Üzleti tippek

Receptek túléléshez

admin

2008. 07. 15. 08:00

Semmi sem mutat ma az energiaárak csökkenésének irányába, így hát alkalmazkodni kell. A vállalkozás „beszürkítésétől” az energiatakarékos eszközökön át a tőzsdei opciókig számos valódi és álmegoldás kínálkozik.

Akár még jól is jöhet a hazai kkv-szektornak az energiahordozók és üzemanyagok árának mostani szárnyalása. Előtérbe kerülhetnek ugyanis azok a fejlett technikai és technológiai megoldások, amelyek eddig legfeljebb lelkiismereti kérdésként merülhettek fel, mert egészen mostanáig nem voltak versenyképesek. Talán most majd érdemes lesz lecserélni a korszerűtlen gépjárműparkot, talán minden irodaházhoz készül immár energetikai koncepció, s talán akkor is felteszik a tetőkre a napelemeket, ha nem jár hozzá 70 százalékos támogatás.
Arról már nem is beszélve, hogy még az irodai kompetenciák és persze a jó öreg „négyzetméterfaló” irattárak átvizsgálására is sor kerülhet. Hiszen nagyon nem mindegy, hogy a drága belvárosban mennyi szobát, termet kell fűteni, világítani, takaríttatni, esetleg bérelni.

Végül még az is megeshet, hogy a rendkívül volatilis devizapiacon az árfolyamkockázatok fedezetéül használatos tőzsdei ügyleteket lassanként elsajátító honi cégek előbb-utóbb az energiapiaci határidők és opciók világában is megtanulnak eligazodni. Igazán kár lenne, ha mindezek helyett az ősi magyar virtusból táplálkozó passzív rezisztencia érvényesülne ismét, s a vállalatok újra csak az adó- és járulékelkerülés szürke zónájában húznák meg magukat – arra várva, hogy majdcsak elmúlik az energiavész, s akkor megint lehet pazarolni.

Piactorzító ártámogatás

Sajnálatos, hogy az energiapiacon nem alakult ki igazi verseny, mert sok minden torzítja a piaci viszonyokat. Leginkább maga az állam, mert mindig meg akar védeni valakit: hol a lakosságot, hol pedig a kisvállalkozókat. Ugyanakkor a piacgazdaság logikáját követve nem lenne szabad a kkv-knak valamiféle torzított árat és vele különleges elbánást biztosítani – szögezi le Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője.

A mostani helyzet leginkább az üzemanyagpiacot érinti, ahol szerencsére valóságos piaci viszonyok vannak – folytatja gondolatmenetét Hegedűs Miklós. – Ráadásul ez jól működik, amennyiben a jövedéki adó az EU középmezőnyébe tartozik, az árak pedig a környező EU-országokénál alacsonyabbak, kivéve talán Romániát. Magyarán az árak jó logikával és kiszámíthatóan követik a nemzetközi tőzsdei folyamatokat. Mindezek fényében kár is lenne megvédeni a fuvarozókat, ugyanis a növekvő üzemanyagkiadások az egész magyar gazdaságot érintik.

Ha már költeni akarják az adófizetők pénzét, akkor az elmúlt időszakban többször is felmerült jövedékiadó-csökkentés helyett inkább a vállalatok alkalmazkodását kellene segíteni – javasolja az ügyvezető. Egy ilyesfajta árrobbanás esetén ugyanis nem az a jó megoldás, amely a felhasználói oldalon módosítja az árstruktúrát, mert az üzemanyagot terhelő adók csökkentése csak fogyasztásnövekedéssel és további árfelhajtással járna. De abban már lenne logika, ha segítenék a cégeket abban, hogy lecseréljék a korszerűtlen járműparkot, ezáltal megkönnyítenék nekik az áttérést energiatakarékos „üzemmódra”.

Alternatív megoldások

Az energiahordozók és az üzemanyagok növekvő ára persze nem csak közvetlenül jelentkezik (például a fuvarozóknál), hanem áttételesen – az irodaházak fenntartási költségeinek növekedése révén – az egész vállalati szektort érintik. Báthory Balázs, a WING Zrt. vezérigazgató-helyettese úgy véli: a magasabb energiaárak legfontosabb hatása az lehet a hazai irodapiacon, hogy előtérbe kerülhetnek az alternatív energetikai megoldások.

