Az APEH még múlt csütörtökön felvette a kapcsolatot a német adóhatósággal. A szóvivő szerint egyelőre nem tudni, hogy a pénzüket a liechtensteini adóparadicsomba utalók között van-e magyar polgár. „Ha így is lenne, nem biztos, hogy az illető adót csalt, hogy ez kiderüljön, feltehetően vagyonosodási vizsgálatot végeznének. Az esetleges érintetteknek nem kell tartaniuk attól, hogy nevük nyilvánosságra kerül, mert a megismert adatok adótitkot képeznének” – mondta el Bakonyi Ágnes, az adóhatóság szóvivője.
Elmondása szerint, ha az APEH megkapja a listát és van magyar érintett, tisztázni kell azt is, hogy a magyar bíróságon megállná-e a helyét egy olyan eljárás, amelynek során nem legálisan jutottak hozzá az adatokhoz. Az APEH eddig soha nem fizetett ilyen adatokért, és a nemzetközi adóhatósági együttműködés alapján a német adóhatóság sem kérhet értük pénzt – tette hozzá.
A német titkosszolgálat (BND) sajtóhírek szerint tavaly 5 millió euróért adatokat vásárolt meg egy liechtensteini informátortól. A megvett “papírok” között a hírek szerint számlakivonatok, értesítések és egyéb hivatalos bankdokumentumok vannak, továbbá egy DVD, mintegy 1 600 személy nevével, akik felerészt németek, felerészt külföldiek. Az érintettek az adatok szerint több száz millió eurót helyeztek el több liechtensteini bankban és számos hercegségi alapítvány számláján, s felmerül velük szemben az adócsalás gyanúja.
A német botrány kirobbanása után több országban is vizsgálat kezdődött – Németországgal együtt összesen tizenkét országban – adócsalással gyanúsított személyek ellen, a közép-kelet-európai térségből elsőként Csehországban.
