A nyári szünet előtti lázas parlamenti munka során az Országgyűlés június 25-én elfogadta a kereskedelmi törvény online értékesítést is befolyásoló módosításait. Bár a jogszabálynak köszönhetően csökkennek az internetes áruházak terhei azzal, hogy nem szükséges üzlethelyiséget fenntartaniuk, a fogyasztók bizalmának növelése érdekében pedig egyértelműbb lett a kéretlen elektronikus hirdetések (spam) kezelése, a terület szabályozásában még bőven akad tennivaló mind a szakma, mind az illetékes hatóságok megítélése szerint. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM) a közeljövőben az elektronikus számlázás és fizetés kerül a figyelem középpontjában, az online kereskedők pedig a vásárlói bizalom növelését eredményező intézkedéseket is várnak.
Külön ügyosztály
Az e-számlázással kapcsolatos kérdések tisztázására már létrejött egy munkacsoport a GKM-en belül, és a téma iránt nagy érdeklődés mutatkozik a piaci szereplők részéről is – mondta el érdeklődésünkre Solymár Károly, a minisztérium infokommunikációs és e-gazdasági főosztálya szabályozási osztályának vezetője. Annak ellenére, hogy van szabályozás az elektronikus számla kiadására vonatkozóan, az online értékesítést végző cégek közül csak néhány nagyobb él ezzel a lehetőséggel. Ennek hátterében a GKM előzetes vizsgálatai szerint a nem az információs társadalomhoz kötődő egyéb jogszabályok hatásai állnak. A minisztérium szakértői 15-20 megoldandó feladatot gyűjtöttek össze, amelyeket véleményezésre eljuttattak a piaci szereplőkhöz – közölte Solymár Károly. A tervek szerint az év végéig elkészítenek egy tervezetet, amely reményeik szerint hozzájárul az e-számlázás szélesebb körű elterjedéséhez az online kiskereskedelemben. Akkorra végrehajtják a szükséges módosításokat a GKM hatáskörébe tartozó jogszabályokon, és a Pénzügyminisztérium számára is előkészítik, hogy milyen változtatásokra lesz szükség.
Bizalmatlanság
Tiltott reklámok
A június 25-én elfogadott törvénymódosítás kiemelt pontja, hogy az internetes kereskedelemhez általában kapcsolódó csomagküldő szolgáltatás üzletfenntartási kötelezettsége 2008. március 31-től megszűnik. A törvénymódosítás emellett egyértelművé teszi, hogy nem csupán az e-mailben, hanem az SMS-ben, faxon érkező reklámok is spamnek minősülnek, vagyis tiltottak.
Eredményesebbé teheti a rendelet betartását, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság a jövőben adatokat kérhet a spamküldőkről a távközlési szolgáltatóktól.
Magyar online kiskereskedelmi piac
Forrás: GKIeNek
(milliárd forint)
* Becslés.
2002 4,0
2003 7,5
2004 12,0
2005 19,0
2006* 30,0
2007* 45,0
Tudta-e?
Az internetes kereskedelemmel, illetve szabályozásával kapcsolatos tájékoztatás javítására a GKM létrehozott egy a vállalkozások és a felhasználók számára egyaránt fontos információkat tartalmazó portált (www.elker.hu).
A kéretlen reklámlevelekkel kapcsolatos visszaélésekkel kapcsolatosan a Nemzeti Hírközlési Hatóság az idén mintegy 400 eljárást indított.
Bár a potenciális vásárlóközönség gyorsan nő, tavaly a World Internet Project adatai szerint Magyarországon a 14 évesnél idősebbek 36 százaléka használta az internetet, azonban – információ vagy bizalom hiányában – közülük csak minden ötödik vásárolt a világhálón. Emiatt a vásárlói bizalom növelését és a tájékoztatást tartja a legfontosabb feladatok Nagy Sándor, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (SZEK) elnökségi tagja, a G’Roby Netshop Kft. ügyvezető igazgatója. Problémát jelent az is, hogy egyre többen látnak fantáziát az online értékesítésben, a sok kis piacra lépő azonban a megfelelő szabályozás hiányában sokat árthat az elektronikus kereskedelem presztízsének. A fogyasztók ugyanis összességében gondolkodnak, ha tehát az első tapasztalat kedvező, akkor később szívesebben, nagyobb bizalommal vásárolnak a világhálón, viszont ez fordítva is igaz.
