– Ön szerint közszolgálati adó a Petőfi Rádió?
– Nem vitás, hogy a kultúra és a zene is közszolgálat. Ugyanakkor definíciós probléma, hogy mit nevezünk kultúrának. A Bartók adó közszolgálatiságához nem fér kétség, rengeteg szépirodalom van rajta, és mondjuk Beethoven elég stabil érték. Én a Kaukázust vagy a Bëlgát is színvonalasnak tartom, de nincs az a fedezet mögötte, mint Haydn mögött. Nem lehetünk biztosak abban, hogy mondjuk a Kaukázus stabil érték lenne.
– Mit szól ahhoz, hogy az ORTT döntéseit az érintettek rendszeresen megtámadják a bíróságon?
– Nagyon jó dolog, mert a vitáknak valahol véget kell érniük.
– A bíróság szakmailag megalapozottabb döntést hozhat, mint a médiahatóság?
– Az ORTT nem diktálhat, nem dönthet és egy alkotmánybírósági döntés szerint nem lehet cenzúrahivatal sem.
– Akkor miként tud érvényt szerezni a döntéseinek?
– Nagyon korlátozottan. De jó, ha van egy független döntnök, aki igazságot tesz a vitatkozó felek között. A vitáknak pedig valahogy véget kell érnie, persze lehet, hogy a bíró ért a legkevésbé a dologhoz.
– A külföldről és az interneten sugárzó adók könnyen kikerülik az ORTT joghatóságát.
– Ez csak azt jelenti, hogy a televíziózás átlépte a határokat, és az Európai Unióban ez törvényes. Az internet pedig egy teljesen új helyzetet teremtett, hiszen bármikor megnézhetem a kedvenc műsoraimat.
– Ilyen helyzetben fel lehet lépni az egyéni és közösségi érdekek védelmében?
– Én nagyon komolynak tartom az ORTT jogi színvonalát, és igyekszem távol tartani a politikát.
– Pedig a testület tagjait politikai pártok delegálják.
– Ahogy az Alkotmánybíróságét is. A parlamenti pártok delegálnak, de mi esküt teszünk a független működésre.
– Az Alkotmánybíróság esetében úgy tűnik, ezt valahogy jobban sikerült megőrizni.
– Különösen a korábbi testület esetében, ma már ez egyre kevésbé van így.
– Az ORTT sokszor nagy összhangban támogatott pártosnak mondott tévéadókat.
– Szerintem elég komoly alapjogi értelmezés jelenik meg egyik legutóbbi, műsorral kapcsolatos döntésünkben, amikor az EchoTv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos kihágását illetően jelent meg figyelemre méltó indoklás. Ezek politikamentes megnyilvánulások, és amióta itt vagyok, nem emlékszem olyan szponzorációs döntésre, ahol pártszempontok lennének felismerhetők.
– A közmédiumoknál is rengeteg aggály van, hogy nem teljesítik közszolgálati feladataikat, pedig ott is különböző civilek ülnek a kuratóriumokban.
– Új hangot képviselek a testületben, a civilkurátorok kiválasztásának módját meg kéne változtatni. Ők eredetileg a kormány és a pártok politikai befolyásának az ellensúlyát adnák. Ennek jelenleg pont az ellenkezője valósul meg, álcivilek rángatják ide-oda a közmédiumokat. Ezeknek az embereknek nagy súlyuk van, például a médiaelnökök megválasztásakor, és ez teljességgel elfogadhatatlan. Annak viszont örülök, hogy két évtizeddel a kommunizmus bukása után vannak azért igazi civilszervezetek is.
– A közmédiumok finanszírozásán változtatna?
– Szerintem ostobaság volt a készülékhasználati díj átvállalása. A független médiának alapja a pénzügyi függetlenség. A költségvetési függőség mellett rettenetes a pazarlás és akadnak korrupciógyanús ügyek is.
– Mi lehet a megoldás?
– Van egy olyan elképzelés, hogy nem intézményeket kellene finanszírozni, hanem feladatokat. Ugyanis sok milliárd forint megy el csak a közmédia intézményeinek fenntartására. A közszolgálati feladatokat ugyanakkor bárki felvállalhatná, akár kereskedelmi médiumok is.