Mennyire hat?

A történelmi csúcsra emelkedett üzemanyagárak hatása leginkább a fuvarozásban érhető tetten, ámbár sosem derült még ki pontosan, hogy „mennyi is az annyi”, de a becslések szerint a hazai fuvarozók költségeinek maximálisan 20 százalékát teszik ki az üzemanyagköltségek – mondja Barta Judit, a GKI Energiakutató kutatásvezetője. Szerinte országosan és az összes ágazatot figyelembe véve az üzemanyagköltségek aránya egy százalékra tehető. Az inflációt tekintve az üzemanyagárak növekedésének közvetlen hatása ötszázalékos súllyal vehető figyelembe, míg a közvetett hatásokat is ideszámítva a súly ennek körülbelül a duplája, vagyis nagyjából 10 százalék a tapasztalati becslések alapján.

Mint azt elmondta, eddig jobbára azért nem terjedhettek el ezek a megoldások, mert határt szabott nekik a megtérülés hossza. Egészen a közelmúltig csak akkor kerülhetett sor napelemek beállítására, ha legalább 60–70 százalékos támogatást tudott hozzá szerezni a beruházó.

Az új árhelyzetben felértékelődhetnek a hosszú távú energetikai koncepciók, illetve az olyan irodaházak, amelyeknek van ilyen, úgynevezett „zöldkoncepciójuk”. Az irodaház-fejlesztések tehát új irányt vehetnek, amennyiben versenyképesebbé válhatnak az alternatív energetikai megoldásokat alkalmazó beruházások.
A vállalatok saját irodaház-építéseit is befolyásolhatják a magas kőolaj- és földgázárak. Annál is inkább, mert a bérirodák építésénél mindig érezhető a beruházási büdzsényomás, s a beruházók hagyományosan rövidebb időtávokban gondolkodnak, mint a saját irodát építtetők.

A 15–20 éves időtávban gondolkodó, saját felhasználású épületet építő beruházóknak még inkább érdemes az energiatakarékos megoldásokkal foglalkozniuk. Esetükben kimondottan jó esélye van a megtérülésnek, nem is beszélve a „környezettudatos” kommunikációról, amelyet pozitívan ítélnek meg a munkavállalók, illetve a piac egyéb szereplői is.
Báthory Balázs azt mondja, társaságuk, a WING Zrt. az elmúlt években már minden projektje esetében készített energiastratégiai koncepciót, de ez a szemléletmód korántsem elterjedt a hazai piacon. A magas energiaárak talán elősegítik, hogy a közép-európai emberek is energiatudatosabban gondolkodjanak. Ha eddig csupán lelkiismereti kérdés volt az energiatakarékosság, most már gazdasági haszna is lesz ennek a szemléletnek.

Irodai pazarlás

Az irodai folyamatok karcsúsítására, s így közvetlen és közvetett költségtakarékosságra nyújt lehetőséget az a tanácsadás, amelyet például a budapesti székhelyű Hexolut Consulting kínál. Szalay Csaba vezető tanácsadó azt mondja, hogy amikor egy céget fejlesztenek, elsőként feltérképezik a vállalati folyamatokat. Megvizsgálják, mely tevékenységekre van szüksége a vevőnek, s felhívják a figyelmét a felesleges adminisztratív tevékenységekre, amelyek a munkaerő lekötése mellett költséges irodai területet is igényelnek. Tipikusan ilyen lehet például szükségtelen dokumentumok fénymásolása, lefűzése több példányban, majd a cég székhelyén történő tárolása.

