezni a nem várt árfolyamhatások ellen a hűtőházat működtető, döntően nyugati exportpiacokon értékesítő Gyümölcsker 94 Kft. A cég tulajdonos-ügyvezetője, Karácsony Attila szerint azonban itt sincs túlzottan nagy mozgástér, hiszen a hűtőházi tárolás az energia magas ára miatt olyannyira drága, hogy az áruk döntő részét már a termés feldolgozását követő néhány héten belül kiszállítják a vevőknek – vagyis arra nem nagyon van lehetőség, hogy kivárják, amíg a piaci helyzet vagy a forint árfolyama kedvezőbb lesz. A mostani helyzetben nem kívánnak várni a beérkezett devizabevételek átváltásával – már csak azért sem, mert további forinterősödést is lehetségesnek tartanak.

A vesztesek közé tartozik minden olyan cég, amely exportál vagy (mint a szállodacégek) árait fixen devizában állapítja meg, illetve korábbi export- vagy egyéb ügyletekből kifolyólag jelentős követelései, kintlévőségei vannak a forinthoz képest erősen gyengülő devizákban (euróban, dollárban, svájci frankban). Számukra a forint erősödése rövid távon azt jelenti, hogy euróban megszerzett bevételeik forintban egyre kevesebbet érnek, hosszabb távon pedig akár ki is szorulhatnak külhoni piacaikról, hacsak nem tudják kigazdálkodni a forint erősödéséből fakadó veszteségeket.

Egy szállítócég például, az év elején még 20 ezer euróért vállalt el egy szállítási munkát (bízva a 250–260 forint közötti árfolyamban), mostani árfolyamon csupán 45,8 millió forintból kell, hogy elvégezze a szolgáltatást, amiért márciusban még 51,6 millió forintot kapott volna (és akkor az emelkedő üzemanyagárakat még nem vettük figyelembe).

Vannak olyan cégek is, amelyek csak azért kerülnek nehéz helyzetbe, mert külföldi vevőjük nem két hónappal ezelőtt egyenlítette ki eurós kötelezettségét, hanem most.

Az importőrök nyerészkednek

Az importőrök igyekeznek a maguk javára fordítani a helyzetet – már amelyiknek van erre lehetősége és pénze. Többnyire úgy, hogy akár hitelfelvétel árán is megpróbálják előre beszerezni az importból származó árucikkeket, hiszen az az általános vélekedés, hogy a mostani erős árfolyam átmeneti, tehát egyszeri alkalmat kínál az olcsó külföldi bevásárlásra.

Az exportőrök számára viszont, akiknek szerződései devizában rögzített árakat tartalmaznak, legfeljebb az lehet a megoldás, hogy igyekeznek elhúzni a beérkező euró átváltásának idejét. Hátha később több forintot kaphatnak ugyanazért a követelésért.

Erős forint idején a finanszírozási konstrukciókkal is átgondoltan kell bánni – különösen akkor, ha a továbbiakban valamelyest gyengébb árfolyamra számítunk. Ilyenkor például nem nagyon célszerű újabb devizás kötelezettségeket vállalni: devizahitelt felvenni, devizakövetelést faktoráltatni, hiszen később várhatóan magasabb árfolyam mellett kell visszafizetni, illetve helytállni.

A követeléseket le kell fedezni

A bankárok az árfolyamkockázatok kezelésére különböző treasury-termékeket javasolnak az exportpiacon érintett cégeknek, elsősorban határidős fedezeti és opciós ügyleteket. Ezekkel elérhető, hogy a szeptember–októberben beérkező eurós bevételeket a cégek a mostani árfolyamnál lényegesen jobb (235–245 forint közötti) kurzus mellett tudják átváltani.

A kisebb cégek többsége számára azonban a fedezeti és opciós ügyletek különböző okoknál fogva kiesnek a fókuszból. Vagy azért, mert az árrésből nem tudják kigazdálkodni a költséget, vagy pedig azért, mert másként oldják meg a problémát: például át tudják hárítani beszállítóikra a kedvezőtlen hatásokat.

Nem szabad hinni a hazai bankoknak, ha mindenáron forintalapú termékeket, számlavezetést kínálnak. A kkv-k számára is elérhetők a devizaalapú termékek, csak az ilyenen sokszor kisebb jutaléka van a banknak, mert devizában csak az anyabank termékeit forgalmazza szerény értékesítési jutalék ellenében, nem pedig a teljesen saját (nagyobb árréssel kínált) forintterméket.

A hátrányt előnnyé kell fordítani

Ha a vállalkozás a jelenlegi forinterősödést megszenvedi, mindent meg kell tenni az ellentétes trend jó kihasználására – vagy egy újabb gyengülés ellen. Bízni kell az üzleti partnerekben: akár a nagy vevőkkel is lehet olyan szerződést kötni, amelyben valamilyen transzparens módon megosztják a felek az árfolyamkockázatot, hiszen – van igazság a közhelyben – az árfolyam kétélű fegyver.

