Az adóhatóság akkor gyakorolhat méltányosságot, ha ezt a törvény lehetővé teszi, de erre köteles is, ha az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek – tudható meg az adóhatóság honlapjáról. Bizonyos esetekben lehetséges az adótartozás mérséklését, vagy fizetési könnyítést (halasztott, részletfizetést) elérni.
Magánszemélyek előnyben
Adót (tőketartozást) csak magánszemély esetében lehet mérsékelni. A magánszemélyt terhelő járulék, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék mérséklésére még magánszemély adózónál sincs jogszabályi lehetőség.
Magánszemélynél a kérelem elbírálásakor az adóhatóságnak azt kell mérlegelnie, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését.
Egyéni vállalkozó nem magánszemély
Nem számít ilyen értelemben magánszemélynek az egyéni vállalkozó, s az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező társaság tagja – figyelmeztet Lengyel Tibor adószakértő és -tanácsadó, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) elnöke.
A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembevételével vizsgálja az adóhatóság. A mérlegeléskor többek között nézik a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsiköltségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztőrészletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.
Felszámolás elodázására nem használható
Vállalkozás az adótartozás mérséklését nem, de a pótlékok, bírságok elengedését, mérséklését kérheti. Az adóhatóság a kérelmet akkor teljesítheti, ha a tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.
A gazdálkodás ellehetetlenülése átfogó vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). A mérséklés intézménye nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt tehát alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető – írja az adóhatósági közlemény.
Adótartozás részletre
A tartozás mérséklése mellett lehetséges még fizetési könnyítést (halasztott vagy részletfizetést) is kérni.
A fizetési könnyítés engedélyezése nem jár automatikusan. Nem engedélyezhető fizetési könnyítés, ha az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel egy összegben is képes volna a tartozások megfizetésére, illetve abban az esetben sem, ha az adózó nem rendelkezik olyan jövedelemmel, illetőleg vagyonnal, amelyből a tartozások későbbi időpontban (vagy részletekben) történő megfizetése valószínűsíthető volna.
A fizetési könnyítés megadásához az adóhatóság határozatában különböző feltételeket szabhat (például az aktuális adókötelezettségek teljesítését). A feltétel nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik – figyelmeztet az APEH.
Mérséklési és fizetési könnyítési kérelem egy beadványban történő együttes előterjesztése esetén a mérsékelni kért tartozásra (e kérelem elutasítása esetére) célszerű fizetési könnyítést is kérni – tanácsolja az adóhatóság.
A kérelmet a területileg illetékes fizetési kedvezmények osztályán kell előterjeszteni, vagy már lehetséges elektronikus úton is. Az eljárás illetéke 2200 forint.
Adószakértői nézőpontból
Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) elnökségi tagja a FigyelőNet kérdésére elmondta: adószakértői szemmel tekintve is jól működik az adóhatóság méltányossági rendszere. Az adószakértő nem hallott még olyan esetről, amikor egy rászorulótól a méltányosságot – ha erre volt jogszabályi lehetőség – megtagadták volna. Olyanról viszont hallott, hogy adóhatóság felfigyelt a méltányossági kérelem életszerűtlenségére.
