Üzleti tippek

Nagyobb balhét várt

admin
admin

2008. 04. 01. 12:00

A Danubiust hamarosan meg fogja előzni a Petőfi – jövendöli Such György, a Magyar Rádió elnöke, aki elmondta, hogy pályáznak majd a digitális rádiós multiplex üzemeltetésére is.

– Nem kapták meg a Szonda Ipsos és GfK Hungária által készített helyi rádiós kutatás legfrissebb adatait. Gábos Zsuzsa, a Szonda médiakutatási igazgatója azt nyilatkozta, hogy biztosan csak félreértésről van szó, és személyesen tisztázza a helyzetet önnel. Jutottak valamire?

– Személyesen nem keresett senki a Szondától és a GfK-tól. Időközben annyit változott a helyzet, hogy az adatokat nagy nehezen megkaptuk. Még azon ment egy kis huzakodás, hogy melyek az adatok nyilvánosságának határai. Összességében továbbra is értetlenül állunk az egész helyzet előtt.

– Amikor másfél éve kinevezték elnöknek, akkor azt mondta, hogy a Magyar Rádióból (MR) a legnagyobb presztízsű közintézményt szeretné faragni. Hol tart most a projekt?

– Ezt nem az én dolgom megítélni, de szerintem nem állunk rosszul, elég csak az álláshirdetéseinkre beérkező jelentkezéseket megnézni. Amikor másfél éve jó nevű szakembereknek ajánlottam állást, akkor hímeztek-hámoztak, és többség végül nem jött ide dolgozni. Most egy egyszerű hírolvasó-hírszerkesztő vagy riporteri pályázatra több száz ember jelentkezik. Ha jobb fizetést tudnánk ajánlani, akkor ma már szinte bárkit ide csábíthatnánk.

– A jelentős elbocsátásokkal párhuzamos álláshirdetésekhez mit szólnak a rádiós szakszervezetek?

– Egyrészt a folyamat nem párhuzamos, másrészt minden állást először házon belül hirdetünk meg. S csak akkor tesszük nyilvánossá a pályázatot, amikor nincs vagy nem alkalmas egy jelentkező sem.

– Ez gyakran előfordul?

– Bizonyos pozícióknál igen. Pont az említett hírolvasó-hírszerkesztő funkció az MR-ben sokáig két munkakör volt. Ez egyébként ma már nonszensz, nem tudok még egy olyan rádiót, ahol valaki csak megírja, a másik pedig csak felolvassa a hírt. Joggal kapunk olyan kritikákat, hogy a mostanában nálunk megszólalók közül sokan nem tudnak szépen beszélni. A hírszerkesztők most próbálnak beszélni, a bemondók pedig hírszerkeszteni, ebben persze vannak sikeresebb és sikertelenebb próbálkozások.

– Milyen területen nem tudott előre lépni a kinevezése óta?

– Van, ahol még csak az első lépéseket tettük meg, ilyenek például a vidéki stúdiók vagy a zenei együtteseink, de az idén kezdődnek a nagyobb beruházások is: az épületen belüli átalakítások, műszaki felújítások.

– A belső kommunikációt nem említette. Azon nincs mit javítani?

– Ezt soha nem lehet elég jól csinálni. Viszont még az ellenfeleink is elismerik, hogy az MR-nek nem volt olyan vezetése, amelyik ennyit kommunikált volna a dolgozókkal vagy az érdekvédelmi szervezetekkel, mint mi. Személy szerint legalább fél tucatszor tartottam prezentációt az összes dolgozónak, s erre korábban tudomásom szerint soha nem volt példa.

Tudta-e?

Az előfizetési díj átvállalásából és sugárzásidíj-támogatásból tavaly 13,5 milliárd forinthoz jutott az MR, ehhez még hozzáadódik egymilliárd forint reklámbevétel.

Előzetes adatok szerint az MR tavalyi vesztesége egymilliárd forint volt, ami az elbocsátások következménye. A rádió alaptevékenysége ötszázmilliós nyereséget hozott. Marketingre nagyjából hatvanmillió forintot költöttek, a többi megjelenésük bartermegállapodás volt.

– Mégis, a tavalyi elbocsátások kapcsán azt lehetett érezni, hogy nem eléggé empatikus vezető.

– Az elbocsátás az adott személy szempontjából tragédia. Biztos ezt is lehetett volna jobban csinálni. Szívesen meghallgatom azoknak a tapasztalatait, akik már végrehajtottak sok száz fős elbocsátásokat. Volt 10-15 ember, akik hallatták a hangjukat az elküldésük miatt, de nem 10-15 ember ment el innen tavaly, hanem nagyjából 350.

– Mennyien maradtak?

– Közel ezren.

– Lesznek még elbocsátások?

– Csoportos létszámleépítés nem szerepel az elfogadott üzleti tervben. Sőt, a digitális sugárzás beindulása után újabb rádióadók indítását tervezzük, és akkor inkább majd fel kell vennünk embereket.

– Számított arra, hogy a Petőfi megújulása ekkora visszhangot vált majd ki?

– Őszintén szólva én nagyobb balhéra számítottam.

– Ennél nagyobbra?

– Igen, végül is inkább csak a szeriőz sajtó cikkezett erről sokat, széles nyilvánosságot nem kaptak a megújulás konfliktusai. Nem mondom, hogy a bulvármédiában egyáltalán nem foglalkoztak vele, de náluk nem volt sokáig napirenden.

