Felére csökkentenék az élelmiszerek áfatartalmát, a jelenlegi 20-ról 10 százalékosra – mondta Font Sándor a FigyelőNetnek. A politikus az élelmiszerek árának növekedésével indokolta a javaslatot. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter minapi prognózisa szerint az idén is a tavalyihoz hasonló 10 százalék körüli mértékű élelmiszer-áremelkedés várható Magyarországon.
Nem naivak a Fidesznél
A kieső áfabevétel Font Sándor szerint nagyjából 150-250 milliárd forint lenne. Ezt a bevételt a politikus szerint nem szükséges pótolni, mert az áfakulcs csökkentésével a szürkegazdaság visszaszorítását is el lehetne érni, így a többletbevételek ellensúlyoznák a kiesőket.
A szakpolitikus szerint a feketegazdaság, az áfa meg nem fizetésének aránya 30-40 százalékos lehet. Az áfakulcs felére csökkentésétől nem várja a politikus a feketegazdaság teljes megszűnését. „Nem vagyunk naivak” – mondta a politikus a FigyelőNet kérdésére, de hozzátette: a feketegazdaság aránya 10 százalék körülire apadna.
A FigyelőNetnek arra a felvetésére, hogy amennyiben ez a logika helyes, elfelezhető lenne valamennyi termék áfája, Font Sándor úgy hárított: „még nem vagyunk abban a szakaszban”, illetve közölte, hogy ő szakpolitikusként csak a mezőgazdaságról nyilatkozhat.
A Fidesz egyébként már korábban is előállt olyan típusú javaslatokkal, amelyek szerint az adóterhek csökkentése az adóbevételek növekedését eredményezi.
Hófehéren sem pótlódna
A KSH becsült adatai szerint 2007-ben 2 815 milliárd volt az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes áru nettó értékesítési árbevétele, tehát a kieső állami bevétel hozzávetőleg 280 milliárd forint lenne (tavalyi árakon számolva).
Amennyiben a gazdaságban a fideszes politikus várakozásainak megfelelően 30-40 százalék kürülire saccolt rejtett gazdaság 80 százaléka föltárulna, s megjelenne papíron még ezermilliárd forint bevétel, az további 100 milliárd forinttal boldogítaná a költségvetést. Sajnos nem eléggé, hiszen 200 milliárd forint még mindig hiányozna.
Igaz, a megnövekedett áfafizetési kedv növekedést idézhetne elő a többi beszedett adót illetően is. A Kopint-Tárki Rt. által Az adóbázis szélesítésének nemzetközi tapasztalatai című tanulmányában közölt adatokból viszont nem olvasható ki egyértelmű összefüggés az áfakulcs mértéke és az adóeltitkolási hajlam között.
Alacsony kulcs mellett is eltitkolnak
Dániában például európai összevetésben kiemelkedően magas, 25 százalékos az áfa, ugyanakkor kiemelkedően becsületesek az adózók is, az eltikolt fogyasztás csak 26 százalékos.
Nagy Britanniában viszont hiába alacsonyak a kulcsok (17,5 , illetve az üzemanyag és áram csak ötszázalékos adóval terhelt), magas az áfaeltitkolás, csaknem 40 százalékos – ami persze még mindig jobb a hazai adatnál, amely 45, 7 százalék. (Az áfaeltitkolás mértékére szóló adatok 2000-2003-ra vonatkoznak, s azokat a Kopint-Tárki-elemzés Christie-Holzner tanulmányából vette át.)
A Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) korábban az alapvető élelmiszerek és az élőmunka-igényes szolgáltatások esetében az áfa 16-18 százalékra csökkentését javasolta, ám a szakemberekből álló bizottság forrásokat is megjelölt: megemelték volna például az egyéb fogyasztási cikkek kulcsát 22-24 százalékra.
Inkább sújtja az alacsony jövedelműeket
A közgazdászok és adószakemberek többsége egyetért abban, hogy az általános forgalmi adó degresszívnek tekinthető a fogyasztó szempontjából (bár a termék árával arányos), jobban sújtja az alacsonyabb jövedelműeket, s ez a szociális hátrány különösen élesen jelentkezik az élelmiszereknél. Számos országban ezért (például Spanyolországban, Svédországban, Hollandiában, illetve korábban hazánkban is) az élelmiszerek a kedvezményes áfakörbe tartoznak.
A jelenlegi 20 százalékos áfakulcs elfelezése kerekítve 8 százalékos fogyasztói árcsökkenéssel járna, de csak abban az esetben, ha a kereskedők nem „nyelnék le” – legalább részben – a különbözetet.