A fejlesztési javaslatok bevezetésével tehát nemcsak emberi, hanem irodai kapacitások is felszabadulnak. Ez részben a bérköltséget, részben az irodabérleti, fenntartási költségeket érinti. Fontos részterület a vizsgálat során annak felmérése, hogy mennyire ergonomikus egy munkaállomás. Hogyan tárolják például a dokumentumokat?

visszaszürkül a fehér

Azok a kkv-k, amelyek nem tudják áthárítani a növekvő energiaköltségeket, valószínűleg az inflációs nyomás miatt megnövekedő bérköltségek áraikban történő érvényesítésével sem boldogulnak – vélik az elemzők. Ez normális piacgazdaságokban azzal járna, hogy a cégeknek az a része, amely nem képes versenyképességén javítani, kiszorul a piacról. Egyszerűen azért, mert aki sem a költségek áthárítására, sem termelékenysége növelésére nem képes, arra nincs szüksége a fogyasztónak. Nálunk a piacról való kiszorulásnak vélhetően ismét a megszokott formája következik, tudniillik az, hogy a cégek egy része újra beszürkül, vagyis a járulékok és adók elkerülésével csökkenti a költségeit.

A klasszikus, sok kis irodából és nagy központi irattárból álló elhelyezés helyett az open office megoldásokat és a dokumentumok használati gyakoriság szerinti szortírozását javasolják. A nyitott irodai terek segítik a vállalaton belüli kommunikációt, a ritkán használt dokumentumok tárolásának kiszervezése pedig komoly tereket szabadíthat fel a központi irodaházban.

Gyakori eset ugyanis, hogy az ügyfelek miatt a belvárosban bérel irodát a cég, és bizony pazarlás, ha a napi szinten nem használt, de tárolásköteles dokumentumokat is a legdrágább irodai zónában tartják. Ma már számos cég vállalja dokumentumok bértárolását. Ők néhány órán belül a megrendelő központjába szállítják az éppen szükséges darabokat.

„Devizás” megoldások

A devizák árfolyamkockázatát mérséklő határidős ügyletek valamelyest már elterjedtek a hazai vállalati szférában, de a nyersanyag és különösen az energiahordozók áremelkedését kivédő, kockázatcsökkentő, úgynevezett hedging-ügyleteket egyelőre kevéssé ismerik. Annak ellenére, hogy Londonban a bankok és befektetési házak terméklistáján elérhetők az efféle határidős és opciós ügyletek. A nagy repülőtársaságok például hagyományosan ily módon fedezik az üzemanyag-vásárlások kockázatait.

Immár nálunk is megjelentek a banki kínálatban (például a Fortis Bank révén) az úgynevezett energiaswap-megoldások. A swap-ügylet általában egy termék azonnali vételét (eladását) köti össze a határidős eladásával (vételével) annak érdekében, hogy a cég kivédje a termék ár(folyam)emelkedéséből (illetve eladás esetén a csökkenéséből) adódó kockázatokat.

Az energiaswap keretében a vevő és a bank egy meghatározott időszakra fix árban állapodik meg, mondjuk, az elektromos áram, a gáz vagy a benzin szállítására, majd az időszak végén az átlagos piaci árat összehasonlítják a megállapodott árral, és a bank a különbséget a vevőnek megtéríti. Amennyiben azonban a piaci ár alacsonyabb, mint a megállapodott ár, akkor a vevő fizeti ki a különbséget a banknak. Látható, hogy a vevő ily módon tervezhető, fix költséget tud elérni az adott időszakban.
Egy másik lehetőség az opciós ügylet. Ennek során a vásárló az energiaárak emelkedését úgynevezett cap opcióval védheti ki. Ilyen esetben a bank a piaci ár és az elszámolási árfolyam közti különbség vevőnek való kifizetésére tesz ígéretet, mihelyst a piaci ár a megállapodott árat meghaladja. A capvásárlást úgynevezett flooreladással lehet kompenzálni, melyben a vevő lemond az elszámolási árfolyam alatt lévő piaci árak előnyeiről. E két ügyletet kombinálva már elő is állítottunk egy collar megállapodást, amely népszerű kockázatfedezeti ügylet, mert alkalmas arra, hogy a finanszírozási költségeket korlátok közé „szorítsa.”

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Oregon landscape - Crown Point overlooking the Columbia River and the Gorge
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.