Üzleti tippek

A T-csoportos

admin
admin

2007. 11. 13. 13:00

Cégcsoporton belülről érkezett a T-Kábelhez az új vezérigazgató, Lipp István, aki szerint a kábelrendszerek digitalizációja után a kevéssé piacképes szolgáltatást nyújtó televíziók akár tönkre is mehetnek.

Új lehetőségként külföldi egyetemre is jelentkezhettek a középiskolások a 60-as évek végén. Az érettségi előtt három hónappal, februárban volt a felvételi, Lipp István pedig gondolt egyet, és próba szerencse alapon beadta a jelentkezését. Az akkori rendszer különlegessége volt, hogy még maga sem tudta, hogy melyik ország melyik egyetemére jelentkezett. Amikor kiderült, hogy sikerült a felvételije, akkor tudta csak meg, mi is a pontos helyszín: Moszkvától 3300 kilométerre keletre, a szibériai Novoszibirszk. Diákként élvezte a távoli egyetemi életet, csak a téli hideg – az azon a vidéken nem ritka mínusz 35 fok – volt számára szokatlan.


Pályakép

1973–1975:
Posta Kísérleti Intézet, hálózattervező
1975–1979:
Szovjetunió, postai és távközlési szolgáltatások kiépítésének irányítása
1979–1990:
különböző vezető pozíciók a Magyar Postánál
1990–1999:
Matáv, a marketingért, értékesítésért és ügyfélszolgálatért felelős igazgató
1999–2001:
Magyar Posta, vezérigazgató-helyettes
2001–2003:
Első Pesti Telefontársaság Rt., vezérigazgató
2003–2007:
BCN Rendszerház Kft., vezérigazgató
2007-tól
T-Kábel Magyarország Kft., vezérigazgató

Miután postai és távközlési ismeretekkel felvértezve hazaért Szibériából, a Posta Kísérleti Intézeté¬ben helyezkedett el, ahol hálózattervezéssel foglalkozott. Két év múlva azonban visszatért a Szovjetunióba, és egy ottani gázvezeték-építésen – ahol kétezer magyar vendégmunkás dolgozott – kellett irányítania a postai és távközlési szolgáltatások kiépítését. Négy év után hazatérve megint csak a Posta egyik szervezeténél kötött ki. Később egy átszervezés következtében átkerült a Postavezérigazgatóság szervezetébe, ahol a távközlés szolgáltatási területen tevékenykedett.

Új irány


A rendszerváltás után a postából kivált a távközlési ágazat, és létrejött a Matáv. „Foglalkozhatnál marketinggel, a korszerű ügyfélszolgálat és értékesítés kiépítésével” – mondta főnöke Lipp Istvánnak, aki akkor inkább még csak sejtette, mint tudta, hogy mit is kapott feladatul. Mindenesetre apró lépésenként elindultak egy új irányba: kutatásokat készítettek a fogyasztói igényekről, majd megjelentek az első Matáv-reklámok. Külföldi szakemberektől és szakkönyvekből próbálták kiokoskodni, hogy miként kellene piaci alapokra helyezni a céget. Mindezt abban a furcsa helyzetben, hogy továbbra is hiány volt vezetékes telefonokból. A társaság átalakulása idején a döntő lökést az 1993-as privatizáció adta meg, ám még hosszú évekig gondot jelentett, hogy miként is kellene alkalmazkodni a piacgazdaság körülményeihez. „Nehezen szokták meg, hogy a Matáv nem a hatalmat képviselő hivatal” – mondja Lipp István, aki 1999-ben két évre a Magyar Postához szegődött marketingért és értékesítésért felelős vezérigazgató-helyettesnek.

Jöjjenek a fiatalok


Akkor úgy tűnt, hogy a posta is éppen olyan dinamikus változás előtt áll, mint a Matáv a 90-es évek elején. A kitérő után visszatért a Matáv csoporthoz, annak is az Első Pesti Telefontársaság nevezetű leányvállalatához, amely telefonszolgáltatással már nem foglalkozott, ellenben volt egy veszteséges call-center részlege. „Két év alatt az adminisztrációs létszámot a harmadára, a call-centert viszont 30-ról 120 fősre bővítettük és olyan megrendelőket sikerült megnyerniük, mint a Nestlé vagy a Reader’s Digest” – ecseteli nyereségessé válásuk folyamatát Lipp, aki a cég rendbetétele után már nem akart maradni, és új állás után nézett.


Tudta-e…?

A T-Kábelnek jelenleg 310 ezer előfizetője van, ebből 33 ezren fizetnek elő digitális csomagra, 75 ezren internetre és 30 ezren kábeltelefonra.

