Az angol Tecwen Whittock és Charles Ingram ugyan filmes producereknek szerették volna értékesíteni a szigetországi Legyen Ön is Milliomos!-beli csalásuk történetét, ám végül csak egy dokumentumfilmre bizonyult érdemesnek a botrányos történet. Ingram még hat évvel ezelőtt nyerte meg a műsor brit változatában az egymillió fontos fődíjat. Kiderült azonban, hogy barátja, a közönség soraiban ülő Whittock célirányos krákogással segítette a helyes válaszok megadásában. A történtekből bírósági ügy lett és az illegális segéderő hiába hivatkozott asztmára, a bíróság forintra átszámolva közel tízmilliós büntetést szabott ki a két trükkös cimborára.
A műsor nemrég véget ért magyar változata a nyolcéves pályafutása alatt egy-két utólag hibásnak bizonyult válaszlehetőséget leszámítva megúszta botrányok nélkül, miközben komoly üzleti sikert jelentett az RTL Klubnak. A magyar Legyen Ön is Milliomos! ugyanis fénykorában, 2001-ben szinte üzembiztosan szállította az 50 százalék feletti közönségarányokat, és estéről estére kétmilliónál is több nézőt vonzott. Az idén február végén, a kvízműsor pályafutásának utolsó hetében már nem villogott ennyire, bár 30 százalék körüli share-jével többnyire még így is megverte a Tv 2-n vele szemben sugárzott Aktívot.
Örökös, sírás
Az RTL Klubon a vetélkedővonalat továbbvivő Széf erősen kezdte az évet, a 18–49 évesek körében gyakran negyven százalékot is meghaladó közönségaránnyal adta fel a leckét a konkurens Tv 2-nek. Ez a teljes lakosság körében 1,8-2 millió nézőt jelentett, amely az elmúlt hetekben 1,3-1,5 millióra csökkent. Közönségarány tekintetében egyébként a műsor az RTL Klub 36 százalék körüli heti csatornaátlagát hozza az utóbbi időben.
Tudta-e?
Az első magyar televíziós kvízműsor győztese – még 1958-ban – egy tévét vihetett haza. A nyertes egy zeneakadémiai hallgató, Antal Imre volt.
Az Egy a 100 ellen tavalyi bukása óta a Tv 2 hanyagolja a napi kvízműsort, úgyhogy a Széfen kívül minden hétköznap jelentkező vetélkedő csak az M1-en fut: az Örökös, Gundel Takács Gábor vezetésével. A műsorvezető az idei Kamera Hungária egyik kerekasztal-beszélgetésén azzal indokolta a Tv 2-től való tavalyi távozását, hogy folyton a nézettségi adatokkal vegzálták. Gundel Takács elmondása szerint megesett, hogy a szerkesztők kérése az volt, érje el azt, hogy az egyik játékos sírva fakadjon.
Az Áll az alkuval egykor még a Barátok köztöt is verő műsorvezető az Örökössel tényleg nem hajhássza a nézettséget. A vetélkedő többnyire az M1 6-7 százalékos (18–49 évesek körében mért) főműsoridős csatornaátlagát sem éri el, általában csak 4-5 százalékra futja erejéből. A teljes lakosságon belül a műsor az év elején még sokszor négyszázezernél is több nézőt vonzott, mostanra viszont közönsége negyedét elvesztette, és heti átlagban háromszázezernél tart.
Még ha nem is szempont a nézettség, azért ennél jobb eredményt is produkált már vetélkedő az M1-en. Négy évvel ezelőtt az akkoriban lesajnált, Rózsa György vezette Quizfire című napi vetélkedő fixen 600–700 ezer nézőt hozott a csatornának, és a 18–49 évesek körében is rendre elérte a tízszázalékos share-t.
Bár kérdés, hogy mennyire tekinthető vetélkedőnek, de jobb híján idesorolható a Tv 2-n hetente jelentkező – az amerikai Foxon is az idén debütált – Az igazság ára. A résztvevők itt ugyan minden kérdésre tudják a választ, a dilemma csak az lehet, hogy ennek kimondását egy hazugságvizsgálóra kötve is vállalják-e. A műsorba kódolva volt a botrány, s ez tulajdonképpen be is jött. Az ORTT-nél már faragják a büntetést író ceruzájukat, a bulvársajtó is jó témát kapott és az álmélkodó médiaszociológusok is tudtak miről nyilatkozni a Népszabadságnak. Az adáson azonban egyelőre ez sem sokat segített, hiába rakták a csatorna sikersorozata, a Doktor House után. Az első két műsor még egész jó – 30 százalék feletti közönségarányú – eredményt hozott, azóta viszont hétről hétre csökkent a nézettség, legutóbb már csak az éppen tévéző 18–49 évesek 20,7 százaléka döntött a Jakupcsek Gabriella vezette produkció mellett.
