Üzleti tippek

Milliárdos afrikai megrendelésekre lehet pályázni

Az idei évtől már Magyarország is részese az Európai Unió harmadik világot segélyező programjának. A több mint 100 millió eurós befizetés mögött infrastruktúra és agrárfejlesztési pályázatok sora áll, amelyekről Brüsszelben döntenek. A pályázatok megnyeréséhez a helyi tapasztalat a döntő.

Az Európai Unió még a 2002-es barcelonai csúcsértekezleten döntött arról, hogy szegénységcsökkentő programokkal segíti a fejlődő országokat. A hivatalos támogatás mértéke (ODA – Official Development Assistance) 2006 óta a nemzeti össztermék 0,39 százaléka.

Ez Magyarország szempontjából azt jelenti, hogy idén is több mint 20 milliárd forinttal kell hozzájárulni az uniós fejlesztési célokhoz fekete-Afrikától a Csendes-óceánig. A magyar Külügyminisztérium hivatalos anyagaiban ez szerepel: „Hazánk olyan országokkal kíván fejlesztési partnerségre lépni, amelyek kül- és biztonságpolitikai, valamint külgazdasági szempontból fontosak.”

Hasonlóan kevés segítséggel szolgál az a felsorolás, amely a prioritásokat tartalmazza, ebben a rendszerváltás tapasztalatainak megosztásától, a szellemi tőkén át, az egészségügy és gyógyszergyártáson át, a mezőgazdaságig és a környezetvédelmi iparágakig sok minden szerepel, és nem határozzák meg pontosan azokat az országokat, ahol segíteni szándékozik Magyarország.

A magyar célországok

„Jemen, Egyiptom és Etiópia mellett Mongólia is a stratégiai országok között szerepel” – tudta meg az FN Dávid Imrétől, a Magyar Külgazdasági Szövetség vezetőjétől. A külkeres szakértő hozzátette, hogy jó néhány olyan ország van, ahol a magyaroknak több évtizedes tapasztalataik vannak, még az előző rendszerből. Etiópia és Algéria mellett (utóbbiban rengeteg orvos dolgozott a 70-es években), Líbia és Vietnam is baráti országnak számított, ahol magyar mérnökök és kereskedők dolgoztak.

Afrikán belül sokféle lehetőség kínálkozik a magyar cégeknek: az egészségügy mellett leginkább a környezetvédelmi megrendeléseknél lehet nyomulni. Csatornahálózatokra, ivóvíztisztító-berendezésekre is nagy a kereslet, elsősorban Kelet-Afrikában. Az édesvízi halászat területén Egyiptomban és Tunéziában éri meg üzletelni.

Szenegáli halászok

Szenegáli halászok

A mezőgazdasági technológiák és komplett vágóhidak exportjával foglalkozó Agroinvest Zrt.-nek (az ÉLTERV utódja) már van tapasztalata az egyiptomi halászati szektorban (Asszuánban 674 ezer dolláros megrendelést kaptak), de dolgoztak már baromfitelepeken Algériában 12 millió dollárért és Etiópiában, valamint nyúlvágóhídon Egyiptomban.

Információink szerint több magyar cég is dolgozik Líbiában a metróépítéseken. Az Út – Vasúttervező Zrt. (Uvaterv) például több harmadik világbeli országban dolgozott már az elmúlt évtizedekben.

Kevés tapasztalat a harmadik világban

„Szinte csak azoknak a cégeknek van esélyük külföldön, amelyek már rendelkeznek referenciákkal, vagy csatlakoznak mások konzorciumaihoz (jó esetben magyar és nem másik uniós ország cégcsoportjához)” – mondta el Dávid és hozzátette, hogy a kormánynak meg kellene fontolnia a kiválasztott magyar középvállalkozások támogatását. Jelenleg 4-5 ezer exportképes kkv van Magyarországon, ezeknek azonban csak töredéke rendelkezik harmadik világbeli tapasztalatokkal.

2010-től már várhatóan 50-60 milliárd forintot fog kitenni a Budapest által fizetett teljes összeg (a hozzájárulási mérték kötelező növekedése, nem a kiugró gazdasági növekedés miatt), jelenleg egyébként körülbelül 25 milliárd forint a nemzeti támogatás, amelyet az ország nem az uniós normák miatt, hanem saját külpolitikai céljainak elérésére finanszíroz (elsősorban a Balkán és Közép-Ázsia).

Formálódó kormányzati tervek

A szövetség elnöke szerint a kedvező exporthiteleken és biztosításokon túl (EXIM Bank és Mehib), több nyugat-európai országhoz hasonlóan 15-20 százalékos támogatást kellene adni a magyar cégeknek, hogy azok fel tudják venni a versenyt a nagyobb német és francia versenytársakkal. A kiemelt támogatás egyelőre csak az érdekképviseletek álmai között szerepel, várhatóan az ősz közepére készül el az új külgazdasági stratégia, amely a ködös célokon túl remélhetőleg a konkrét tervekhez is elvezeti majd a döntéshozókat.

Mongol kislány

Mongol kislány

A kereskedelemösztönzéssel foglalkozó ITD Hungary egyébként jelenleg azoknak a körét gyűjti össze, akik potenciálisan szóba jöhetnek majd ezeken a pályázatokon. A lobbiszakértők szerint a harmadik világbeli országokban a referenciák mellet azok az országok pályázhatnak jó eséllyel, amelyek tudják, hogy az adott fejletlen térségnek pontosan mire van szüksége, és jó néhány konzorciummal rendelkeznek.

További részletek: itt

Az Európai Bizottság EUROPEAID honlapján egyébként a legfrissebb pályázati kiírások és praktikus tanácsok is megtalálhatóak. Érdemes azonban mindig segítséget kérni a helyi diplomáciai képviselettől, sajnos az utóbbi évtizedekben az afrikai és a dél-amerikai magyar képviseletek jó részét bezárták. Az igazi nagyberuházások és a nyertesek jó része a fogadásokon dől el Afrikában és Brüsszelben (az unió fővárosában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének is van lobbistája).

Ajánlott videó

Olvasói sztorik