Az illeték mértékét kifogásoló ügyvéd szerint Magyarországra
is vonatkozik az unió nemrég módosított irányelve, amely a cégek tőkeváltozás-bejegyzésével
kapcsolatos állami illetékekről szól. E szerint, ha az állam ilyen illetéket
szed be, akkor az főszabályként “tőkeilleték” lehet, ami nem
haladhatja meg a jegyzett tőke egy százalékát. Nálunk azonban nem e szerint
számláznak, hanem a bejegyzésért a cégbíróságok egy magyar törvény által
meghatározott, fix összegű “eljárási illetéket” kérnek. Ez a nagyobb
cégeknek kedvező, a kis tőkéjű társaságok azonban rosszabbul járnak.
Amennyiben a bíróság e jogértelmezést fogadná el, akkor akár az összes olyan
cégnek visszajárhat pénz, amely 2004. májusi uniós csatlakozásunk óta a téves
jogértelmezés miatt többet fizetett.
A PM álláspontja szerint Magyarországon nincs tőkeilleték, csak eljárási
illeték, amit viszont nem az uniós, hanem a hazai törvények szabályoznak. A
pénzügyi tárca szerint a magyar “eljárási illeték” a költségekhez
“igazodik”, amely részben vagy egészben fedezi az “eljárás során
átalányjelleggel felmerült becsült költségeket”, de esetenként annál
magasabb is lehet.
A bíróságokat a központi költségvetés tartja fenn, így az illetékek is a
központi költségvetésbe folynak be; az Országgyűlés az illeték mértékét “a
bíróság fenntartási költségeinek figyelembevételével állapítja meg”.
