Monokiniző lányt szúr ki a kamera, a magnóból Zoltán Erika bömböl, a Traubisodába szívószál kerül. A 80-as évek hangulatát idéző vírusfilm nem a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) alkotása, hanem a Club Aliga ötlete alapján született. „Az aligai pártüdülő volt az a hely, ahová csak a kiváltságosok juthattak be, és ők is csak nehezen. Azzal, hogy újra megnyitottuk ezt a korábban a nyilvánosság elől elzárt területet és a szállodákat, szeretnénk mindenkihez közelebb hozni a történelmet” – mesélte Németh Balázs, a területet üzemeltető Multibaal Trade Kft. ügyvezetője. A korábban fegyveres őrök által őrzött területre ma sem teljesen szabad a bejárás, azonban havonta egy-egy parti erejéig bárki bemehet. Ráadásul az események helyszínéül a korábban a magas rangú külföldi vendégek által használt Castro-villát választották az üzemeltetők. A hely hangulatát fokozandó, szinte mindenhol meghagyták a régi berendezési tárgyakat. A nagy ívű Balaton-parti felújítási hullámból – amely során a korábbi háromcsillagos szállodák zöme eggyel magasabb kategóriába került – a Club Aliga kimaradt. Kisebb munkálatokra ugyan sor került, de a szállások így is két, illetve három csillaggal várják az üdülni vágyókat. A hely elsősorban a 20–35 éves korosztályt célozza meg, amely vevő lehet az olcsó szállás, partközeli strand és jó programok koncepcióra. E szellemben választották meg a marketingeszközöket is, a vírusfilm mellett többek között a Pesti Estben, az Exit Balatonban, valamint a Rádió Caféban láthatók, illetve hallhatók a hirdetések. Hogy mennyire lesz nyerő az olcsó „retrófíling” ötlete, az hamarosan kiderül. A KSH statisztikái szerint mindenesetre az utóbbi időben leginkább a magasabb színvonalú szolgáltatások iránt nőtt meg az érdeklődés. Igaz, a háromcsillagos hotelekben, valamint a kempingekben is emelkedett a vendégéjszakák száma. Az MT Zrt., amely korábban szintén hasonló koncepcióra építve próbálta a Balatonra csalogatni a fiatalságot, az idén más eszközökhöz nyúlt, hogy még vonzóbbá tegye a tavat.
Nem ússza meg
Tudta-e?
A belföldön utazók legfontosabb utazás előtti információs forrása
a szájreklám (51,4 százalék), amelyet az internetes honlapok (45,2 százalék) és
a prospektusok (35,3 százalék) követnek.
Az MT Zrt. balatoni honlapjának szálláskeresőjében
mintegy 860 szálláshely közül válogathatunk.
„A korábbi figyelemfelkeltő, direkt a fiatalokat megcélzó vírusmarketing helyett az idén egy-egy akciós ajánlattal, konkrét programokkal szólítjuk meg a célcsoportot” – összegezte a változásokat Dani Barbara, az MT Zrt. Balatoni Regionális Turisztikai Projektiroda igazgatója. A társaság 2008-as, Vizek Éve kampányának keretében, amelynek egyik jelmondata a „Nem ússza meg szárazon!”, kétszer is reflektorfénybe kerül a Balaton. Májusban 36 szolgáltató – a kempingektől a négycsillagos szállodákig – adott szállásdíjkedvezményt a 3=4 akció keretében, azaz a negyedik éjszakát ajándékba kapták azok a vendégek, akik hétfőtől csütörtökig üdültek a víz partján. Novemberben pedig az MT Zrt. a régió gyógy- és wellnesslehetőségeire irányítja rá a figyelmet kampányaival. A 3=4 akció júniusban a Tisza-tónál folytatódik, az év hetedik és nyolcadik hónapjában viszont szállás helyett belépőkedvezményként él majd tovább strandokon, aquaparkokban és wake¬boardpályákon. Utóbbiak elsősorban a fiatalok számára lehetnek csábítók, csakúgy, mint a projektiroda Balatoni Vízparty programsorozata, amely nyolc hétvégén nyolc különböző helyszínen (esetenként a Danubius Rádió Strandpartyjával együtt, egymást kiegészítve) várja a szórakozni, sportolni vágyókat.
Noha a programok főként az aktívabb, fiatal korosztályt célozzák meg, az igazgató hangsúlyozta, hogy azok a családoknak és baráti társaságoknak egyaránt szólnak. A magyar tenger kiemelt szerepét jelzi, hogy közel tucatnyi akció kapcsolódik hozzá: júniustól két hónapon keresztül a Balaton lesz a Tv 2 időjárás-jelentésének egyik szponzora, s újraindult a Magyar Televízióban tavaly már sugárzott Balatoni Nyár című műsor is, hogy megismertesse a tó turisztikai kínálatát.
