A kormány döntött az antikorrupciós koordinációs testület létrehozásáról. Emellett az igazságügyi és rendészeti miniszternek az év végéig el kell készítenie a korrupcióelleni küzdelemről szóló hosszú távú stratégiát, illetve ehhez kapcsolódóan egy rövid távú cselekvési programot a 2008-2010 közötti időszakra” – mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő.
Az antikorrupciós koordinációs testületben a kormányzati szervek mellett nem kormányzati állami intézmények és civil szervezetek is részt vesznek majd – tette hozzá a kormányszóvivő. A kormány egyebek mellett az Állami Számvevőszéket, a Gazdasági Versenyhivatalt és a Legfőbb Ügyészséget is felkéri, hogy képviseltesse magát a szervezetben.
Nyolcmillió a bizottságra
A testület fő feladata a korrupcióellenes stratégia fő elemeinek kidolgozása, később pedig a feladatok kivitelezése és ellenőrzése lesz. Egyelőre nem lehet tudni, hány tagja lesz a bizottságnak, annyi azonban biztos, hogy idén nyolcmillió forintból gazdálkodhat a szervezet – válaszolta Daróczi Dávid az MTI kérdésére. A testület külön vizsgálatokat nem kezdeményezhet, de javaslatot tehet például egy olaszországihoz hasonló tiszta kezek hivatalának felállítására.
A kormányszóvivő kitért arra, hogy a korrupcióellenes küzdelem jelen van a kormányprogramban is, eddig egyebek mellett a 2003-as üvegzseb-törvény, a négy évvel ezelőtt elfogadott új közbeszerzési törvény és a tavalyi lobbitörvény szolgálta ezt az ügyet.
Az MDF régen szorgalmazza
A tiszta kezek testületének – később pedig hivatalának – felállítását az MDF is hosszú ideje szorgalmazza, a kérdés bekerült a párt középosztályt érintő 13 pontjába, amelyről már tárgyaltak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, az MSZP elnökével és Kóka János gazdasági miniszterrel, az SZDSZ vezetőjével is.
Az EU bizottsága hétfőn azt közölte: az Európai Unió tagországainak többsége nem tett eleget az unió vállalta korrupcióellenes szabályok törvénybe iktatási kötelezettségének. Franco Frattini biztos szerint a 27 tagország közül csak Nagy-Britannia és Belgium alakította át a nemzeti törvénykezését az uniós követelménynek megfelelően. Frattini az elmaradókat a törvénykezés felgyorsítására és arra szólította fel, hogy változtassanak a szabályokon, amelyek ma lehetővé teszik a harmadik felen keresztül történő megvesztegetést vagy non-profit szervezet korrupcióját.
A 2003-ban elfogadott szabályok törvényellenesnek minősítik a megvesztegetési pénzek felajánlását, kérését, elfogadását, és ez a szabály érvényes a magáncégekre és a civil szervezetekre is.
Fidesz: a kormány korrupciópárti
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese közleményében úgy reagált: Gyurcsány Ferenc és kormánya csak szavakban korrupcióellenes, tetteiben nagyon is korrupciópárti. Szerinte a korrupciós jelenségek Magyarországon még soha nem voltak olyan elterjedtek, mint a Gyurcsány-kormány időszakában, ugyanis a hatalmon lévő, magát kiváltságosnak tartó elit minden olyan kezdeményezést lesöpör az asztalról, amely a korrupció felszámolását célozza.
A Fidesz-frakció jogi kabinetvezetője emlékeztet arra, hogy ebben a ciklusban a Fidesz több korrupcióellenes törvény- és határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésben, így kezdeményezték a Költségvetési Tanács létrehozását, hogy a kormányzat ne tudjon trükközni az államháztartási adatokkal, javasolták, hogy a hatalmat gyakorlók adóbevallása legyen nyilvános, valamint, hogy a megduplázott miniszteri és az államtitkári fizetések álljanak vissza a 2002-es szintre, illetve, hogy a miniszterelnök és a miniszterek viseljenek anyagi felelősséget a költségvetési hiány túllépése esetén.
Répássy Róbert hozzátette: ezeket a kezdeményezéseket meggátolta a kormányoldal, és ugyanígy megakasztotta a kormányzati negyed állami számvevőszéki vizsgálatát, az ezzel kapcsolatos országgyűlési eseti bizottság létrehozásáról szóló fideszes indítványt, illetve tárgysorozatba sem vette azt a fideszes javaslatot, amely számvevőszéki vizsgálatot kezdeményez a Magyar Televízió székházának és gyártóbázisának hosszú távú bérletéről kötött megállapodásokról.
