Tóth Csaba versenyszerűen sportolt az FTC labdarúgó-szakosztályában. Érettségije idején még úgy gondolta, főként a lábával keresi majd kenyerét. Később felvették a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskolára, miközben a Flamenco Szállodában dolgozott hotelportásként. Nagy rajongója lett az elektronikus Roland hangszereknek, elsősorban a billentyűsöknek. Fél életét adta volna egy matricájukért, és talán az egészet is egy plakátjukért.
„Egy alkalommal kiderült, hogy egy japán vendégünk a Rolandot képviseli – mesél az életét meghatározó mozzanatról. – Nem hagytam békén, állandóan kérdésekkel, javaslatokkal bombáztam.” Az illető szólt az érdekében a japán–magyar vegyesvállalatként működő, hangszerforgalmazással foglalkozó, 1989-ben alapított Intermusica Kft.-nél, és tanulmányait befejezve Tóth Csaba 1993 nyarán csatlakozott a céghez. A magyar tulajdonos időközben eladásra kínálta 50 százalékos tulajdonrészét. A vevő a másik 50 százalék birtokosa, a Roland Corporation így vált a cég 100 százalékos tulajdonosává.
Kelet-Európa az övék
tóth csaba
39 éves, nős, három fiúgyermek édesapja.
Másoddiplomáját a Külkereskedelmi Főiskolán szerezte meg.
1988-tól 1993-ig a Congress Park Hotel Flamencóban szállodaportás volt, majd a Roland East Europe sales managere, 1996-tól ügyvezetője lett. 2003 óta a Hangszeresek Országos Szövetségének elnöke, az amerikai NAMM hangszerszövetség Exploratory Committee tagja.
A mai napig rúgja a bőrt a Budapest-bajnokságban. Zongorázni tanult, baráti zenekarával gyakran fellép közeli ismerősök esküvőjén, születésnapi buliján. 1997 óta saját vállalkozásban foglalkozik lemezkiadással, eddig 50 nagylemezt jelentetett meg.
A Roland-vállalatcsoport a világelsők közé tartozik az elektronikus hangszerek, a multimédiás termékek, a számítógépes dekorációs és 3D-s modellező berendezések gyártásában és disztribúciójában. A magyarországi leányvállalat neve Roland East Europe Kft.-re változott, utalva arra, hogy a japán tulajdonosok a jövőben is kizárólagos szerepet szánnak a vállalatnak Kelet-Európában.
Tollár Endre, a cég alapítója, ügyvezetője mellett 1996. január 1-jétől, az átalakulástól Tóth Csaba lett a vállalat másik ügyvezetője. Feladata az értékesítési tevékenység irányítása, koordinálása, a marketing-irányvonal meghatározása, a key account management és a humánerőforrás-menedzsment, míg társa a pénzügyekkel és az informatikával foglalkozik, valamint felügyeli a Digital Group üzletágat.
A magyarországi leányvállat irodája 1989 óta ugyanott van, „csak” az elfoglalt terület nőtt meg 47-ről 300 négyzetméterre. A szervizállomás ugyanabban az épületben található 70 négyzetméter alapterületen, míg a raktár az irodától úgy nyolcszáz méterre van. A piac állandó növekedése következtében egyre több munkatárs segíti a vevők kiszolgálását. A megalakuláskor négyfős cég állománya mára huszonnégyre nőtt. A vállalat most éppen a Hangfoglalók című zenei kiállításra készül, továbbá legalább tíz önálló kiállítást is szervez minden évben, főleg vidéken és külföldön.