Topon maradt
Hogy mennyire szükséges a Balaton ilyen volumenű hazai népszerűsítése, az kérdéses. Az biztos, az elmúlt 15 évben a belföldi vendégforgalom fokozatos térnyerésének lehettünk tanúi. Amíg a 90-es évek elején minden száz vendégéjszakából valamivel több, mint 80-at a külföldiek töltöttek el a tó partján és környékén, 2007-ben a magyar vendégek neve mellett már 56 vendégéjszakát regisztráltak. Igaz, a jó mutatók köszönhetők akár az MT Zrt. áldásos marketingtevékenységének is. (A társaság honlapjára, amely a nem túl egyszerű www.balaton-tourism.hu nevet kapta és a www.gyereabalatonra.hu címen promotálják, májusban több mint 52 ezren látogattak, 340 ezer oldalletöltést hozva.) De az is előfordulhat, hogy egyszerűen szeretjük a Balatont, a „szexi leányzót”. Mással nehéz lenne megmagyarázni, hogy vezethet ennyire kimagaslóan a legnépszerűbb úti célok idei listáján (lásd grafikonunkat), megelőzve a „nagy riválisnak” számító Horvátországot is. Azt persze mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzete semmiképpen nem kedvez a külföldi nyaralásoknak. Ráadásul a Balaton felértékelődését eredményezheti az is, hogy folyamatosan nőnek a benzin- és élelmiszerárak.
Az MT Zrt. megbízásából készült felmérésből mindenesetre az derül ki, hogy az utazást tervezők 76,1 százaléka az idén belföldi úti célt választ. A belföldi és külföldi utazáson is résztvevők száma is jelentősen nő, azok viszont kevesebben vannak, akik csak külföldre utaznak. Ez a társaság szerint a belföld utak presztízsének növekedését mutatja. A becslések szerint várhatóan 3,4 millió biztosan megvalósuló belföldi utazásra számíthatunk az idei főszezonban, s erre a lakosság várhatóan 139 milliárd forintot költ el a 2008. május–szeptember közötti időszakban.
Brit invázió
Az év első öt hónapjában a Balaton régió vendégforgalma a tavalyihoz hasonlóan alakult: a vendégek száma kismértékben, 2,1 százalékkal nőtt, míg a vendégéjszakáké 0,2 százalékkal mérséklődött. A 18 meghatározó balatoni szálláshelyadó adatszolgáltatása alapján készülő gyorsmérleg szerint január elejétől május végéig 7,1 százalékkal több magyar és 8,6 százalékkal kevesebb külföldi vendég érkezett a balatoni üdülőrégióba. A magyar vendégek 4,4 százalékkal több, míg a külföldiek 4,7 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek a magyar tengernél, mint egy évvel korábban. Figyelemre méltó, hogy legnagyobb mértékben a lengyel, a cseh és a brit látogatók száma emelkedett 2007 azonos időszakához képest, míg az osztrák és német turisták száma csökkent. A tavalyi év mérföldkő volt a hazai turizmusban, a Balatonnál megszállt hazai vendégek száma a három nyári hónap alatt ekkor emelkedett először 400 ezer fölé. Ennek köszönhetően a belföldi vendégéjszakák száma is korábban nem tapasztalt nagyságot ért el, hatezer vendégéjszaka híján elérte a másfél milliós lélektani küszöböt. Az idei balatoni főszezon vendégforgalma Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke szerint hasonlóan alakul, mint tavaly.
Vízes projektek
Június 9-én fogadta el az Országgyűlés a Balaton-törvény, valamint a Balaton területrendezési tervének és a tó területrendezési szabályzatának módosítását. Az új szabályozási előírások között fokozott jelentősége van az üdülőkörzet tájképi megjelenésének, ökológiai adottságainak és az építészeti hagyományok megőrzését szabályzó előírásoknak. Így remélhetőleg véget vethetnek az esztelen és gyakran tájidegen fejlesztéseknek. A jogszabály nem engedélyezi az ipari és raktározási létesítmények építését az autópálya és a part közötti területen. A törvény a remények szerint egyaránt igyekszik megtartani a térség természeti és épített értékeit, illetve lehetőséget ad a turisztikai fejlesztésekre. A Balatoni Fejlesztési Tanács egy olyan kiadvány elkészítésén is dolgozik, amely összegyűjti a Balaton környéki fejlesztési ötleteket, valamint a folyamatban lévő projekteket. A tanács jelenleg mintegy 800 fejlesztésről tud. Ezek szerint a Balaton-parti településeken csaknem 40 szálloda (ebből 8-12 épülhet újonnan, a többi inkább felújítandó, illetve kisebb panzió), 30 kikötő, 36 strand, gyógyfürdő, 8 turisztikai központ felújítása, megépítése valósulhat meg. A Dél-Dunántúlon jelenleg húsz program van folyamatban, ezek között többek között jachtkikötő, mobilszínpad-építés és standbővítés is szerepel. Ezek értéke egyenként húszmilliótól 600 millió forintig terjed. Nemrégiben pedig egymilliárd forintot meghaladó értékben nyújtottak be a déli partot is érintő szállodaépítési tervet. A magánberuházók sorában a legismertebb az SCD csoport, amely eddig már több mint 11 milliárd forintot fordított balatoni fejlesztésekre, akvizíciókra.
