Összesen 3600 órányi, azaz 150 napot kitevő élő adást ígér a pekingi olimpiáról az amerikai közvetítési jogokat birtokló NBC. Az első hallásra képtelennek tűnő vállalást úgy teljesíti a csatorna, hogy a sportesemények jelentős részét interneten sugározzák majd, s azon belül is több csatornán párhuzamosan.
A fenti, 3600 órás keret ugyan hatalmasnak tűnik, de például a tavalyi évben a hazánkban sugárzott összes tévéreklámot már nem lehetne beletuszkolni. Az AGB Nielsen Médiakutató Kft. hazai televíziós reklámokról készített összeállítása szerint ugyanis tavaly 10 607 órányi hirdetés futott a magyar televíziókban, ez 442 napot tesz ki. Tehát ha indítanánk egy képzeletbeli tematikus csatornát, amely 24 órában ezeket a reklámokat sugározná, akkor sem lenne elegendő a műsoridő.
Lelkes bankok
Tudta-e?
Az AGB Nielsen 2007-ben több mint 1,5 millió reklámfilm-megjelenést rögzített, ez az érték 15 százalékos növekedést mutat az egy évvel korábbihoz képest. Amennyiben viszont a felmérésbe tavaly bekerült televíziókat nem számítjuk ebbe bele, már csak hatszázalékos a bővülés.
Az AGB Nielsen tavaly összesen 1483 tévés hirdetőt számolt össze. A legtöbbet közülük – listaáron – a Procter & Gamble költötte, majd az Unilever és a Henkel következett. A reklámok száma szerint már más a sorrend, több mint 61 ezer szpottal az Unileveré az elsőbbség, utána a Henkel és Benckiser jön. Szektorok szerinti bontásban az AGB mérése visszaigazolja a TNS Media adatai alapján is látható trendet: a 2006-os nyolcadik helyről tavaly a másodikra ugrott előre a pénzintézeti blokk.
A televíziókat tematikus csoportokba gyűjtve meglehetősen eltérő a legtöbbet hirdető szektorok sorrendje. A földi kereskedelmi csatornákon például az élelmiszerszektor a legaktívabb, a némileg idősebb célcsoportot vonzó közszolgálati televíziókon viszont már a gyógytermékek reklámjaival találkozhattunk a leggyakrabban. A sportcsatornáknál a következő a szektorok sorrendje: közlekedés (elsősorban autós hirdetők), telekommunikáció és élvezeti cikkek (magyarán sör).
Utóbbi szektorok valószínűleg az idén a Magyar Televízióban (MTV) is jobban aktivizálják magukat, ugyanis a nyáron labdarúgó Európa-bajnokság és olimpia is lesz, ezért könnyen lehet, hogy az MTV-n hátrébb sorolódnak a gyógytermékes hirdetések.
Időeltolódás
Az olimpia–foci kombó nagy valószínűséggel időlegesen átalakítja a nézettségi erőviszonyokat. Legalábbis 2004-ben, amikor legutóbb volt ilyen „együttállás”, akkor így történt. Az athéni olimpia két hete alatt ugyanis az MTV teljes napi nézettségben meg tudta verni a két földi kereskedelmi csatornát, még a 18–49 évesek körében is. Főműsoridőben ugyan jobb volt az RTL Klub és a Tv 2, de ebben a körben is csak néhány százalékos lemaradásról beszélhettünk az MTV esetében. A két évvel ezelőtt – az RTL Klubon közvetített – futball-világbajnokság példája is azt mutatja, hogy az ilyen sportesemények meg tudják bolygatni a nézettséget. Akkor a vb-döntő a 18–49 évesek körében 58,3 százalékos közönségarányt hozott a csatornának.
Az idén mindenesetre azt is figyelembe kell venni, hogy az időeltolódás valamelyest tompíthatja az olimpia jelentette pezsgést. „Ennek ellenére a nyáron jellemző alacsony nézőszámon mégis sokat javíthat az olimpia” – véli Őrsi Zoltán, az AGB Nielsen szenior termékmenedzsere, aki úgy látja, hogy ez ideiglenesen mindenképpen megnöveli a hirdetési kedvet is. A szakember tapasztalatai szerint azonban a hagyományos vezető szektorok – tehát az élelmiszer, pénzintézetek, szépségápolás – dominálnak majd ilyenkor is.
Tévémánia
Összességében talán még a teljes tévénézésre fordított időre is jótékony hatással lehetnek az idei sportesemények, ugyanis 2004 óta ebben évről évre csökkenés tapasztalható. Az egy főre jutó napi tévézési idő átlaga a tavalyi évben 259 perc volt, ez négy perccel kevesebb az egy évvel korábbinál. Őrsi Zoltán szerint ez a csökkenés nem ad okot kétségbeesésre, hiszen a magyarok világviszonylatban kiugróan sokat tévéznek, ezért számítani lehetett valamekkora visszaesésre. A csökkenés oka elsősorban a nézők befogadóképességének korlátjára vezethető vissza. „Hiába nő a csatornák száma, hiába fogható egyre több magyar nyelvű adás, a nézők szabadideje ettől nem lesz több. Ezért nem a meglévő tévézési időt növelik az új csatornák, hanem inkább mások elől vonnak el a nézőket” – magyarázza az AGB Nielsen szakembere.
Nyolc százalék reklám
Az AGB Nielsen tavalyi összesítése szerint 2007 legtöbbször adásba került reklámja a Trilak festéké volt, ez összesen 5983 alkalommal volt látható a képernyőn. A legtöbb kampány hétfőn vagy elsején került először adásba. Októberben elseje hétfőre esett, így nem is meglepő, hogy a 120 újonnan megjelent reklámfilmmel ez volt a tavalyi rekorder.
A legtöbb reklám novemberben jelent meg, és az évben mindössze négy olyan nap volt, amikor nem volt debütáló hirdetés. Napi átlagban 16,4 új reklámmal találkozhattak a nézők. Ez egyébként nem mindig jelent teljesen új hirdetéseket, ugyanis az AGB azt is újként könyveli el, ha egy szpot hossza, szövege vagy zenéje módosul.
Az egy blokkra jutó reklámok átlagos száma 5,5 volt, ez csökkenést jelent az előző évekhez képest, amely – az AGB adatai szerint – elsősorban a kereskedelmi csatornáknak köszönhető, a közszolgálatiakon ugyanis megszaporodtak a reklámok. A leghosszabb reklámblokkból egy 12 perces a csúcstartó, ebben a hirdetéstemetőben 29 film került adásba az egyik kereskedelmi csatornán. Az mindenesetre jó jel, hogy a reklámblokkok több mint 50 százaléka ötnél kevesebb szpotot tartalmazott. Tizenegynél több hirdetés csak a blokkok 9,5 százalékában volt. 2007-ben az átlagos reklámfilmhossz 24,1 másodperc volt, ezen belül elég nagy a szórás, hiszen az egy másodpercestől 5 perc 5 másodpercesig terjed a skála. A legtöbb reklám 20 másodperces volt.
A reklámzaj mértékét jól jellemzi, hogy az egy főre jutó tévéhirdetések száma tavaly 19 582 volt, ez 360-nal több, mint 2006-ban. Mindez azt jelenti, hogy egy átlagos néző napi szinten 21,5 percet nézett reklámokat. Az ötven évnél idősebbeknél ez a szám még magasabb, ugyanis náluk a napi félórát meghaladta a reklámnézésre fordított idő. Az összes tévézési időn belül évek óta nyolc százalék körül van a reklámok nézésének aránya.