A forint erősödésének vannak nyertesei és vesztesei, és természetes, hogy a sajtóban a vesztesek hangja hallatszik erőteljesebben. Pedig szépszámmal vannak olyanok is, akiknek kifejezetten jól jött az erős árfolyam, és felhasználhatnák hosszabb távú céljaik elérésére.

A devizahitelesnek megéri előre törleszteni

A nyertesek másik nagy csoportját azok a cégek jelentik, amelyek devizahitelekkel finanszírozzák működésüket. Az ő számukra a forint erősödése azt jelenti, hogy a felvett devizahitel és kamatai, törlesztőrészletei forintosítva egyre kisebb összeget tesznek ki, vagyis kevésbé terhelik a vállalkozások költségvetését.

Ha például egy kisvállalkozás 200 ezer svájci frankért lízingelt egy gépet márciusban, akkor tartozásának forintosított értéke anélkül csökkent 33,2 millió forintról 28,3 millióra, hogy akár egy fillért törlesztett volna az adósságból.

miértek és irányok

A forint most látható erősödésére azok után nyílt lehetőség, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a kormány idén februárban eltörölte a forint euróhoz szabott árfolyamsávját. Ez hivatott korábban megakadályozni, hogy fizetőeszközünk bármelyik irányban kilépjen a 240,1–324,71 forint közötti tartományból az euróval szemben.

A forint felértékelődése több tényező együttes hatásának eredménye. Egyfelől a sáveltörlés megnyitotta az utat a külföldi forró tőke számára a forint nagyobb mértékű erősítésére, amit az is alátámasztott, hogy az ország szigorúan vett gazdasági és pénzügyi mutatói az utóbbi másfél évben pozitív tendenciát mutattak. Másfelől fontos tényező volt az erősödésben a magas forintkamat (júniusban úgy tűnt, hogy még tovább emelkedhet), hatására az utóbbi időben jelentős mennyiségű külföldi forró tőke jelent meg a forintpiacon.

Tovább növelte a forint keresletét és az euró kínálatát a magyar gazdaság külkereskedelmi mérlegének, költségvetési egyensúlyának javulása és az, hogy a gazdaság szereplői az utóbbi időben szinte kizárólag devizában vettek fel kölcsönöket (az alacsonyabb kamatok miatt), melyeket rögvest forintra váltottak át.

A Reuters hírügynökség július közepén készített, havi elemzői felmérése alapján a piaci szereplők többsége rövid távon akár a 225 forintos árfolyamszint elérését sem zárja ki. Nyár végére azonban valamivel gyengébb (235 forintos), év végére pedig 240 forint körüli euróárfolyamot vár a jelenlegi információk ismeretében.

Akkor jó az előtörlesztés, ha a hozadéka magasabb, mint a rendelkezésre álló pénztartalék befektetése, különösen, ha az esetleges jövőbeni (gyengébb forint melletti) hitelfelvételnek nincs különösebb költsége. (Sajnos tőkehiánnyal küszködő hazai kkv-k többsége pénzügyileg éppen eléggé feszített helyzetben van, hogy ilyen megoldásokon törhesse a fejét.)

Ellentétes hatásokkal kell egyensúlyozni

Az a vállalkozó, akinek szüksége van hitelre, de erősen sújtaná a további forinterősödés, vegyen fel devizahitelt. Ha romlik az üzleti környezete, legalább alacsonyabb lesz a törlesztési terhe. Ha mégis gyengülne a forint, akkor nő ugyan a törlesztőrészlet, de az üzleti pozíció, a versenyképesség és az árrés javul.

Mindenesetre a mostani forinterősödés rávilágít: a cég pénzügyeit érdemes olyan módon tervezni, hogy a devizás kitettségek lehetőség szerint kioltsák egymást. Vagyis aki devizában ad el, az finanszírozza magát lehetőleg ugyanilyen devizában felvett hitellel (vagy ugyanilyen devizában számoljon el szállítóival).

Így ugyanis, amit a vállalkozás elveszít a forint erősödésén, azt visszanyerheti a hitel vagy kötelezettség összegének zsugorodásán. Érdemes lehet további kiadásokat is az euróhoz kötni. Például az iroda bérleti díját, esetleg a beszállítókkal az inputtermékek beszerzési árát.

Jobbak az alkupozíciói az éppen tranzakció előtt álló cégeknek, könnyebben nyélbe tudják ütni az üzletet, mert cég értéke nő, az eszközök forintosított könyvértékéért több eurót lehet kapni.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Oregon landscape - Crown Point overlooking the Columbia River and the Gorge
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.