Duplázás négy év alatt
Az eladások azt igazolják, hogy nincs miért szégyenkezniük, hiszen tavaly 2 milliárd 288 millió forint volt a nettó árbevételük, négy évvel korábban még csak 1 millárd 294 millió. Tóth Csaba mégsem elégedett. Azt mondja, hogy a legtöbb hangszer eladásával büszkélkedő USA-ban évente minden állampolgár 25 dollárt költ hangszervásárlásra, Nyugat-Európában valamivel több mint 13-at, míg nálunk mindössze egy dollár jut erre a célra. Még akkor is hatalmas a lemaradásunk, ha számolunk azzal, hogy Nyugat-Európában az emberek négyszer többet keresnek, mint nálunk. Tóth Csaba azért optimista mégis, mert amíg más fogyasztási cikkek esetében a forgalomduplázás csak álom, addig ők ezt alig fél évtized alatt elérhetik.
második nekifutásra
Az Üzlet & Siker Minősített Vállalkozása-pályázaton tavaly második alkalommal vettek részt, első ízben nyertek. A kulcspozíciókban 15–20 éve változatlanul ugyanazok dolgoznak – a neves zenészek, illetve hangszerboltok pedig ugyanolyan régóta partnereik. „Ezért fontos volt számukra, hogy legyen olyan külső visszajelzés, hogy amit teszünk, jó-e, ahogy dolgozunk, megfelelő-e” – magyarázza Tóth Csaba.
A bolgár, horvát, cseh, szerb, moldáv, lengyel, román, üzbég, szlovák, ukrán és magyar vevők ellátása érdekében a vállalatnak kapcsolata van több elosztó és kizárólagos képviseleti joggal felruházott partnerrel, amelyek a Roland helyi tevékenységét irányítják, illetve segítik. Az irodában csak egy aktív zenész dolgozik, pedig igen fontos a „zenész-zenész” közti bizalom. A munkatársak ezért most zongorázni tanulhatnak munkaidő előtt, illetve után.
Visszaáll a becsület
a siker titkai
– „Légy a legjobb, semmint a legnagyobb!” – a japán jelmondat azt fedi, hogy nem feltétlenül kell a legtöbbet eladni vagy a legnagyobbnak lenni, de annak a szolgáltatásnak, amit a Roland nyújt, vezetőnek kell lennie a hangszerpiacon.
– Japán minta szerint a hosszú távon a cégnél maradó munkatárs gyorsan és pontosan átlátja a munkafolyamatokat, képes azonnal és jól dönteni.
Az árbevétel dinamikus bővülése két oknak köszönhető. Egyrészt szervezetfejlesztésbe kezdett a cég – ennek keretében átértékelte exportpiacai ellátottságát. A legnagyobb piaci potenciált mutató Lengyelországban saját vállalatot alapított. Csehországban új céget kerestek a forgalmazásra. Tavaly az is segített, hogy a román piac csatlakozott az EU-hoz. Lebomlottak a védővámok, ezért az ottaniak már nem németországi „kirándulás” útján szerzik be kedvenc erősítőiket, billentyűs hangszerüket, elektronikus dobjaikat vagy gitárfelszerelésüket.
Kis piacon
A Roland East Europe Kft. egy kicsiny iparág szereplője. Ha a világ összes hangszergyártója egyetlen céggé olvadna össze, az a Forbes 500-as vállalati listáján a 274. lenne – az Avon mögött. Vagyis egyetlen kozmetikai cég nagyobb, mint a világ teljes hangszerpiaca.
A másik ok, hogy a határok lebomlása óta lassan nálunk is kezd visszatérni a hangszerek becsülete. A háború előtt sok háztartásban volt zongora is, mára ez megszűnt. Tóth Csaba szerint az emberek már nemcsak mélyhűtőt, plazmatévét és mp3-lejátszót vesznek, hanem elektronikus gitárt és zongorát is. Azt mondja, csak tévhit, hogy a zenetanulás nehéz folyamat. Viszonylag kis ráfordítással meg lehet tanulni egy-egy hangszeren játszani annyira, hogy az illető önmagát szórakoztassa – állítja. A Hangszeresek Országos Szövetsége elnökeként és a japán leányvállalat ügyvezetőjeként Tóth Csaba fő céljának tekinti az aktív zenélés társadalmi elfogadottságának növelését és támogatását.
