Üzleti tippek

Nagy dobásra lenne szükség

admin

2008. 08. 15. 10:15

Nem szeretné Szalay-Berzeviczy Attila leköszönt tőzsdeelnök, ha Ausztriát gazdagítaná az a pénz, amit eddig itthon fizettek be a befektetésszolgáltatók. Azt is mondja, Budapestnek jót tenne egy olimpia.

Egy hónapja mondott le a Budapesti Értéktőzsde elnöki posztjáról, miután a Bécsi Értéktőzsde meghatározó tulajdonosi pozícióba került. Ön szerint a bécsi tőzsde magába fogja olvasztani a budapestit?

Magát az intézményt mint jogi személyt semmiképpen sem. De úgy látom, az adatszolgáltatási és kereskedési rendszerek összekapcsolásával saját hazai piacát próbálja meg erősíteni – versenytársát gyengítve. Egy tőzsde számára ugyanis csak akkor van értelme felvásárolni egy másikat, ha azzal jelentősen kedvezni tud saját tulajdonosainak, kibocsátóinak és brókercégeinek egy jelentősebb kereskedési tér létrehozásával. Ennek megfelelően próbál ma hegemóniára törekedni régiónkban mind a bécsi, mind a varsói tőzsde.

Ez mit jelentene a magyar tőkepiac számára?

A bécsi tőzsdének egy ideje teljes jogú tagjai azok a londoni befektetési bankok, melyek a BÉT-en a forgalom 80 százalékát generálják, hazai brókercégek közreműködésével. A két rendszer egyesítésével ezek a nemzetközi brókerházak azonnal lehetőséget kapnának arra, hogy kikerüljék a hazai befektetési szolgáltatókat, és így Bécsben adják-vegyék a magyar részvényeket. Ezeket a tőzsdei ügyleteket pedig már el lehet számolni akár az osztrák elszámolóházban is – csökkentve ezzel a KELER szerepét. Mindezek eredményeként a BÉT brókercégei elveszítenék legnagyobb ügyfeleiket. Ráadásul az idehaza nem kis súlyt képviselő osztrák pénzintézetek azonnal képesek lennének Bécsbe koncentrálni magyarországi befektetési szolgáltatásaikat. Ez pedig azt jelentené, hogy a befektetésszolgáltató szakma lassan, de biztosan eltűnne idehaza. Ennek már közvetlen költségvetési kihatása is lenne. A brókerek, a letétkezelők és vagyonkezelők megszűnésével a szolgáltatásaikért eddig itthon megfizetett több 10 milliárd forintnyi jutalék ezután Ausztriában adózna és járulna hozzá a gazdasági növekedéshez.

Ön szerint a magyar kis- és középvállalatok milyen területen rúghatnak labdába a nemzetközi színtéren?

Egyértelműen ilyen terület az IT vagy a biotechnológiai szektor, ahol a magyar cégek hozzáadott szellemiérték-többlete bárkivel felveszi a versenyt. A természeti kincsek oldaláról pedig ide sorolom az ásványvíz-forgalmazókat is. Ugyanakkor gazdaságpolitikai kérdés, hogy a kkv-kat generálisan támogatjuk, vagy azt mondjuk, hogy hosszú távon specializálódik az ország, és vannak területek, amelyeket jobban támogatunk.

Mi a legnagyobb baj a magyar gazdasággal?

szalay-berzeviczy attila

1972-ben született Tatabányán. Kuvaitban, majd Isztambulban végzett tanulmányai után a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján és a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen szerzett felsőfokú végzettséget. Pályafutását 1990-ben, a Budapest Bank devizaforgalmi főosztályán kezdte, ahol 1994-ben Bokros Lajos vezérigazgató a pénzintézet értékpapír-letétkezelési üzletágának felállításával bízta meg. A terület kivásárlásával 1999-ben került a Bank Austria Creditanstalthoz (ma UniCredit Bank). A bank ügyvezető igazgatójaként dolgozta ki és vezényelte le azt a tranzakciót, melynek következtében 2004-ben az UniCredit Bank vált a tőzsde legnagyobb tulajdonosává. A BÉT elnöki posztját 2004 júniusától idén június 16-áig töltötte be. Több civil szervezet munkájában is részt vesz: tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak, alelnöke a Magyar Vívószövetségnek, vezetője a Budapesti Olimpia Mozgalomnak. Hobbija a fotózás. Ha ideje engedi, párbajtőrözik, konditerembe jár és fut a Margit-szigeten. Barátnője van. Budán, a XII. kerületben lakik.

