Üzleti tippek

Furcsán szűrik a közpénzekre pályázókat

admin

2008. 07. 09. 14:08

Nehéz bekerülni a nagy állami cégek közbeszerzési listáira. A pályázatokat gyakran teljesíthetetlen feltételekkel írják ki, a vállalkozók azonban nem szívesen panaszkodnak, mert félnek, hogy legközelebb még meghívást sem kapnak.

A közbeszerzési törvény szerint háromféle módja van a vállalkozók pályáztatásának.

gyenge pályázati verseny

A BKV szigorú előminősítési rendszerének köszönhető, hogy a nevezetéssé vált, öt évre szóló 2,5 milliárdos keretösszegű pályázat nyertesének, az AAM-nek csak egy versenytárssal – a Golder Associates Kft.-vel – kellett megküzdenie.

S hogy egyáltalán legyen két induló a pályázaton – ne pusztán egy -, kellett a BKV-nak egyeztetnie a Golderrel. Az AAM peche, hogy a BKV projektlistáit tanácsadóként a cég kezelte – mondták a AAM-nél.

A BKV felügyelőbizottságának egyes tagjai ennek ellenére a BKV és AAM közötti szerződésben olyan adatokat találtak, amelyek vélhetően ellenkeznek a versenytörvényben előírtakkal, ezért a testület a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult.

Lehetőség van úgynevezett rendes eljárásra, amikor egy részvételi szakaszban ellenőrzik, hogy a vállalkozó megfelel-e minden gazdasági és műszaki kritériumnak, majd ezután következik az ajánlati rész az árak megadásával. A keretmegállapodásoknál, miután meghatározták a feltételeket, több ajánlattevővel kezdenek el tárgyalni és a versenyeztetés után (árak és más feltételek alapján) választják ki a nyertest.

A harmadik és leggyakoribb módszer, amikor a közszolgáltatók előminősítési rendszereket állítanak fel. A feltételeket teljesítő cégek egy listára kerülnek, a pályázatok kiírásánál már csak tőlük kérnek ajánlatot. Ilyen rendszerrel dolgozik a BKV, a Magyar Posta és több áramszolgáltató is.

Papírhegyek kellenek

A BKV-nál például gyakori kritérium, hogy az elmúlt három évben legalább 6 darab referenciát kell felmutatni és meghatározzák azt is, hogy milyen végzettségekkel kell rendelkezni a pályázók munkatársainak (különösen a tanácsadói szerződéseknél). Szinte minden hivatalos szerv előminősítéséhez meg kell adni az erkölcsi papírokat, a cégkivonatokat, a pénzintézeti igazolást, illetve tanúsítani kell, hogy a cégnek nincs köztartozása (bizonyos esetekben ez nem akadály, de meg kell adni a pontos lejáratot és a rendezés körülményeit).

Ha esetleg a feltételekből valamit nem értene a pályázó, írásban vagy faxon lehet felvilágosítást kérni. Általában érkezik is válasz, de csak hetek múlva, a Magyar Posta a hivatalos kiírásainál például 15 napos választ ígér. Nincs ennyi idejük viszont a vállalkozóknak a változások bejelentésére. Ha 5 napon belül nem küldik el a céget érintő változásokat az állami szerveknek, végleg lekerülhetnek a listákról.

Jó ajánlás

„Nemcsak az a gond, hogy sok céget egyszerűen ledobnak a listákról, de gyakran nehéz megfelelő számú referenciamunkát felmutatni és dokumentálni” – vélekedett az FN-nek Vancsura Anita a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közbeszerzési tagozatának vezetője.

Egészen másként látja a helyzetet a minisztériumok és hivatalok közbeszerzéseiért felelős Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) beszerzési vezetője. „Az uniós csatlakozás óta a harmadik fél referenciáját és forrásait felhasználhatja a pályázó, ez egy EU-s törvény hibás értelmezése miatt lehetséges” – mondta el az FN-nek Kéri Nagy Zsolt.

„Az esetek többségénél szűkítenünk kell, általában 3-10 pályázót hívunk meg” – magyarázta a munkamódszert Kéri és hozzátette, hogy az ajánlatkérő mindig képes felmérni, hogy hány céget kell meghívni a pályázatra az előszűrés után.

Szinte mindenhol vannak gondok

Tavaly egyébként összesen 3400 közbeszerzést hirdettek meg, 1500 milliárd forint értékben. 2006-hoz képest lecsökkent a nyílt eljárások száma, 30 százalék tárgyalásos formában valósult meg. Az állami pályázatok kiírásának felügyeletéért felelős Közbeszerzési Döntőbizottsághoz 751 kifogás érkezett.

A Posta és a BKV mellett sok cég támadta meg a MÁV, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő és a Honvédelmi Minisztérium pályázati módszereit. A MTV-vel szemben például helyt adott a keresetnek a döntőbizottság (egy utazásszervező arra hivatkozott, hogy aránytalanul magas kötelezettségvállalásra kérték).

Hasonlóan alul maradt a Magyar Turizmus Zrt. egy reklámügynökséggel szemben, amely azt kifogásolta, hogy nem alkalmazták az egyenlő bánásmód elvét, és az ajánlattételi határidők is teljesíthetetlenek voltak egy márkastratégia kidolgozásánál.

Az FN által megkeresett 20 hopponmaradt cég közül azonban csak egy vállalta a nyilvánosságot, többen arra hivatkoztak, hogy soha többet nem nyernének, ha elmondanák a véleményüket. Az Amix Digital a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak akart szállítani több mint 130 számítógépet 10 millió forint értékben. A cég véleménye szerint a nyertes gépei egyszerűen nem feleltek meg a műszaki követelményeknek, a könyvtár mégis a régi beszállítóitól vásárolt.

A döntőbizottsági eljárás nem olcsó mulatság, tehát jól meg kell fontolniuk a lépéseket azoknak, akik nem értenek egyet a pályázati feltételekkel, az illeték ugyanis 900 ezer forintba kerül. 751 kifogásból 227 alkalommal állapítottak meg jogsértést tavaly, 90 esetben pedig azért marasztalták el a hivatalos szerveket, mert nem írtak ki közbeszerzési eljárást állami pályázatokra.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.