Nem sok időnk maradt ebben az esztendőben sem, hogy kiheverjük a másfél méteres integető télapók okozta sokkot, amelyek Jingle Bells-dallamokkal invitálták a járókelőket az üzletekbe. Február elején máris újabb, piros és rózsaszín szívecskés dömpingben volt részünk. A Valentin-, azaz Bálint-nap leköszöntével aztán harsány, nyárias színek és formák lepték el az üzletek többségének kirakatait.
Valószínűleg sokaknak feltűnt, hogy az idei húsvéti szezon slágerszíne a klasszikusnak számító citromsárga és narancs mellett a lime- vagy kivizöld volt. Emellett új trendként megjelent a barackszín, a krém, valamint az olyan természetes színek, mint a tojáshéjé – tudtuk meg Győrfy Marianntól, a Starkellék Nagykereskedés munkatársától. Szintén újdonságnak számított, hogy a más alkalmakra jellemző száraz növénydíszek az idén a húsvéti dekorációkban is feltűntek.
Nyúldömping
Az ünnep fő slágere a nyúl, amely bármely anyagból készülhet, és mérete is igen széles skálán mozog. Egy másfél méteres, szalmából készült példány 10–20 ezer forintba kerül, s a műfenyőhöz hasonlóan több évig is eláll. Ugyan a termék minden évben jól fogy, a szakértő szerint csak az osztrák határ közeli megyékben divat, hogy színes törpék, ludak és gombák mellett húsvéti nyúllal is díszítsék a kerteket. A fővárosban és a többi megyében a nagyobb példányok inkább virágboltok előtt vagy óvodák udvarain „kelletik” magukat, amennyiben az időjárás is engedi. De kapható időállóbb, barokkosként jellemzett kerámiaváltozat is, jóval borsosabb áron. Noha a 120 ezer forintos nyulat kevesen engedhetik meg maguknak, a termék szintén kelendő, és bizonyos körökben nélkülözhetetlen kelléke az ünnepnek. Tömeges elterjedésétől ennek ellenére nem kell tartani. Míg csokitojásra és nyúlra mindig akad pénz, húsvéti ajtó- vagy asztali díszre már nem költünk – összegezte tapasztalatait Győrfy Mariann, aki szerint a karácsonyt leszámítva prémiumtermék a háztartások ünnepi dekorálása, és ez általában kifullad néhány barkaág beszerzésében. Azaz virág- és dekorációs szempontból a húsvét jelentősége kezd marginálissá válni, helyét egyre inkább olyan események (például az esküvők) veszik át, amelyeknél lételem a díszítés.
Filléres ötletek
Tudta-e?
76 millió forint bírságot szabott ki az idén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a húsvéti időszakban. A vásárok és a piacok után a 100 forintos és az egyéb, kisebb alapterületű boltok végeztek a sereghajtók között. Továbbra is kedvelt átverési technika az átcímkézés, akciós termékeknél pedig több ár feltüntetése.
Az amerikai Lake Champlain Chocolates édesipari vállalat az idén 6,8 kg súlyú csokinyuszikkal reklámozta az ünnepet, a brit Harvey Nichols luxusáruház 6,5 kilós húsvéti csokoládétojásait pedig mintegy 180 ezer forintért meg is lehetett vásárolni.
A húsvéti keresztre feszítésről is híres Fülöp-szigeteken az idén előzetes szögfertőtlenítésre és tetanuszoltásra szólította fel az embereket az egészségügyi hatóság.
Pedig ahhoz, hogy húsvétot varázsoljunk a nappaliba, néhány ezer forint is elegendő, a dekorációs igényeket kiszolgáló üzletek száma pedig évről évre gyarapszik. A virágboltok mellett a sokak szerint unatkozó háziasszonyoknak nyílt hobbiüzletek nyújtják a legnagyobb segítséget. Ezekben a legkisebb drótdarabtól kezdve a festéken át a különböző díszítőmotívumok sablonjáig bármi beszerezhető. Az üzletekben kész alkotásokat is kiállítanak, ezek mellett kis tasakokban megtalálható az összes kellék, amire szükségünk lehet, ha a dekoráció hű mását szeretnénk kitenni otthonunkba. Általában a barkácsáruházakhoz képest magasabb áron juthatunk ugyan a kívánt mennyiségű szeghez és ragasztóhoz, de tény, nem kell a felesleget kerülgetni. Házilag készített díszek esetén szintén elegendő 2-3 ezer forintot költenünk, hogy kellőképpen kidekorálhassuk a lakást – említette Varga Edit. A Rayher hobbibolt üzletvezetője hozzátette, húsvétkor átlagosan 2–8 ezer forintot áldozunk kreatív termékekre. A gyerekek számára könnyebben kezelhető egyszínű, műanyag tojások például 40 forintba kerülnek. Az elszántabbaknak a vezető az idén az úgynevezett articsóka-technikát ajánlotta, az eljárásnál hungarocell tojásra kell gombostűvel színes textildarabokat erősíteni, majd azokat kihajtogatva articsókára emlékeztető díszt kapunk. Varga Edit megerősítette, hogy a karácsony számít dekorációs szempontból a legkiemelkedőbb eseménynek, de a hobbibolt esetében a dobogó második fokán még mindig a húsvét áll. Ennek ellenére csak a portfólió 3-4 százalékát alkotják a kifejezetten húsvéti díszítőkellékek (tojás, nyuszi, csirke, bárány stb.) a mintegy 20 ezer terméket árusító nagykereskedésben.
