A Bata bölcsője az egyik kelet-morvaországi városkában, Zlinben ringott, ott alapította a vállalatot 1894-ben Tomas Bata, egy suszterdinasztia sarja. Manufaktúrája a folyamatos innováció eredményeként rövid idő alatt modern gyárrá fejlődött. Tulajdonosa egy üvegfalú liftben berendezett, az emeletek között suhanó irodájából szó szerint minden szinten ellenőrizte beosztottjait.
Repülő lábbelik
Tudta-e?
Bata alapította a martfűi cipőgyárat, amely néhány évtizeddel később a Tisza sportcipőkről vált ismertté.
A Bata cipőket mindig magas minőség jellemezte, és többféle stílusban készültek, mint a lábbelik bármikor ezt megelőzően. 1909-től a termékeket már exportálták Németországba, a Balkánra és a Közel-Keletre is. Az első világháború után szinte alig volt vásárló, ekkor a cégtulajdonos ötletére az eredeti ár feléért kezdték árusítani a surranókat, a vevők pedig tódultak értük az üzletekbe.
A húszas évek közepén Csehországban bevezetett vámtarifára válaszként a Bata gyárakat telepített Svájcba, Németországba, Angliába, Franciaországba, Jugoszláviába, Lengyelországba, Hollandiába, az USA-ba és Indiába, valamint egymás után nyíltak az üzletek, például a prágai 1929-ben.
A cég támogatta a repülőipart is, így született meg az egymotoros, Zlin típusú gép. A repülőgépgyártáshoz azonban tragikus esemény is kapcsolódott, 1932-ben ugyanis a rossz időjárási körülmények miatt lezuhant Tomas Bata gépe, és az alapító életét vesztette. Ezt követően fia vette át a társaság vezetését, amely időközben újabb árucikkekkel bővítette a termékpalettát, többek között autógumikat, bicikliket is gyártott. A harmincas évek végén már 63 vállalkozást működtetett különféle iparágakban, de a cipőkészítés maradt a húzóágazat. 1940-ben a vállalat vezetése a Toronto mellett felépült városkában, Batawában hozta létre új központját. A második világháborút követően a Bata összes kelet-európai gyárát államosították.
Új szemléletmód
Az 1970-es években újabb vevők megnyerésére különféle márkákat hoztak létre. A Bubblegummers hamarosan vezető gyereklábbeli-márka lett Latin-Amerikában. Ma már a világ számos pontján, így 21 európai országban is kapható a három mókás rajzfigurával, Amival, Timmel és Cattel népszerűsített termék. A Power alá többek közé futóknak, futballistáknak, görkorcsolyázóknak való edzőcipőket soroltak, a Marie Claire modern stílusú női cipői pedig főként latin-amerikai és ázsiai üzletekben kaphatók.
A következő évtizedben nagyméretű üzletek, városi raktárak és sportraktárak portáljára került fel a Bata logó. 1989-ben aztán cseh kormány hazahívta a Bata vállalatot, ahol azóta a nemzeti önérzet jelképévé vált. Néhány évvel később Oroszországban, Lengyelországban, Horvátországban és Szlovéniában ismét kitárult a vevők előtt a Bata cipőboltok ajtaja.
Az 1990-es évek elején új szemléletmód kezdett megfogalmazódni a cég fejlesztési politikájában. Alapja a kreativitás, a termékinnováció és a kutatás a minél jobb minőségű termékek előállítása érdekében. Ezek eredményeként született meg Olaszországban a Bata Premium kollekció.
Az alapító unokája 2001-ben lett a vállalat elnöke, s ekkor új nemzetközi struktúrát alakítottak ki. A Bata világcégnek ma négy üzleti egysége van, az európait a svájci Lausanne-ból irányítják. Az innovációs munka öt központban folyik. Olaszországban az említett kollekciót dolgozták ki, Kanadában atlétáknak való lábbeliket, Mexikóban gyerekcipőket, Indonéziában a trópusi klímának megfelelő viseletet, Kínában pedig casual és divatcipőket kísérleteznek ki.
A Bata ma 40 ezer embert foglalkoztat. Olaszországban több mint 300 üzlete van, a világ számos országában pedig további 4600 boltban szolgálják ki a vevőket.