– Az ORTT határozatban mondta ki, hogy a Petőfi nem közszolgálati, és felszólítják az MR-t a jogsértés megszüntetésére. Ennek lesz bármilyen következménye?

– Bírósághoz fordultunk.

– Mi lesz akkor, ha vesztenek?

– Nem tudom, mert a beadványunk egyik fontos pontja, hogy az ORTT határozata semmilyen végrehajtható tennivalót nem tartalmaz. Azért fordultunk bírósághoz, mert nem akarjuk, hogy rajtunk maradjon az „MR2-Petőfi nem közszolgálati” billog.

– Nemcsak az ORTT, hanem a jó néhány kereskedelmi rádió is neheztelt a megújulás miatt. A fő problémájuk, hogy ők közszolgálati kötelezettségeket vállaltak, emiatt pedig most versenyhátrányba kerültek.

– Ebben nem velünk, hanem az ORTT-vel vitatkoznak. Senki nem kényszerítette fegyverrel a tulajdonosaikat, hogy pályázzanak a frekvenciákért. Volt olyan szerencséjük, hogy a médiahatóság őket hozta ki győztesnek. Ja, hogy eközben más piaci szereplő is csinált valamit? Az élet már csak ilyen. Nem emlékszem, hogy az ORTT bárkinek is garantálta volna, hogy a Petőfi az idők végezetéig vízállásjelentést vagy magyar nótákat fog adni.

– Céljuk az, hogy a Petőfi megszorongassa hallgatottságban a Slágert vagy a Danubiust?

– Közszolgálati adóként a legfontosabb feladatunk, hogy alternatívát tudjunk kínálni az említett rádiókkal szemben. Ez pedig nem vonz olyan sok hallgatót, mint a mainstream zene. A Sláger beérését ma még nem tartom reális célnak, de a szerintem a Danubiust hamarosan megelőzzük.

– A Petőfi árnyékában kevesebb szó esett mostanában a Kossuthról és a Bartókról. Ezeknél is lesznek markánsabb változások?

– A Kossuth Rádióban a strukturális változások zöme már lezajlott. Most akarunk elvégezni egy stratégiai kutatást arról, hogy milyen típusú információkat milyen tálalásban igényelnének a hallgatók. A Bartók Rádióban május környékén lesz újabb struktúramódosítás. Kevesebb szöveg és több zene lesz, de itt is tervezünk egy percepciókutatást, mert úgy tűnik, hogy a klasszikus zene kedvelőinek és a Bartók hallgatóinak a halmaza csak részben fedi egymást. Egyébként a BBC Radio3 ugyanezzel a problémával küzd.

– A Radio3 mennyiben különbözik a Bartóktól?

– Nagyjából ugyanaz, mint a Bartók, csak az arányok mások. Van kétmillió hallgatójuk, miközben nyolcmillió ember szereti a klasszikus zenét. A Bartóknál azt szeretnénk, ha a statisztikai értelemben nullánál szignifikánsan nagyobb hallgatottsága lenne, mondjuk legalább 4-5 százalék.

– Mekkora volt tavaly az MR reklámbevétele?

– Valamivel több mint 1,1 milliárd forint. A tavalyi évre 5–10 százalékos csökkenést terveztünk, ehhez képest minimális növekedés volt. Ez ahhoz képest jelentős eredmény, hogy közben a rádiós reklámpiacról „eltűnt” egymilliárd forint.

– Ez hogyan oszlik meg a három rádió között?

– Az MR2 bevétele korábban 10–20 millió forint volt, most kétszázmillió körül teljesített. A maradék elsöprő többségét továbbra is az MR1 hozta.

– Az idei évre mi a terv?

– Minimális növekedést tervezünk, bár a hirdetői érdeklődés jelentős a Petőfi iránt. Ennek ellenére az idén önként óránként négyperces limitet vállaltunk.

– PR-akció a hirdetők felé?

– Nem csak PR-akció, ha az lett volna, akkor többet kommunikálnánk. „User friendly” akció. A reklám egy elkapcsolási faktor, és mi azt szeretnénk, ha nem kapcsolnának el.

– Mikor lesz a háztartások többségében olyan digitális rádiókészülék, mint amilyen az asztalán van?

– Pontosan nem tudom megmondani, de mire ez az interjú megjelenik, az Nemzeti Hírközlési Hatóság valószínűleg kiírja a pályázatot a rádiós multiplex üzemeltetésére, és akkor egy lépéssel előrébb leszünk. Mi indulunk a multiplex üzemeltetéséért, s ebben az egyik előnyünk, hogy önköltségi áron kínáljuk majd a helyet a többi műsorszolgáltatónak, hiszen mi nem vagyunk egy igazi profitorientált vállalkozás.

– Két év múlva újra indul az elnöki posztért?

– Az még nagyon messze van. Annyit tudok mondani, hogy én a jelenlegi szabályozás szerint működő MR elnöki posztjára pályáztam másfél éve. Az azonban szinte bizonyos, hogy a mandátumom lejáratára megváltozik a médiaszabályozás. A további szándékomat az új szabályozás mibenléte alapvetően befolyásolja.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fideszes vagyok, mert onnan kapok pénzt

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.