Üzleti tippek

Autók és mobiltelefonok húzzák az exportunkat

admin

2008. 07. 11. 10:45

Idén eddig kedvezően alakult a magyar export, ám az egyik legnagyobb felvevő, a német gép- és járműipar lassulása csökkentheti a növekedés ütemét. Jól alakulnak a kelet-ázsiai kapcsolatok, Kína mellett Korea és Vietnam a lehetőségek földje a magyar vállalkozásoknak.

A KSH adatai alapján az idei év első négy hónapjában 88 milliárd forint volt a magyar külkereskedelem aktívuma, s ez nem kevesebb, mint 166 milliárdos javulás a tavalyi hasonló időszakhoz képest (2007-ben jelentős passzívum volt). Az export 18, az import viszont csupán 15 százalékkal nőtt 2007-hez képest, ami összességében szintén kedvező.

A magyar kivitelben a gépek és járművek 40, a telekommunikációs berendezések (elsősorban a mobiltelefonok) pedig 70 százalékos növekedést produkáltak. A jó eredmény a Magyarországon működő multiknak köszönhető: a német és japán autógyártóknak, illetve a Samsung, a Nokia és a Philips üzemeinek. Különösen megnőtt az Oroszországba és az Egyesült Államokba irányuló telefonkereskedelem, előbbi kétszeresére, utóbbi pedig nem kevesebb, mint nyolcszorosára bővült.

A nagyok húzzák legerősebben a szekeret

„A nagy magyar cégek is jól teljesítettek eddig 2008-ban, a MOL-TVK félkésztermék-exportja és a Richter jó keleti eredményei is felfelé húzták a számokat” – mondta el az FN-nek Süveges Szabó László, a befektetések ösztönzéséért és külkereskedelem élénkítéséért felelős ITD Hungary üzletfejlesztési igazgatója.

A kedvező adatokat azonban beárnyékolják az előrejelzések. A GKI Gazdaságkutató szerint a magyar ipari termelés már csökkenő tendenciát mutat, igaz, az év elején mért 6,9 százalékos bővülés még bizakodásra adhatott okot. „Továbbra is ez az ágazat a gazdaság húzóereje, az erős forint kevésbé érinti érzékenyen a nagyobb szereplőket, a csökkenés azonban trendfordulót jelezhet, elsősorban a visszaeső német kereslet miatt” – vélekedett Némethné Pál Katalin, a kutatóintézet elemzője.

Gyengülő felvevőpiac, de vannak lehetőségek

Az elmúlt hónapokban elkezdődött a német gépipar növekedési ütemének lassulása. Az ágazati szövetség (VMDA) adatai alapján idén mindössze öt százalékos lesz a növekedés a tavalyi 16 százalék után. A Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége (MAGOSZ) szerint egyelőre még nem érzékelik a lassulást, de komoly gondnak tartják a megnövekedett acél- és energiaárakat, valamint a forinterősödés negatív hatásait.

Dinamikusan bővül viszont a kelet-európai (elsősorban orosz) piaci aktivitásunk. A nem uniós európai relációban 47 milliárdos többlet keletezett az idei első négy hónapban, s ez elsősorban a gyógyszeriparnak és a hústermékeknek köszönhető. Változatlanul jelentős azonban a negatív egyenlegünk Kelet-Ázsiával szemben, annak ellenére, hogy egyre több magyar cég próbál szerencsét Kína mellett olyan, korábban talán túlságosan is egzotikusnak tűnő országokban, mint Vietnamban vagy Koreában.

Korea a lehetőségek földje

Wan Hee Kim, a Koreai Importőr Szövetség elnöke egy nagyszabású, magyar és korai üzletemberek számára a közelmúltban rendezett találkozón azt hangsúlyozta, hogy folyamatosan növekszik a kereslet a magyar sertéshúsra, és a nagyobb baromfiszállítások is hamarosan megindulhatnak, amint lezárul az importengedélyezési eljárás (állategészségügyi bizonyítványok bemutatása és a magyar üzemek bevizsgálása). Wan Hee Kim elmondta továbbá, hogy jelenleg 33 koreai befektető cég van jelen a magyar piacon.

„A Koreába irányuló magyar export nagy része a Hankooknak és a Samsungnak köszönhető, de egyre több magyar cég is szállít Ázsiába” – tudta meg az FN Sebők Ferenctől, a Koreai Kereskedelemi Központ (KOTRA) munkatársától. A külkeres szakértő azt is hozzátette, hogy körülbelül 40 koreai cég tevékenykedik Magyarországon, s ezek többsége a nagy koreai gyártók beszállítói, de egyre többen jönnek a kereskedelemben és az építőipari szektorokban is.

Jellemzően nehéz a kelet-ázsiai cégeknek bedolgozni, nemcsak a kulturális különbségek miatt, de gyakran egészen más a gyártási technológia, amihez a magyarok csak kellő idő és ráfordítás árán tudnak alkalmazkodni.

A technológiában nem, de a speciális ismeretek megszerzésében és a piacra lépésben segít a kis- és közepes vállalkozásoknak az ITD a keleti piacokon is. Nemrég megváltoztatták a pályázati feltételeket, így most már akár 15 millió forintos támogatást is lehet igényelni külpiaci marketingre, 70 százalékos állami finanszírozással.

„Változtattunk a stratégiánkon, és arra próbálunk ösztönözni minden kisebb exportőrt, hogy próbáljanak meg 2–3 külpiacra fókuszálni, mert így sokkal eredményesebbek lehetnek” – mondta el az iroda üzletfejlesztési igazgatója.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.