– Az Initiative Budapest és a Uni¬ver¬sal McCann összeköltözése kapcsán várhatók elbocsátások?
– A két ügynökséget úgy érdemes elképzelni, mint két hajót. Külön személyzettel, külön kapitánnyal. Az én feladatom az, hogy a két hajótest között annyi hidat építsek, amennyit csak lehet. Igazán szoros együttműködés eddig főleg a Universal és a McCann Erickson között volt. Most pedig inkább az Initiative-vel lesz kooperáció, ezért nem volt szükség elbocsátásokra.
– Semelyik területen? Arról lehetett hallani, hogy költséghatékonysági okokból egyesül az IT-, a HR- és a pénzügyi osztály.
– Az IT- és a jogi osztály feladatait kiszerveztük. Kimondott HR-részleg eddig nem volt az Initiative-nél és a Universalnál sem, de terveim szerint ezen változtatni fogunk. A pénzügyi osztályról ment el egyedül egy kolléga közös megegyezéssel.
– A piaci pangás miatt volt szükség az összebútorozásra?
– Nem, semmi köze nincs ahhoz. Tulajdonosunk, az IPG az elmúlt években górcső alá vette versenytársaink, az Aegis, az Omnicom és a WPP mozgását, és azt vette észre, hogy a médiaügynökségeik között egyre több a szinergia. Fél évvel ezelőtt jött az utasítás, hogy tegyük mi is ugyanezt. A lehetőség abból a szempontból adott volt, hogy mindkét cég fel tudta mondani bérleti szerződését az év elején.
– A PanMedia Western továbbra is külön marad?
– A PanMedia ezt a fajta racionalizálást már évekkel ezelőtt megtette, amikor a Lowe GGK-val egy irodába költöztek. Ők a kreatív és a médiaszinergiák mellett döntöttek. Nyilván a PanMediánál azt is figyelembe kell venni, hogy két másik tulajdonosa is van a cégnek.
– Mekkora éves forgalma volt tavaly az Initiative-nek és a Universalnak?
– Mindkettőnek tízmilliárd forint feletti.
– Melyik a nagyobb?
– Tarifaköltések alapján tavaly a Universal valamivel nagyobb volt.
– Hirdetői piac szempontjából milyen lesz az idei év?
– Nagyjából akkora növekedés várható, mint 2006-ról 2007-re, tehát reálértéken egy-két százaléknál nem lesz több.
– Miért lassult le ennyire a növekedés?
– Ennek elsősorban gazdasági okai vannak. Év elején minden hirdető meghatározza marketingbüdzséjét. Azonban ezek nagysága bevételfüggő, tehát ha az eredmények az első és a második negyedévben elmaradnak a tervezettől, akkor a legkézenfekvőbb – bár stratégiailag nem indokolt – megoldás, hogy vágjanak a büdzséből.
– Jelenleg melyik a legpörgősebb piac a régiónkban?
– Románia, ahol most 30-35 százalékkal nőnek a tévés költések. A túlkereslet Lengyelországra is igaz, ott a televíziós reklámidő iránti kereslet meghaladja a kínálatot. Fejlettség tekintetében Csehország, Lengyelország és Magyarország egy szinten áll, Románia három-öt évvel van lemaradva, de nagyon gyorsan zárkóznak fel.
– Nálunk viszont a tévés piac növekedése is megtorpant.
– Inkább azt mondanám, hogy az előző évekhez képest lelassult. Feszítő hatást kelt az a jelenség, hogy az országos csatornák nézettsége évről évre csökken, miközben a náluk elköltött pénz a várakozások szerint az idén is növekedést fog mutatni.
– Lehet bármilyen hatása az RTL Klubra, hogy közel tíz év után eljött tőlük Steve Varcoe?
– Nem, mert Steve Varcoe kiépített egy értékesítési rendszert, amit már ötödik éve sikerrel használ az RTL Klub. Vidus Gabriella végig vele dolgozott, ismeri ezt a rendszert, ismeri az ügyfeleket. Úgy gondolom, hogy semmiféle törést nem okoz majd az RTL-nél, hogy Steve munkáját Gabi veszi át.
– A Tv 2-nek okozhat gondot a vártnál alacsonyabb nézettség?
– Tavaly eléggé megégették magukat az alulteljesítések miatt, biztos vagyok abban, hogy az idén már felkészültebbek lesznek ebben a kérdésben. Az mindenesetre biztos, hogy ha a Tv 2 el akarja kerülni az esetleges problémákat, akkor a következő egy-két hónapban vissza kell hoznia nézettségét legalább arra a szintre, amellyel elkezdték az évet.
– Mikor döntöttél úgy, hogy az ügynökségi pályát választod?
