Üzleti tippek

Nő a késve törlesztők száma

admin

2008. 01. 02. 17:09

Egyre többen fizetik késve törlesztőrészleteiket a lakossági és kkv szektorban. A kkv-kat különösen érzékenyen érintheti, ha a lakosságnak csökken a hitelfelvételi kedve.

A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adataiból kiderül, a késedelmes vállalati hitelek aránya immár tartósan két százalék felett van. Enyhén növekszik késedelmes fizetők száma a mikro és kis- és középvállalkozás (kkv) kategóriákban, ami a rendszert üzemeltető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. szerint természetesnek tekinthető, hiszen ezek a szegmensek kockázatosabbak is, másrészt a bankszektor üzleti aktivitása fokozódik ezekben a szegmensekben.

Kevesebb, de nagyobb összegű új hitel

Visszaesett a banki új kihelyezések darabszáma. Ez nem járt együtt az új kihelyezések forintban mért csökkenésével, sőt ellentétesen mozogva közel 90 milliárddal nőttek. Ennek oka a KHR híradója szerint az, hogy a növekedést teljes egészében a nagyhitelek generálták, vagyis csökkenő darabszámú, de jóval nagyobb átlagos méretű szerződés köttetett a negyedévben.

Egyre többen vannak a lakossági feketelistán is. Ahhoz, hogy valaki felkerüljön erre, legalább a minimálbér összegét kitevő kölcsönösszeg megfizetésével kell folyamatosan, több mint 90 napon át késlekednie. Az is felkerül a listára, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl vagy bankkártyával visszaélést követ el.

Negatív rekord

A lakossági hiteleknél a fennálló mulasztások száma a harmadik negyedév során 20 százalékkal emelkedett, ami példátlan mértékű – hívja fel a figyelmet a BISZ -, kezdenek kiütközni a korábbi időszakok egyre agresszívebb, kockázatosabb hitelezési gyakorlatának következményei (2006-ban az új mulasztások száma havi 10 ezer volt).

A megszorításokat, az egy keresőre jutó reálbér jelentős csökkenését (4,3 százalékos csökkenés) részben hitelfelvételekkel kompenzálják. Ezt támasztja alá, hogy a megszorításokat követően a lakossági hitelfelvétel növekedett, míg pénzügyi követeléseinek állománya csökkent. A lakossági hiteleken belül a fogyasztási és egyéb hitelek nőnek (jelentős ingadozásokkal) dinamikusan – írta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyik jelentésében, amit az Ecostat később cáfolt.

Hogyan tovább?

Ezt az ellentmondásos képet árnyalja tovább a BISZ híradója, amely a hitelinformációs rendszer lekérdezéseiből vont le következtetéseket. A negyedéves lekérdezési szám ugyan még jelentősen meghaladja a tavalyi harmadik negyedévit (a növekedés összességében meghaladta a 100 ezer darabot), ugyanakkor a második negyedévhez képest már stagnált a lekérdezési aktivitás. A szeptemberi enyhe emelkedés arra utal, hogy a lakosság esetében nem olyan egyértelmű a fékeződés, mint a vállalkozásoknál.

Nagy kérdés a 80 százalékban kizárólag belföldi keresletre termelő kkv-knak (s persze a fogyasztóknak is), hogy a romló hitelportfolió láttán csökken-e a bankok hitelkihelyezési, illetve -mások kárából tanulva- a lakosság hitelfelvételi kedve. Tekintve, hogy jelenleg Európában Magyarországon – Portugáliát leszámítva – a legalacsonyabb a fogyasztói bizalmi index, egyelőre valószínűnek tűnik, hogy csökken a lakosság kockázatvállaló kedve.

Ami – amint az ÁSZ fenti jelentését megvitató szakértői kerekasztal tárgyaláson is elhangzott – a stagnáló, csökkenő belföldi keresleten keresztül nem csak a kkv-k helyzetére, hanem a növekedési kilátásokra is negatívan hatna.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2016. március 2.
Palich Etelka, a Miniszterelnökség területi közigazgatás irányításáért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a fogyatékossággal élő felsőoktatási hallgatók közigazgatási ösztöndíjprogramja őszi szemeszterének záró-, illetve tavaszi szemeszterének nyitórendezvényén és oklevélátadóján a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Csekonics-termében 2016. március 2-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.