Miközben világszerte nő a kereslet a tejtermékek iránt, elsősorban az ázsiai gyorsan fejlődő megaállamok (Kína és India), valamint Brazília miatt, helyi szinten, egyre több gonddal küzd a magyar ágazat. A GfK Hungária piackutató és az Agrár Európa Kft. (AE) közös tanulmányában a nemzetközi tendenciák mellett a magyar helyzetet is elemezték, már a cím is találó: ’Tej föl nélkül, avagy a tejszektor helyzete…’.
A magyarországi felvásárlási árak a tavalyi 42 százalékos emelkedés után (az általános uniós konjunktúra és szárazság miatt), az idei első négy hónapban már 17 százalékot csökkentek, leginkább ez fáj a gazdáknak. Az idei évben egyébként a tanulmány szerzői átlagosan 80-82 forintos felvásárlási árra számítanak, amely piaci koncentrációhoz vezethet, vagyis a nem hatékonyan működő gazdaságok csődbe mehetnek.
A kereskedelmi láncok egyelőre nem nyilatkoztak, a dinnyeblokád miatt bajba került Auchan is csak annyit említett legutóbbi közleményében, hogy vizsgálják a termelési láncot, vagyis hogy hol keletkezik a legnagyobb haszon. A tanulmány szerzői szerint egyébként egyértelműen a kereskedőknél.
Magyar tejet kell venni!
„Az a legnagyobb baj, hogy a fogyasztók már egyáltalán nem lojálisak a magyar termékekkel, a multik pedig egyszerűen megveszik az olcsóbb lengyel, vagy szlovák tejet” – hangsúlyozta a fogyasztók felelősségét Fórián Zoltán az AE üzletág vezetője.
Az agrárpiaci elemző azt is hozzátette, hogy hosszú távon csak a gazdák hatékonyabb érdekképviseletével lehet növelni az árakat és megmenteni az ágazatot. „Szinte lehetetlen megteremteni a közös fellépést” – mondta el az FN-nek Krajcsovicz András, a Tej Terméktanács alelnöke és hozzátette: ahhoz, hogy Hollandiában és Dániában jól működjön a termelői érdekképviselet, nem kevesebb, mint negyven év kellett. A tanács vezetőségi tagja szerint tiltakozó eseményekre könnyebb megszervezni a gazdákat, de a hatékonyabb érdek képviseletre szinte lehetetlen –egyébként papíron 6 képviseleti szervezet létezik-.
Nem segítenek a hosszú távú szerződések sem. „Annak ellenére, hogy éves szerződésünk volt 104 forintos felvásárlásra, a feldolgozó egyszerűen megzsarolt minket, hogy csak 60 forintért veszik át, vagy boríthatjuk ki a tejet” – panaszkodott az FN-nek egy név nélkül nyilatkozó gazda. Az ágazatban egyébként már az a jellemző, hogy csak 1-2 hónapos szerződésekkel tudják biztosítani magukat a gazdák.
Ha nincs megállapodás, tej fog fojni
A Tej Terméktanács jelenleg az összes kereskedelmi lánccal tárgyal a felvásárlási árak emeléséről, legalább 85-90 forintot szeretnének elérni literenként a jelenlegi 65-70 forint helyett. Ha nem tudnak megállapodni, azt tervezik, hogy bojkottot hirdetnek a láncokkal szemben.
A drasztikus fellépések mellett pedig folyamatosan nő a közvetlen értékesítés, az utóbbi hetekben például a terméktanács adatai alapján 5 százalékkal nőtt a piacokon és tejcsarnokokban eladott tejtermékek aránya. Az utcákat járó, a régi tejes-kocsik hangulatát idéző mobil autós üzletekkel is készülnek. Első körben 10 kocsi megvételét tervezik, várhatóan uniós forrásokból.
„Várhatóan a jövő évtől bevezetett új, úgynevezett SPS támogatási rendszer sem segít majd érdemben a gazdákon, mindössze elkerülték, hogy a támogatás szinte a nullára csökkenjen” – vélekedett az új támogatásokról Tóth Péter és hozzátette, hogy azok a gazdák járnak majd jól, akik saját takarmány területtel rendelkeznek.
Németországban is tiltakoznak a tejesek
Csak fél sikert értek el a németországi termelők, amikor májusban országos bojkottot hirdettek meg a kereskedelmi láncok ellen. A fenyegetésre először több üzlet is felemelte a felvásárlási árakat 40 euro centre (Lidl, Rewe, Norma, Plus és Aldi), illetve a vaj negyed kilós árát 20 centtel. Néhány héttel később újból elkezdték faragni a kialkudott összegekből és ma már kevesebb, mint 35 eurót adnak a tej literéért.
A tej bojkottal egyébként nem értek el sokat a német gazdák, a kereskedelmi láncok ugyanis mindenhol meg tudták oldani az ellátást, jó néhány esetben azonban a gazdák útlezárásai miatt a tej nem jutott el a feldolgozó üzemekbe. A felvásárlókat és feldolgozókat képviselő Tejipari Szövetség szerint az akciókkal egyedül az ügyvédek jártak jól, mert több mint 100 millió eurós teljes kárukat fogják követelni a gazdákon.
A fenyegetésre a politikai nyomásgyakorlást választották a termelők. A több mint 33 ezer tagot számláló Német Tejtermelők Szövetségének (BDM) több ezer tagja a májusi tejborogatások után – a többi között a Brandenburgi kapunál is rendeztek happeninget Berlinben-, most azt tervezi, hogy megsemmisíti a tej egy jórészét, ha nem kapnak legalább 43 centet.
Régiónkban jóval kevesebb tehén lesz
Az Európai Bizottság becslései alapján nemcsak a magyar termelői piac tisztul majd meg a következő években, 2014-ig az EU10-ek tehénlétszáma 20 százalékkal fog csökkenni és ugyanakkor 24 százalékkal nő majd a tejhozam (ez uniós szinten 8, illetve 9 százalék). Az Unió szakértői egyébként arra számítanak, hogy szinte minden szektorban (a sajttól, a sovány tejporon át, a vajig) csökken majd az EU világpiaci részesedése, de enyhén növekszik majd a belső piac és a magasabb szintű feldolgozott termékek irányába megy majd el az ipar.