„Ha púp kell, akkor itt egy másik” – mondták a Matáv vezetői, és rábízták az ugyancsak veszteséges Matávcom vezetését. A cég 2003-ban nem volt túl rózsás állapotban, értékesítési csapata szétszéledt és több, veszteséges vállalkozásban – műholdas nyomkövető szolgáltatástól az SAP-rendszerek értékesítéséig – volt érdekeltsége. Profiltisztítás után egyesítették a vállalatot egy másik Matáv-leánycéggel, az IP-s telefonszolgáltatásra szakosodott BCN-nel. Jelenleg újabb egyesülés előtt áll a cég: a Magyar Telekom megszerezte a KFKI LNX Zrt.-t, amelybe beleolvasztják a BCN-t. „Nekem megadatott, hogy huszonévesen vezető legyek, szeretném, ha erre lehetőségük lenne a fiatal KFKI-s szakembereknek is” – jelzi, hogy miért döntött úgy, hogy az általa amúgy támogatott fúzió utáni működésben már nem vesz részt.


A nyáron már a távozása miatt ült le tárgyalni a Magyar Telekom vezetőivel, akik azonban váratlan ajánlattal álltak elő: Piller András távozott a T-Kábeltől, lenne-e az utóda? „Annak idején a Matáv első kábeltévés szolgáltatásának én szereztem meg az engedélyét a Hírközlési Felügyelettől” – jelzi Lipp István, hogy nem teljesen kívülállóként érkezett a kábeles szakmába. Új helyzetet inkább az jelent számára, hogy a korábbi munkáival ellentétben a T-Kábel jól működik. „A kábeles piacról azonban ez már nem mondható el” – mondja Lipp István, aki szerint a költséges kábeldigitalizáció felgyorsíthatja a piaci koncentrációt. Könnyen lehet, hogy a jövőben újabb kábelhálózatokat vásárol a T-Kábel is.


Tudta-e…?

Magyarországon a 3,7 millió tévés háztartás 65 százalékának, azaz 2,4 milliónak van kábeltelevíziós előfizetése.

Az újdonsült vezető szerint a földfelszíni sugárzás indulása nem rengeti majd meg a kábelcégek pozícióit, igaz, hatalmas növekedésre sem számíthatnak, a jövőben sokkal inkább a kábel nyújtotta többletszolgáltatásokon lesz a hangsúly. A jelenleg dinamikusan fejlődő műholdas technológia ugyanis a televíziózáson kívül ma még más szolgáltatást nem tud nyújtani, bár jelenleg a lakosság egy széles – kisebb településen élő, szerényebb anyagi helyzetű – körének bőven elegendő ez is. „De kérdés, hogy miként változik majd a társadalmi szerkezet a következő években” – utal arra, hogy a műholdas megoldás a fogyasztói igények változásával hátrányba kerülhet.

Árverseny nélkül


Kábelrendszere digitalizációjában a T-Kábel előbbre tart a többi nagy szolgáltatónál, másfél év alatt az előfizetők csaknem tíz százaléka tért át az új technológiára. A T-Kábel digitális rendszerében tematikus minicsomagokat alakítottak ki, amelyekből az előfizetők maguk válogathatják öszsze a számukra érdekes tartalmakat. Paradox módon az, hogy öszszességében több csatorna érhető el a digitális kábelen, nem feltétlenül lesz előnyösebb a mostani rendszernél a tévék számára, sőt. „A minicsomagok sokaságával egyre inkább a fogyasztó dönti el, hogy miért is ad ki pénzt. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ebben az új rendszerben mennyi tévét bír el a piac. Néhány, kevéssé piacképes műsort nyújtó csatorna ebben a felállásban tönkre is mehet” – emeli ki a digitális kábelrendszerekkel járó egyik kevéssé emlegetett változást Lipp István.


„Paradox módon az, hogy összességében több csatorna érhető el a digitális kábelen, nem feltétlenül lesz előnyösebb a mostani rendszernél a kábeltévék számára, sőt.

Tovább bonyolíthatja a műsorterjesztő platformok közötti erőviszonyok 2012-ig való alakulását, hogy addig még új, elsősorban IP-alapú szolgáltatások is megjelenhetnek és megerősödhetnek a piacon.


Lipp István szerint az nem járható út, hogy árversenybe szállnak a versenytársakkal, még ha némelyik konkurens – nyilvánvalóan a Digi Tv – ilyen üzleti modellel jelent is meg a piacon. A kábelnek inkább a fent vázolt pluszszolgáltatásaival érdemes versenyeznie. Az RTL Klub és a Tv 2 vezetői már korábban jelezték, hogy jövőre szeretnének előfizetési díjat kérni a kábelszolgáltatóktól. „2008-ra vonatkozóan nincs olyan megállapodásunk, ami alapján fizetnünk kellene nekik” – állítja a T-Kábel vezérigazgatója, aki szerint ez a kérdés csak 2012 után vetődhet fel jogosan, amennyiben akkor már nem lesz szabadon hozzáférhető a két nagy kereskedelmi televízió műsora.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.