– Mozgalmas nyár előtt állunk: a foci Eb közvetlenül, az olimpia inkább csak közvetetten érinti a diszkont-légitársaságok tevékenységét. Készülnek járatsűrítéssel, akciókkal a sportesemények kapcsán?
– A nyár mindig kiemelt eredményeket tartogat, az előzetes foglalások most is erre engednek következtetni bennünket. Az Eb miatti foglalások ebbe olvadnak bele, ám fontos megjegyezni azt is, hogy a nyári utazásokra sokkal hamarabb felkészülnek az utasaink, hiszen nagyon jól tudják, hogy akkor repülhetnek legolcsóbban, ha jegyüket minél előbb, 2-3 hónappal az utazás előtt lefoglalják.
– Romániában sorra hallunk a Wizz Air útvonalbővítéseiről. Budapestről a közeljövőben indulnak új célállomások?
– Romániában 2006 januárjában kezdtük meg erőteljes terjeszkedésünket, ennek eredményeképpen az idén nyáron már ott is a Wizz Air lesz a piacvezető diszkont-légitársaság, mint minden más piacon, ahol bázist nyitottunk. Ugyanakkor Magyarországon is tartjuk vezető pozíciónkat, annak ellenére, hogy itt különböző piaci sajátosságok miatt nem tudunk olyan nagymértékben növekedni, mint a régió más országaiban. A nyári időszakban 27 százalékkal növekszik a felajánlott kapacitásunk. Július 24-től két új útvonalat indítunk Budapestről Oslóba (Torp) és Velencébe (Treviso). E két járat mellett pedig újra indítunk járatokat a már slágernek számító szezonális, nyári úti célokra: Burgasz, Várna, Kréta, Korfu, Rodosz, Palma de Mallorca és Barcelona (Girona).
– Miként látja a diszkont-légitársaságok piacát hazánkban és a régióban? Mik a jelen legnagyobb kihívásai?
– A kelet-közép-európai légi piacon nagy a verseny, ugyanakkor az utazóközönség rendkívül árérzékeny. A kihívás tehát kettős: ahhoz, hogy versenyben maradjon egy légitársaság, mind a költségeket, mind az árakat alacsonyan kell tartani. Az itteni piacon a környező országokhoz képest összetettebb a helyzet, hiszen egy felmérés alapján a magyarok kimondottan promócióvásárlók, emellett a budapesti repülőtér – monopolhelyzetéből adódóan – nagyon magas árakat diktál, miközben a piac mérete kicsi. Mindez azt jelenti, hogy a magyar piacon a magas költségek mellett kisebb bevétel érhető el. Egy ilyen környezetben a verseny még érzékenyebben érinti a piaci szereplőket és – mivel az árakat a piac diktálja és nem az egyes légitársaságok – ebben a környezetben csak az maradhat életképes, aki a legalacsonyabb költségek mellett üzemeltet. Nem véletlen, hogy a Wizz Air egy úgynevezett ultra low cost modellben működik, amelynek éppen az az alapja, hogy a költségeket folyamatosan alacsonyan tartva maximális hatékonysággal üzemel.
– Az utazási hajlandóság a diszkont-légitársaságok megjelenésével erősödött. Továbbra is lehet bővüléssel számolni?
– Vitathatatlan, hogy az emberek utazókedve és szokásai gyökeresen megváltoztak az elmúlt évek során nemcsak Magyarországon, hanem a régió más országaiban is. Azelőtt a repülés egy sokak által megfizethetetlen privilégium volt. Sokan csak nyáron utaztak, ha utaztak egyáltalán. A diszkont-légitársaságok megjelenésekor robbanásszerűen megnövekedett a város- és rokonlátogatás céljából utazók száma, és ez – még ha kisebb lendülettel is, de – folyamatosan növekszik. Az európai városok könnyen elérhetővé váltak, és az emberek előszeretettel élnek az olcsó jegyek adta utazási szabadsággal. A Wizz Air sikerét mi sem mutatja jobban, minthogy 2007-ben 4,2 millió utast szállítottunk, 2008-ban pedig több mint hatmillióra számítunk.