Amerikai szelekció
A vetélkedők esetében is sokszor felvetődik, hogy miért csak licencműsorokat indítanak a televíziók. Miért nem vállalnak fel egy hazai fejlesztést? Elrettentő magyarázatként lehet említeni a még sok év távlatából is emlékezetes bukásnak számító Gesztimétert. Ugyanakkor állítólag Vágó István egyik kvízműsorötletét most elfogadta az RTL Klub. Amennyiben ez igaz, akkor nehéz szülés lehetett, mert Gundel Takács Gábor kifecsegte a Kamera Hungárián, hogy Vágó barátjának már hét meg nem valósult műsorötlete van a csatornánál. Az argentin licenc alapján készülő Örökös műsorvezetője az említett kerekasztal-beszélgetésen ennek apropóján megpendítette azt is, hogy szerinte több magyar fejlesztésű műsor kellene, mert a hazai emberek másként gondolkodnak, mint külföldi társaik.
Érdekes módon Vágó István saját tapasztalatai alapján pont ennek ellenkezőjét vallotta. A kvízműsorok őshazájában, az Egyesült Államokban ugyanis minden műsorterv egyfajta természetes szelekción megy keresztül. Egy kisebb tévénél általában kigondolnak egy vetélkedőt, s ha az sikeres lesz, akkor átveszik nagyobb csatornák. Amennyiben ekkor sem vérzik ki a műsor, akkor bekerülhet valamelyik országos tévéhálózat kínálatába, ha ezt is túléli, akkor elindulhat a nagyvilágba, és ha más országokban is beválik, akkor nagy valószínűséggel ez nálunk sem lesz másként. Vágó István szerint ezért „tetszik, nem tetszik, a magyar nézők többnyire ugyanazt kedvelik, mint az amerikaiak, vagy a németek”.
Új fogások
Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója sajnálja, hogy új főzős műsoruk, a Vacsoracsata csak hírességekkel hoz elegendő nézőt.
– Miért félnek annyira a tévék a licencműsoroktól?
– Magyarország egy kicsi piac, ezért sokkal kevesebb a műsorötlet, mint például Amerikában. De nem csak arányaiban más a hazai tévés piac. Amerikában a nagy hálózatok kipróbált műsorokat vesznek át a kisebb tévéktől, nálunk kisebb tévétársaságoknak viszont nincs annyi pénzük, hogy megengedhessenek maguknak egy ilyen beruházást. Tehát nincs mit átvenni. Szerintem egyébként ez a „licenc, nem licenc” kérdés egy álvita, mert automatikusan semmi nem lesz sikeres. A Pókerarc Magyarországon kívül csak egy helyen volt igazán népszerű, a Széf pedig sok európai tévében egyszerűen megbukott. Mi viszont tudtuk, hogyan lehet ezeket a műsorokat sikerre vinni itthon. Ezzel együtt itt van például a Csillag születik, amely teljesen saját fejlesztés.
– Már hivatalos, hogy Vágó Istvánnak újra saját vetélkedője lesz?
– Nyilvánvaló, hogy továbbra is szerepel majd az RTL Klub képernyőjén és nem csak a Pókerarcban. Ennél többet most nem mondhatok.
– Gyöngyössy Bence, a Tv 2 programigazgatója szerint három éven belül már ők lesznek a piacvezetők. Készültök arra, hogy élesebb lesz a verseny?
– Most már csak 2,5 év van hátra, mert Várdy Zoltán, a Tv 2 vezérigazgatója a tavalyi kinevezésekor is ezt mondta… Az elmúlt fél évben nőtt az előnyünk velük szemben. A mi induló műsoraink sikeresek lettek, a Tv 2 új produkcióinak egy része pedig már most bukásnak tekinthető. Persze megértem azt, hogy arról beszélnek, hogy mikor érnek be minket. Azt mégsem mondhatják, hogy csökken a nézettségük.
– A Vacsoracsata három héten át tartó mélyrepülése azért azt mutatta, hogy nincsenek végleg leosztva a lapok.
– A Tv 2 lemásolta azt a formátumot, amit mi megvettünk. Az eredeti koncepció szerint a műsor általában átlagos emberekkel készül, egyszer-egyszer pedig sztárokkal. A Tv 2-nél kitalálták, hogy mindig sztárok lesznek náluk. Most, hogy újra híres emberek vannak a Vacsoracsatában, megint többen nézik, mint a Hal a tortánt. Egyébként sajnálom, hogy ez így van.
– Drágább?
– Nem a pénz miatt, hanem azért, mert szerintem jó lett volna, ha a Vacsoracsatában nem ugyanaz a 150 hazai sztár szerepel, akik sok egyéb műsorban is megfordulnak. A magyar televíziós kultúrát színesíthette volna, ha végre nem velük, hanem hétköznapi emberekkel készül egy műsor.
