Az unió menti meg az IT-piacot

Az informatikai piac egyik legismertebb elemző cége, az IDC becslése szerint a 2006-os 10 százalék körüli növekedést követően tavaly, forintban számolva mindössze 5 százalék körül bővült az informatikai piac. Magyarországon ugyanakkor idén már 7 százalék körüli bővülést vár az IDC, ez enyhe javulást jelentene.

A telekommunikációs szektort nem számítva több mint 540 milliárd forintra rúgott a magyar IT-piac volumene 2007-ben. A költések több mint 43 százalékát ezúttal is a hardverek adták. (Szoftverekre 23 százalékos, IT-szolgáltatásokra 34 százalékos arányban költöttek.)

Sereghajtók lettünk

Az IDC Hungary vezető elemzője, Marosvári Gábor azt mondja, a magyar GDP egy százalék körüli növekedését elnézve nem meglepő, hogy ilyen mértékben lelassult a növekedés az informatikai szektorban is. Néhány évvel ezelőtt még a 10 százalékot megközelítő, esetenként meghaladó mértékű volt a hazai IT-piac növekedése, de már ez a növekedési ütem is érezhetően a régiós átlag alatt volt.

Magyarország mára az informatika területén is a régiós sereghajtók közé került, legalábbis, ami a piac bővülési ütemét illeti. A piac abszolút nagyságát tekintve ugyanis az orosz, a lengyel és a cseh IT-szektor mögött még mindig a negyedik helyen állunk.

Egy főre vetítve a cseh piac több mint másfélszeresére nőhet 2011-ig, és a lengyel, valamint szlovák költések is beérik addigra a magyarok 2011-ben várható költését.

Uniós mentsvár

A gondok már rövid távon is mutatkoznak. A lassuló gazdaság nemcsak a kiskereskedelmi forgalmat vagy az egyéni felhasználók vásárlókedvét rombolta. Nagyobb baj, hogy korábban az informatikai iparág motorját jelentő kis- és középvállalati szektort is drámaian sújtja.

A múlt évben ráadásul kifutottak az uniós pályázatok, amelyek során mind eszközbeszerzés, mint vállalatirányítási és egyéb üzleti alkalmazások bevezetésére jelentős pályázati pénzeket hívtak le. A kisvállalatok beszerzési aktivitását igencsak meglendítette ez, igyekeztek az utolsó fillérig kihasználni a technológiai fejlesztési támogatásokat a cégek. Mindez azonban 2007-re kifulladt.

Másrészről elmaradt a nagyvállalati megrendelések várt növekedése. A nagyobb cégek jobb esetben is átütemezték, több kisebb projektre bontották informatikai fejlesztési projektjeiket. Sőt számos multinacionális cég esetében előfordult, hogy az IT-beszerzési döntéseket az anyavállalati szintre központosították. Igaz viszont, hogy várhatóan 2008 második felétől újra felpöröghet a kkv-szektor, mert újra elérhetők az uniós támogatások, számos technológiafejlesztési pályázatot írtak, írnak ki jelenleg.

Az IDC szerint az uniós pénzek évente akár 2–3 százalékponttal is hozzájárulhatnak a növekedéshez. A gazdaság drámaian lelassuló növekedése mégis még legalább egy-két évig meghatározza a magyar piacot – véli az IDC Hungary vezető elemzője.

Kormányzati kételyek

Mindemellett persze a kormányzati költések visszafogása is rendkívül negatívan hatott a piacra. Az Oracle és az SAP magyarországi vezetése néhány héttel ezelőtt tartott, szűk körű beszélgetéseken adott hangot kételyeinek azzal kapcsolatban, hogy az államigazgatási megrendelések alacsony szintje a jövőben érdemben változna.

E nagy cégek vezetői az állami oldalon mégis leginkább a koncepciók krónikus hiányát kérték számon. Nagy kérdés, hogy a sok tízmilliárd forint uniós támogatás kormányzati szinten végül egységes rendszerek kialakítására vagy jobbára felesleges PC-korszerűsítésekre költik majd el az állami, illetve költségvetési szervek. Pedig ez a szektor az összes informatikai költés mintegy ötödéért felel.

Ám az elektronikus útdíjtender nem akar megszületni, és sehol sem tart a közigazgatási eljárások valamifajta egységesítésének ügye. Így, bár a piac a támogatások következtében nő, tényleges hozzáadott érték viszonylag kevés keletkezhet a közszférában.

Tarolnak a nagyok

Hatalmas ágazati probléma továbbá, hogy a globális szinten zajló hatalmas konszolidációt és együttműködéseket nem tudják jól követni a hazai IT-kkv-cégek, érdekeiket nem tudják hatékonyan egyeztetni. Az informatikában uralkodó óriások pedig egymás elől halásszák el az innovatívabb független fejlesztő cégeket, illetve partneri együttműködések révén határozzák meg az iparágat.

Az IT-kkv-szektor ráadásul erős nyomás alatt áll: a legnagyobb hazai cégek egyre inkább csak az informatikai óriások „kvázi szabványait” használja, s az ezekhez való illeszkedést gyakorlatilag „előírják” IT-beszállító partnereiknek is. Ez pedig tovább csökkenti a sokszínűséget az IT-megoldások, -szolgáltatások és -szoftverek területén. E globális koncentrációk piaci súlyát tovább erősíti, hogy nemcsak a vevők vagy a beszállítók koncentrálnak ezekre a cégekre, hanem a tőzsdei befektetők is.

Verseny egymásért

Az óriások persze együttműködnek sok-sok területen, érdekeiknek megfelelően. A verseny sokszor nem egymás ellen, hanem egymásért és mind nagyobb piac megnyeréséért folyik. Erre példa a kis- és közepes cégeknek közösen nyújtott megoldáscsomagok, illetve a szoftverek mind nyíltabbá tétele.

A kkv-k ugyanakkor a vállalatirányítási rendszerek, az ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management, SCM) és egyéb üzleti alkalmazások területén egyre sűrűbben találkoznak kedvező akciókkal, fizetési konstrukciókkal, amelyek a pályázatokkal együtt komoly előrelépési lehetőséget rejtenek.

Persze csak akkor, ha jól sikerül kihasználni az új technológiák adta előnyöket a céges szervezetekben. Ez is segíthet abban, hogy a következő nehéz esztendőket a kisebb cégek is jól viseljék, amíg makrogazdasági szinten is visszatér a bizalom.

A hosszabb távú sikerhez azonban legalább a szoftverek és a szolgáltatások terén sokkal több egyedi innovációra, kutatásra és egyéni ötletre, iparági IT-megoldásra lenne szükség – a bejáratott termékek és szolgáltatások adásvétele vagy a „bérmunka” kevés az igazi sikerhez. Ehhez nemcsak tőkéből, hanem vezetési tapasztalatokból is jóval többre lenne szükség.