Törvényre várnak
Kedvezőnek értékelik az online kereskedők azt, hogy van próbálkozás a terület részletesebb törvényi szabályozására, azonban Nagy Sándor megítélése szerint a jogszabályok előkészítésébe jobban be kellene vonni az aktív szereplőket. Szükség lenne egy külön elektronikus kereskedelmi törvényre, amely többek között pontosan definiálná, mikortól számít egy cég e-kereskedőnek, mitől lesz egy weboldal online áruház. Persze a törvény önmagában kevés, annak betartására létre kellene hozni egy szervezetet a kormány támogatásával, amely a szabályszerű működésre ösztönzés mellett szerepet vállalhatna az új piacra lépők megrostálásában is. Az online kereskedelemre vonatkozó jelenlegi magyar szabályozás egy szinten van a nemzetközivel, és nincs lehetőség arra, hogy ezt a szegmenst külön kezeljék – állítja a felvetéssel kapcsolatban Solymár Károly.
A bizalom erősítésére jó eszköz lenne egy minősítési rendszer, és egy ilyen kezdeményezést több, a témában érintett szervezet – Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, IVSZ, Magyar Tartalomipari Szövetség (Matisz) – is támogatna – állítja Nagy Sándor. Egy minőségbiztosítási rendszernél nem is a létrehozás jelenti a legnagyobb kihívást, hanem az, hogy ki vállalja a felelősséget a kiadott minősítésekért. A SZEK-nek egyébként van olyan tagja, amely már védjegy- és szabadalomszinten foglalkozik a kérdéssel – tette hozzá Nagy Sándor.
Egyre inkább körvonalazódik az igény egy minősítő, akkreditációs rendszer létrehozására Solymár Károly szerint is, hiszen számos dolog van, amelyet nem lehet jogszabályban rögzíteni. Önmagában azonban ez még kevés, egy ilyen rendszernek akkor van értelme, ha mögé áll egy szervezet, amely folyamatosan vizsgálja a minőségi előírások betartását.
A piaci szereplők már aktívak ezen a területen, több társaság összefogásával elindult egy a webáruházak minőségbiztosítási rendszerének kidolgozását célzó projekt. A témában elkészült egy munkaanyag az Inforum és a Matisz együttműködésében, a további lépések azonban a pénzügyi forrásoktól függnek – vázolta a helyzetet Mlinarics József, a Matisz ügyvezető elnöke. A szervezet által évente megrendezett E-Fesztiválon mindig díjazzák az általuk legjobbnak értékelt online áruházakat, többek között az alapján, mennyire felel meg az előírásoknak, hogyan kezelik az elektronikus fizetést. Így jött a gondolat, hogy az értékelés során szerzett tapasztalatokat használják fel egy átfogó minősítési rendszer létrehozására. A tervek szerint megalkotnak egy internetes oldalt, amelyen szerepelnek a minősítés elnyerésének feltételei, illetve a jelentkező kereskedők letölthetnek egy kérdőívet, amelyet a kitöltés után egy audit bizottság bírál el – ismertette az elképzeléseket Mlinarics József. A projektet a tervek szerint részben a gazdaságfejlesztési operatív program pályázatán elnyert pénzből finanszírozzák, komolyabb előrelépés ősszel várható.
A program keretében e-kereskedelemre és egyéb e-szolgáltatások bevezetésére 1,3 milliárd forint uniós forrást igényelhetnek gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, gazdasági kamarák és egyéb vállalkozási érdekképviseletek a várhatóan hamarosan megjelenő pályázaton. Az igényelhető összeg 3–20 millió forint között lehet, a költségek legfeljebb 50 százaléka lesz támogatható.