Tuti biznisz
Tehát a kereskedők legtöbbjének „biztonsági játékos”, azaz kevésbé kötött áruból vannak nagyobb készletei, amit az ünnepek után is könnyen tudnak értékesíteni. Akadnak viszont olyan üzletek is, amelyek más taktikát választanak. A Rossmann drogérialánc, vagy az egységáron (399, 699, 999 forintért) árusító More-üzletek minden évben jelentős mennyiségű húsvéti és karácsonyi dekorációs terméket kínálnak. Mindkét üzlettípus a piaci viszonyokhoz képest olcsó díszekből halmozza fel készleteit, így nem kell attól tartaniuk, hogy nyakukon marad az áru. Míg a Rossmann-nál akár 30-40 forintért is hozzájuthatunk egy figurához, addig a More adott árért azonos termékből sokszor 2-3 darabot is kínál. Az ünnepet követően akciós áron a maradék is mindig gazdára talál. Meglepő, de a kifejezetten magas minőségi és árkategóriát képviselő, elsősorban konyhafelszereléseket árusító Kátay-láncnál is sok a húsvéti termék. A csirkés vagy tojásos végű evőeszközök és tányérszettek sokszor még nyár közepén is az üzletek polcait díszítik, igaz, ahogy a nagykereskedés kerámianyulára, úgy a több ezer forintos kiskanálra évszaktól függetlenül is akad vevő.
Kulináris élvezetek
Az idei húsvéti szezonban tovább folytatódott a tavalyi trend: az édességkedvelők mennyiséget és kiadást tekintve is a magasabb kakaótartalmú minőségi termékeket keresték a bevonómasszából készült csokoládéfigurákkal szemben. A magyar fogyasztók kosarába elsősorban csokitojás, -nyúl és -bárány kerül, de évről évre mintegy 12 százalékkal nő a pralinék népszerűsége is. Szezonális figurás édességekből tavaly 900 tonnányit vásároltunk, erre összesen 2,2 milliárd forintot költöttünk. A húskészítmények vásárlásakor is egyre nagyobb szerepet játszik a minőség. A sonkatermelés harmadát húsvétkor vásároljuk, de a prémiumkategóriát erősítő pármai sonkából vagy Serranóból még kevés fogy. Az utóbbi egy-két évben a legkedveltebb kategória a közepes árfekvésű, hagyományosan kötözöttnek mondott sonka volt, bár még mindig kelendő az olcsó, gyors érlelésű és pácolású, általában hűtést igénylő áru is. Az idén mintegy 15 ezer tonna sonkát értékesítettek húsvétkor, ebből tízmilliárd forintos árbevétel származott.
Külföld felé bégetnek
Nincs különösebb hatása a magyarországi nyúltenyésztésre a húsvétnak, mivel a nyúlhús hazai piaca eleve kicsi, az ajándékba vásárolt élő nyuszik száma pedig elhanyagolható az éves forgalomhoz képest. Magyarországon évente 4,5-4,7 millió nyulat tenyésztenek, ennek 95 százaléka feldolgozva exportra kerül. A két legnagyobb felvevőpiac Svájc és Olaszország, de bőven jut Németországba és Belgiumba is. A hazai nyúltenyésztés a 1990-es évek elején volt a csúcsán, a termelés meghaladta az évi 13 milliót. Akkoriban Olaszországban a fogyasztás mintegy 10 százalékát tette ki a magyar áru, amelynek a milánói nagybani húspiacon külön jegyzése volt.
A 90-es évek eleje óta drasztikusan csökkent a hazai juhállomány is. Jelenleg mintegy 0,2-0,4 kilogramm bárányhúst fogyasztunk évente, így a 800-900 ezer piacra kerülő bárányt a tenyésztők gyakorlatilag külföldön értékesítik. A magyar bárányok fő felvevő piaca Olaszország, ide kerül az állatok mintegy 86 százaléka. A többi bárányt Németországba, Ausztriába és Görögországba szállítják.