– Közgázra jártam, majd kimentem Amerikába, ahol szobafestőként tanultam meg jól angolul. Aztán a szüleim szóltak itthonról, hogy lehetőség lenne egy spanyolországi MBA-ösztöndíjra, amit sikerült elnyernem. Elég kemény iskola volt. Amikor azt hallom, hogy valaki egy év alatt megszerzi az MBA-diplomát estin, arra én azt mondom, hogy nekünk két év alatt volt hat szemeszterünk, mert nyáron sem volt szünet. Reggel fél tíztől éjfélig tanultam. De megérte, mert ami én most vagyok, azt annak köszönhetem, amit ott összeszedtem.
– Első munkahely?
– Tulajdonképpen 16 éve az első munkahelyemen dolgozom. Amikor 1992-ben hazajöttem, megpályáztam több állást is. A Lintas reklámügynökségnél két pozíciót ajánlottak: account és médiatervező. Az account általam akkortájt ismert jelentése alapján azt hittem, hogy könyvelést takar, amit nem kedveltem a suliban, ezért inkább a médiát választottam. 1998-ban már ügyvezető igazgató lettem az időközben Initiative-nek átkeresztelt médiaosztályon, rá egy évre teljesen leváltunk a Lintasról. 2000-től hozzám került a horvát és a szlovén piac, 2003-tól a teljes közép-európai régió, 2008-tól pedig a group chairman posztot töltöm be, ez a magyarországi, száz százalékban IPG-tulajdonú médiaügynökségek felügyele¬tét jelenti.
Pályakép
1992–1998: Lintas-médiaosztály, médiatervező, később médiaigazgató
1998-tól Initiative Budapest, ügyvezető
2003-től Initiative Media, kelet-közép-európai regionális igazgató
2005-től az Initiative európai igazgatótanácsának a tagja
2008-tól Initiative, magyarországi group chairman (az Initiative, a Brand Connection és a Universal McCann felügyelete)
Tudta-e…?
Az Interpublic Grouphoz tartozik Magyarországon az Initiative Budapest, az előbbi keretein belül működő Brand Connection, a Universal McCann és a PanMedia Western médiaügynökség. A reklámügynökségek közül pedig az FCB, a Lowe GGK és a McCann Erickson.
– Tizenhat év egy helyen. Nem lehet ebbe belefásulni?
– Két-három évente mindig kaptam egy új megbízatást a cégen belül, ezért nem érzem magam fásultnak.
– Mi volt a legvonzóbb állásajánlat az elmúlt 16 évben?
– Mielőtt regionális igazgató lettem volna, Kijevbe hívtak egy hasonló pozícióba nagyon jó feltételekkel. A család is kijöhetett volna, lakást, fizetett hazautakat, autót és sofőrt ajánlottak. Mondtam, hogy ez szép, de azért sofőrre nem tartanék igényt, mert nagyon szeretek vezetni. Erre jött a válasz, hogy az nem lehet, szükségem lesz rá, mert a sofőr egyben a testőr is… Ekkor megköszöntem az ajánlatot, és finoman jeleztem, hogy nem élnék vele. Legutoljára 2006 végén hívtak az egyik versenytárs regionális igazgatói pozíciójára, de azt is udvariasan megköszöntem.
– Akár külföldre is elköltöznél egy jó ajánlatért?
– Csak olyan helyre mennék, ahol beszélem a nyelvet. Tehát Dél-Amerika egyes országai vagy az angol nyelvterület jöhet szóba.
– Ezek szerint mobilisabb vagy, mint az átlag magyar topmenedzser, aki ódzkodik a költözködéstől?
– Majdnem egy évet éltem Amerikában, két évet Spanyolországban, nekem ez nem szokatlan. Régebben óriási előny volt, hogy a család is kimehetett nyugatra, megtanultak ők is egy nyelvet, és jobb anyagi körülmények között élhettek. A nyelvtanulás ma már nem annyira szempont, mert a gyerekeket ki lehet küldeni nyáron külföldre. Ami a dolgok anyagi részét illeti: amióta EU-tagok vagyunk, a hálózatok a javadalmazásban is igyekeznek kifejezni az elismerésüket. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy akkora fizetést kapunk, mint a nyugat-európai kollégák, de megbecsülnek bennünket. Igaz, ha az ember mondjuk kimegy 20 százalékkal magasabb fizetését, ott viszont 30 százalékkal drágább minden, haza kell utaznia, iskoláztatni kell a gyerekeket… Semmivel sem jár jobban. Sőt, itthon vannak a rokonai, barátai, a lakása. Egy családos embert már nem nagyon motivál a külföldi munka lehetősége. Alapvetően amúgy is lojális vagyok.
– Mivel töltöd a szabadidődet?
– Sokat sportolok, búvárkodom, síelek, hobbim a fényképezés, és van a Balatonnál egy kis szőlőm.
– Palackozol is a borból?
– Nem, csak saját használatra borászkodunk a családdal, illetve a barátoknak szoktunk belőle adni. Azért most elvégeztem egy alapszintű borszakértői tanfolyamot. Szóval érdekel a dolog, de nem akarok komolyabban borászkodni. Bár ki tudja…
