Komoly presztízsveszteség érte a webvilág egyik legmeghatározóbb cégét, a Google-t március közepén, az internetes keresőt működtető cég újabb csatát vesztett a Gmail név Európai Unióban való használatáért vívott küzdelemben. A védjegyekkel foglalkozó európai bíróság döntése alapján ugyanis az EU-ban egy német céget, a P1 Private GmbH-t, illetve tulajdonosát Daniel Gierscht illeti meg a név használatának joga.
A német üzletember még 2000-ben szerezte meg a G-mail márkanevet, és akkor valószínűleg még nem gondolta, hogy jó néhány európai bíróságon meg kell majd fordulnia, hogy megtarthassa a jogot. Daniel Giersch vállalkozása egy levelezőrendszert is üzemeltet, amelynek szlogenje nagyjából így hangzik: G-mail… és a levél már úton is van! A német üzletember állítása szerint a jelmondatban szereplő G saját vezetéknevére utal.
Akadálypálya
A problémák 2004-ben, a Google új, internetalapú levelezőszolgáltatásának elindulása után kezdődtek, amikor a keresőcég jó kapitalista vállalkozáshoz méltóan nekilátott, hogy világszerte bejegyeztesse a megoldás márkajelzését, vagyis a Gmail kifejezést. Ez meglehetősen sok helyen sikerült is – jelenleg mintegy 60 országban a Google birtokolja az elnevezést –, azonban Európában több helyen is akadályokba ütközött az amerikai társaság.
Daniel Giersch Németországban már megvívta a maga harcát a keresőcéggel, és egy 2007-es bírósági döntés alapján győztesként került ki az ügyből. A Google így ott a GoogleMail jelzést használja internetalapú levelezőszolgáltatására. Hasonlóan járt a társaság Nagy-Britanniában is, ahol már 2005 óta kénytelen használni ezt az elnevezést.
Az európai felhasználók többségének azonban egyelőre valószínűleg nem kell megtanulniuk az új márkanevet, mivel elemzők szerint a Google addig folytatja majd a jogi harcot, amíg erre lehetősége van. Az amerikai társaság az Európai Elsőfokú Bírósághoz fellebbezhet, amely a második legmagasabb szintű bíróság a közösségben.
Tágabb határok
Tudta-e?
A freemail.hu szolgáltatást a Soros Alapítvány Kulturális és Kommunikációs Központja alapította, tőlük 1999-ben vette át a Matáv – a Magyar Telekom elődje – internetszolgáltató leánycége, a Matávnet (később Axelero, majd T-Online Magyarország).
Az egyik legkorábbi webalapú levelező szolgáltatás az 1997-ben elindított Hotmail volt, amelyet később felvásárolt a Microsoft. A webalapú e-mail rendszerek területén azonban az igazi felfutást a Google megjelenése jelentette, a Gmail elindítása az új technikai megoldásoknak köszönhetően gyors fejlődést hozott a netes levelező szolgáltatások piacán. Ráadásul amellett, hogy a Google a felhasználóknak minden korábbinál nagyobb tárhellyel kedveskedett, utat mutatott a webmail szolgáltatások üzleti hasznosítására is, szöveges hirdetéseket jelenítettek meg a Gmail felületein.
A Google webalapú levelezőszolgáltatásának 2004-es bevezetésekor egy gigabájtos tárhelyet kínált, az elküldhető csatolmányok mérete pedig a tíz megabájtot is elérhette, ezzel lényegesen megnövelte az ingyenes internetes levelezőrendszerekkel kapcsolatos felhasználói elvárásokat. Kezdetben csak azok használhatták a szolgáltatást, akik meghívót kaptak egy már aktív Gmail-felhasználótól. Az indulás óta persze jó néhány változás volt a rendszerben, így 2007 februárja óta már bárki létrehozhat gmailes postafiókot, s a tárhely mérete hat gigabájtra nőtt. A fizetős felhasználók számára az ingyenes Gmail-tárhelyhez hozzájöhet még 10 gigabájttól egészen 500 gigabájtig terjedő érték, amely a képmegosztó szolgáltatás, a Picasa és levelezőrendszer között oszlik meg. Az elküldhető csatolmányok mérethatárát 2007 májusában emelte húsz megabájtra a Google,.
Hazai kedvenc
A legnépszerűbb netes levelezőszolgáltatásnak ma is a Yahoo!Mail számít, amely elsőként kínált korlátlan tárhelyet. Sikeréhez hozzájárult egyszerű kezelhetősége mellett az is, hogy színekkel is segítik az elektronikus postafiókok személyre szabását. Nagy lépés volt a szolgáltatás történetében, hogy 2007-ben azonnali üzenetküldő megoldást is beépítettek a Yahoo!Mailbe, így használói akár chatelhetnek is.
A globális webalapú levelezőrendszerek Magyarországon is egyre népszerűbbek a tárhelykínálat és a csatolható állományok mérete miatt. Persze léteznek hazai kedvencek is, a legtöbben az Origo által üzemeltetett Freemailt használják. A tavaly októberben 10. születésnapját ünneplő megoldásnak már jóval több mint hárommillió felhasználója van, közülük naponta mintegy 850 ezren keresik fel az oldalt, a napi e-mail forgalom pedig 11 millió fölött van. A Freemail egy gigabájtnyi ingyenes tárhelyet kínál, és a levelezés mellett telefonálni, chatelni valamint képeket és képeslapot küldeni és megosztani is lehet a szolgáltatás keretében.
Az internetalapú megoldások komoly előnye, hogy a felhasználó bárhonnan elérheti az elektronikus postaládáját, csak egy internetkapcsolat kell hozzá. Persze ennek is van hátulütője, hiszen ha nincs netkapcsolat, akkor arra sincs lehetőség, hogy a régi üzeneteket átnézze a felhasználó, ami a kliensalapú megoldásoknál, mint a Microsoft Outlook, a Mozilla Thunderbird vagy az Apple Mail adott.