Két fő problémával küszködik Magyarország gazdasága: egyrészt azzal, hogy az unió által kikényszerített konvergenciaprogramot leszámítva nincsen átfogó gazdaságpolitikája, másrészt pedig nincs jövőképe. A mai magyar gazdaságpolitika egyetlen vezérfonala az egyensúly helyreállítása, semmi másra nem alapoz, csak a bevételi oldal megerősítésére. Az adók és járulékok megemelésére helyezi a hangsúlyt, amivel tovább erősíti az állam újraelosztó szerepét, és gyengíti a növekedés ütemét, miközben a kiadási oldalt gyakorlatilag érintetlenül hagyja, a folyó fizetési mérleg hiányának felszámolására pedig nem ad megoldást. Az elmúlt hat évben a kormányzatnak végig kellett volna vinnie az adórendszer, valamint a nagy állami elosztó rendszerek reformját, hogy megakadályozza a hiány újratermelődését a megszorítások végeztével. Ezt azonban nem tette meg, ehelyett megint maradtak az egyensúlyteremtő lépések. Mindeközben pedig a kirívóan alacsony adófizetési morál túladóztató rendszerrel párosul, amely bonyolult, átláthatatlan, kiskapukkal teli. Egyre versenyképtelenebbé válunk, a rendszer ugyanis arra ösztönöz, hogy vállalataink külföldre helyezzék át székhelyüket, a külföldiek hazavigyék az itt megtermelt profitot, a kkv-k feketén foglalkoztassanak munkatársakat, eltitkolják jövedelmeiket, a lakosság vagyonosabb része pedig külföldre menekítse megtakarítását.

Hogyan tudnánk kilábalni a válságból?

A konvergenciafolyamat sikeres végigvitele mellett a növekedés beindításához és a versenyképesség visszanyeréséhez mielőbbi adóreformra van szükség. Nem lehet további két-három évet várni. A munkáltatói és a személyijövedelemadó-kulcsok szignifikáns csökkentésének alapvető feltétele az adóbázis szélesítése. Erre lehetőséget teremtene az ingatlanadó bevezetése, mellyel az állam utána tudna menni az eddig eltitkolt jövedelmeknek – megnyitva ezzel az utat az egykulcsos szja bevezetése felé. E két változtatás egyidejű bevezetésével úgy lehetne áttérni társadalmilag igazságosabb rendszerre, hogy az nem rontaná a költségvetés helyzetét, sőt. Mindeközben megkerülhetetlen a hosszú távú megtakarítások hatékonyabb ösztönzése, valamint az oktatás és a nyugdíjrendszer átalakítása. Például az 1997-ben megkezdett nyugdíjreform óta politikai gyávaságból senki nem mert ismét belevágni e szisztéma szerkezeti átalakításába. Emelni kell a nyugdíjkorhatárt, át kell térni a svájci indexálásról az inflációkövető emelésre, és szigorítani kell a nyugdíjba menetel szabályait.

Mi a véleménye arról, hogy Orbán Viktor a kiszivárogtatott információk szerint felülvizsgálná a privatizációkat?

Azt már megtanulhattuk az elmúlt tizennyolc évben, hogy nem az az érdekes, ki mit mond ellenzékben, hanem az, hogy mit tesz kormányon. Pontosan ezért protest szavazó a magyar.

Ön szerint az ország szempontjából mi lenne a legjobb megoldás politikailag? Előrehozott választás vagy kisebbségi kormányzás?

