Egy fizetési szokásokat vizsgáló programban 1200 térségbeli céget kerestek az Atradius Hitelbiztosító kutatói, amelyben a fizetési kockázatok mellett a követeléskezelési technikákra voltak kíváncsiak. A többi között Ausztriát, Lengyelországot, Magyarországot, Romániát és Szlovákiát elemezték.
„A belföldi üzleti partnerek fizetési szokásainak értékelése Magyarországon a legrosszabb” – olvasható a tanulmányban. A magyar vállalkozások háromnegyede ügyfeleit “rossznak” vagy “közepesnek” minősítette.
A térségbeli országok közül Románia mellett Magyarországon a leghosszabb a fizetési határidő és a partnerek fele késik a fizetéssel. Érdekes különbség, hogy a környező országokban a cégek rangsorolják a fizetési határidőket attól függően, hogy a partner melyik ágazatban működik.
Azokat fizetik ki előbb, akiknek nagy gondot jelenthet a késés, vagyis egy pék gyorsabban kapja meg az összeget, mint egy üdítőipari beszállító. A magyar vállalatok mindössze egyharmada él ezzel a lehetőséggel.
Technikák az elkerülésre
A felmérésből kiderül: a magyar vállalatok több eszközt is használnak, hogy megvédjék magukat a behajthatatlan követelésektől. Leginkább azzal próbálják kiküszöbölni a tartozást, hogy átvételkor kérik a fizetést.
Egyre kevesebb cég él viszont a faktoring lehetőségével, vagyis amikor egy pénzintézet közvetítői díjért cserébe átvállalja a tartozást és a hitelező rögtön megkapja a pénzét. 2006-ban még 50 százalékot nőtt a magyar faktoringpiac, tavaly viszont néhány százalék volt csak a növekedés.
„Nemcsak azért, mert kevesen merik bevállalni, de sok kis- és közepes vállalkozó nem tudja megengedni magának a faktoring díját sem; annak ellenére, hogy néhány szállítmánytól függ szinte az egész bevétele” – vázolta a hátteret Kovács József, az Erste Bank budapesti területi igazgatója. Tavaly egyébként a kormány megszüntette a Lánchíd Faktoring Programot, amely az ingatlanfedezettel nem rendelkező kis- és közepes vállalkozásoknak segített 3 százalékos kamatkedvezménnyel.
Kik vannak a legrosszabb helyzetben?
Szükség lenne a kkv-k támogatására, a fizetési képtelenség ugyanis őket érinti leginkább (tavaly 43-ról 45-re nőtt az átlagos késedelmes napok száma). Az élelmiszer-ipari beszállítókat érintette legkevésbé a gazdaság lassulása, őket viszont a hipermarketláncok sanyargatják: gyakran érvényesítik szerződésben foglalt visszárujogaikat, vagyis egyáltalán nem fizetnek a tételek egy részéért.
A fizetésképtelenek másik nagy köre az építőipar. A Coface Hungary piackutató és tanácsadó cég adatai alapján tavaly 20 százalékkal nőtt a problémás ügyfelek aránya ebben a szektorban. 2007-ben szintén 20 százalékkal növekedett 2006-hoz képest az összes megszűnt cég száma, az új alapításúaké szinte alig nőtt. Riasztó adat, hogy 5 százalékkal lett több a felszámolás alatti cég, a szám évek óta folyamatosan növekszik.
Keveset tudunk a partnerről
A kedvezőtlen gazdasági körülmények mellett kevesen veszik igénybe a partner és konkurenciafigyelést, pedig az adatbázisokból, hivatalos közlönyökből és hírekből sok minden kiderül és legtöbbször elkerülhető, hogy nagy tartozások halmozódjanak fel.
„A hazai cégek mindössze 2-3 százaléka rendel ilyen szolgáltatást, folyamatosan nő a piac, de elég lassan” – vélte Keleti József a Dun & Bradstreet Hungária tanácsadó ügyvezetője az Üzlet&Siker megtérülésekről rendezett konferenciáján.
Egy átlagos céginformációs csomag egy partnerről 5-10 ezer forintba kerül szinte minden üzleti hírszerzéssel foglalkozó cégnél, a szolgáltatások felső határa a csillagos ég, de gyakran már néhány ezer forintos kiadással megspórolható egy többszázezres bevételkiesés.
