Most már biztosan lesz Sziget fesztivál – állítják a szervezők. A rendezvény először a budai rakpart lezárása miatt került veszélybe, a fővárosi csatornahálózat felújítása miatt ugyanis augusztustól lezárják a rakpart Margit hídtól északra eső részét is. „A Szigetre érkezők a szokottnál is nagyobb közlekedési káoszt okozhatnak, ez pedig veszélyt jelent a kerület lakóira” – közölte korábban Bús Balázs, Óbuda polgármestere. Azóta azonban tárgyalt Gerendai Károly, a Sziget fesztivál főszervezője, Bús Balázs és Tisza Zoltán, a főváros megbízottja, s kiderült: van lehetőség az útzár ideiglenes feloldására.
A kompromisszumos megoldás megszületése várható volt, hiszen Közép-Európa legnagyobb zenei fesztiváljából nem csak a szervezők profitálnak. 2005-ben a KPMG piackutató cég készített egy gazdasági tanulmányt a Szigetről, amelyből kiderült, hogy az egy évvel korábbi fesztiválból mintegy 1,3 milliárd forint volt a bevétele a költségvetésnek. Ebben benne vannak az adók, a vendégéjszakák és a külföldiek által Magyarországon elköltött pénz is. A tanulmány alapján a fesztivál miatt körülbelül kilencmilliárd forintnyi többlet keletkezett a nemzeti össztermékben. Gerendai Károly véleménye szerint ez az összeg azóta tízmilliárd felett jár, a költségvetés tiszta bevétele pedig másfél milliárd is lehet. Úgy véli, a külföldiek körében a fesztivál vonzereje egyedül a Forma–1-gyel mérhető össze a magyar rendezvények közül, s ez utóbbira az állam milliárdokat költ. Ezzel szemben a Sziget fesztivál gyakorlatilag magántőkéből csinál országimázst. A rendezvény tavaly óta nem kér állami támogatást, azelőtt évente százmillió forintot kapott, s ez a költségvetésük körülbelül négy százalékát tette ki.
Tudta-e?
Az augusztus 12–18. között megrendezendő Sziget több mint két és fél milliárd forintból gazdálkodik. A napijegyek nyolc-, a hetijegyek harmincezer, az ott alvós bérletek pedig 37 500 forintba kerülnek.
A területet viszont ingyen kapják, s ez jelentős segítség a főváros és a kerületi önkormányzat részéről. Igaz, az idén a területhasználat körüli viták is veszélybe sodorták a Szigetet, miután a főpolgármester ezt a kedvezményt meg szerette volna vonni a szervezőktől. A felvetés azonban nem volt túl reális, miután a Sziget Kft.-nek érvényes szerződése van arról, hogy három évig a 2,6 milliárd forintos közterület-használati díj megfizetése nélkül rendezheti meg fesztivált az Óbudai Hajógyári-sziget 620 ezer négyzetméterén. Az évek során az újra és újra előkerülő zajproblémák, illetve a fesztivál ellen zajló per miatt egyébként már gondolkodtak azon, hogy máshová viszik a rendezvényt – Budapest környékén több területet is megnéztek, volt köztük katonai bázis és a Hungaroringen is jártak ilyen célból –, de mint Gerendai mondja, nem tudtak olyat találni, ahol a Szigetet reprodukálni lehetne.
A fesztivál reklámkampánya április közepén indult, és a médiamixben a tévétől kezdve a rádión, sajtón, közterületen és indooron keresztül a különféle promóciós eszközökig minden megtalálható. A reklámköltés körülbelül kétszázmillió forint, ez fele-fele arányban oszlik meg a hazai és külföldi médiumok között. A tényleges költésen felül azonban rengeteg a barter és a PR-felület, ezekkel együtt a médiamegjelenések értéke Magyarországon majd egymilliárd forint, külföldön pedig körülbelül 1,5 millió euró.
Az idén 385–390 ezer látogatóra van szükségük ahhoz, hogy nyereségessé váljon a rendezvény. Az ügyvezető nem a Szigettel egy időben zajló olimpiától vagy a Forma–1-től tart, hanem a rossz időtől: ha lesz egy-két esős nap, akkor nem jön össze a szükséges nézőszám. Annak ellenére sem, hogy a külföldi jegyelővételek alapján úgy tűnik, 10-15 százalékkal több belépő kelhet el, mint tavaly, s ez azt jelenti, hogy körülbelül 40 ezren érkeznek más országból.