Mindegyiknek látom a gazdasági és társadalmi előnyét és veszélyét. De mivel ez ma egy tisztán választói szimpátiára vonatkozó kérdés, ami pedig mélyen magánügy, nem válaszolok.

Váltsunk témát. Szomorú aktualitás, hogy elhunyt Kolonics György olimpiai és világbajnok kenus, aki a 2020-as budapesti olimpiai nagyprojekt egyik emblematikus arca volt.

A BOM munkatársai körében leírhatatlan volt a megrendülés és a szomorúság a hír hallatán. Koló a mozgalom pártolójaként személyiségével, elkötelezettségével sokat tett azért, hogy a hazai olimpiarendezés mindannyiunk közös ügye lehessen. Emléke arra kötelez bennünket, hogy következetesen folytassuk azt a munkát, amelynek ő is támogatója volt.

Hogy áll most a BOM ügye?

Tavaly júniusban a Fővárosi Közgyűlés nyolc határozati pontban ötpárti igennel elfogadta a BOM előterjesztését, felhatalmazta Demszky Gábort és csapatát, hogy Budapest megkezdje a felkészülést a 2020-as olimpia megpályázására. Ennek részeként jelenleg is folynak az egyeztetések a főváros és a BOM vezetése között a civil szervezet által elkészíttetett, ide vonatkozó törvénytervezet végleges szövegéről. Mindeközben pedig a Főépítészi Hivatal dolgozik a lehetséges olimpiai helyszínek kiválasztásán. Ha minden a tervek szerint megy, akkor mind az olimpiai törvény, mind pedig a helyszínjavaslatok október végén kerülnek a Fővárosi Közgyűlés elé. Ha ott zöld lámpát kap az anyag, akkor mehet a parlament és a kormány elé.

Mennyire bizonyított gazdaságilag, hogy az olimpia a legnagyobb országfejlesztő hatású esemény?

A PricewaterhouseCoopers által elkészített megvalósíthatósági tanulmány szerint 2006-os árakon számítva egy 2020-as budapesti olimpia költségvetése 5164 milliárd forint lenne – ebből 3884 milliárd menne a közlekedés fejlesztésére. Ezen túl a tanulmány rámutat, hogy a játékok megrendezése közel 1800 milliárd forinttal növelné Magyarország GDP-jét, miközben évente 35 milliárd forint adótöbbletet és 43 ezer új munkahelyet jelentene, valamint a következő 15 év alatt 15 millióval több hazánkba látogató vendéget. Azt hiszem, ezek a számok magukért beszélnek, és egyértelműen bizonyítják, hogy az olimpia ma már nem pusztán egy kéthetes sportesemény, hanem sokkal inkább tízévnyi grandiózus országépítő és modernizáló program. És akkor még nem beszéltünk az esemény lélektani vetületéről és hosszú távú hatásairól. Magyarországnak rég volt már akkora szüksége egy nagy dobásra, mint ma.

Ön szerint miért és meddig erősödik a forint?

Több tényező együttes hatása eredményezte ezt. A szlovák eurócsatlakozást, a magyar államháztartás helyzetének stabilizálódását, a jegybanki alapkamat 8,5 százalékos szintre emelkedését, kereskedelmimérleg-többletünket, a folyamatos lakossági devizahitel-felvételeket és végül, de nem utolsósorban a Magyar Nemzeti Bank által eltörölt forintsáv hatását tudom itt megemlíteni. Ez utóbbi ráadásul jelentősen kinyitotta a játékteret nemzetközi forrótőke számára. Mivel a forintpiac nemzetközi viszonylatban elég kicsi, könnyű szélsőségesen megmozgatni egy trendet meglovagolva egyik vagy másik irányba is. A mostani kamatlábaknál rövid távon elképzelhetetlennek tartom, hogy visszaugorjunk a 280 forintos euróra. Korrekció lehetséges, sőt biztos, de arra számítok, hogy a magyar fizetőeszköz jelentős volatilitás mellett tartósan erős marad.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.