Az MTV üzleti terve
(2007, millió forint)
Mérlegfőösszeg: 15 845
Saját tőke: 5 101
Jegyzett tőke: 1 200
Összes bevétel: 32 454
Mérleg szerinti eredmény: 24
– Melyik kapun jött be ma dolgozni? – Ezt heteken belül közzétesszük.
– Természetesen a Szabadság térin.
– Milyen érzés volt?
– A megszokott: ötven éve ott járnak be a tévések. De egyszerre volt örömteli és egy kicsit fájdalmas is, hiszen fél évnek kellett eltelnie, hogy a dolgok visszazökkenhessenek a megszokott medrükbe. Az épületet őrző hatóságok ugyanis azt kérték, hogy mostanáig a hátsó bejáratot használjuk.
– Ön szerint más szemmel néz a politika és a közvélemény az MTV-re, mint az ostrom előtt?
– Igen, de nem csak a tavaly szeptemberi események miatt. Ma már valóban speciális értékű és feladatú közintézményként kezelnek bennünket. Ezt érezzük a közvélemény, a sajtó, de a politika részéről is. Rájöttek ugyanis, hogy a közszolgálati televízió nem egy a sok közül, hanem jól körülhatárolható területeken a legfontosabb műsorszolgáltató. Ezt érezzük egyebek mellett az idei költségvetésen is, amely a nekünk juttatott összeggel az is elismerte, hogy az immár második éve veszteség nélkül dolgozó MTV kiegyensúlyozottan gazdálkodó médiavállalat. De a történtek talán a székházépítés ügyét is felgyorsították.
– Az őszi események – pro vagy kontra – befolyásolják-e abban, hogy egy év múlva ismét pályázzon az elnökségre?
– Ez a kérdés ma nincs napirenden. Azoknak a folyamatoknak az előkészítésével és beindításával foglalkozom, amelyek 2012-ig kijelölik az MTV menetirányát, akár az én vezetésem, akár másé alatt. Különben pedig jövő március elején is úgy dolgozom majd, mintha az az első nap lenne.
– Része ennek az új gyártóbázis eszközparkjára kiírandó tender is.
– Mennyibe kerül az új felszerelés és a költözés?
– 2009-ig 6-8 milliárd forintot fordítunk technológiavásárlásra. Ehhez nem kérünk plusz állami forrást, uniós forrásokra viszont számítunk. Az átköltözés mintegy másfél milliárd forintba kerül, ráadásul rengeteg időt, energiát igényel, hogy selejteznünk kell a köztévé több százezer eszközének egy részét. Ezek között sok lesz, ami még évekig jó szolgálatot tehet a vidéki stúdiók valamelyikében.
– Nem drágállják az új gyártóbázis bérletének és üzemeltetésének havi egymillió eurós költségét? Ez a mostani másfélszeresére rúg.
– Reális piaci áron béreljük majd a Bojtár utcai ingatlant, a mostani bérleményeket viszont ennek töredékéért használjuk, mert az MTV nem fogadta el a bérbeadók áremelési igényét. Innen a különbség. 2009-ben viszont már évi több mint hárommilliárdot fizetnénk egy tévészékháznak teljesen alkalmatlan épületért meg több más telephelyért. Az új gyártóbázis bérleti díját ehhez kell viszonyítani. Nyereség lesz, hogy százmilliós megtakarítást hoz, és nem kell majd a városban szétszórt bázisok között szállítani, utazni, postázni, telefonálni, és csak egyetlen székházat kell üzemeltetnünk, őriztetnünk. Abból pedig, hogy nem a belvárosba, hanem Óbudára kell kijuttatni a kazettákat, a nézők semmit nem vesznek majd észre. Azt tervezzük ugyanis, hogy keresünk a város frekventált pontjainak valamelyikén egy kis stúdiót, ahonnan a kollégák bejátszhatják az anyagokat a központi rendszerbe.
– A jelenlegi létszámmal vagy ennél kisebbel képzeli el az óbudai hétköznapokat?
– A 2010-ig szóló létszám-gazdálkodási terv – szemben a mostani 1800 belsőssel – azzal számol, hogy 1000-1200 emberrel készülnek az MTV műsorai. Ekkora gárdával tudjuk ellátni a feladatainkat. Elindult a munkatársak felkészítése a digitális technikára, aki erre nem lesz alkalmas, azoktól kénytelenek leszünk búcsút venni.
– Ezzel párhuzamosan várható, hogy nő a vásárolt műsorok aránya?
– Szándék erre nincs, verseny pedig ma is van, ráadásul a költözés ideje alatt rá is szorulunk majd, hogy többet vásároljunk kívülről, hiszen eszközeink egy része éppen konténerekben lesznek. Nagyon remélem, hogy 2010-től csak azokat a műsorokat kell megrendelnünk, amelyek nem vágnak szorosan a profilunkba. Ilyenek például a szórakoztató műsorok.
– Hogy illeszkedik ebbe az elképzelésbe a Nap-kelte?
– Gazdasági és szakmai kérdés lesz, hogy új helyén a Magyar Televízió világszínvonalú saját erőforrásait használja fel, ahogy ezt máshol Európában is teszik, vagy újra szerződjünk ezzel a másfél évtizede működő produkcióval. Ha a racionális érvek amellett szólnak, akkor a belső gyártást fogjuk választani.
– Hivatalba lépésekor „álmai” között említette: legyen normatív finanszírozásuk a közmédiumoknak.
– Ez uniós norma, nem pedig álom. Folyik is az intenzív munka a Pénzügyminisztériumban, a Miniszterelnöki Hivatal média-főtanácsadójának kabinetjében és az Állami Számvevőszéknél e kérdésben; ez utóbbi azt szeretné definiálni, mekkora pénzből és hogyan lehet megoldani, hogy a közmédiumok a legjobban kiszolgálják az adófizetőket. Biztos vagyok abban, hogy a normatív finanszírozást pár éven belül teljesítheti az ország. A szakmai előkészítés rendben lesz, már csak a politikai konszenzust kell megteremteni. Ha ott is minden stimmel, pár év múlva már a megrendelő határozhatja meg, hogy egy, két vagy mondjuk nyolc csatornát rendel meg.
– Elnöki pályázatában négy tematikus adó indításáról írt, ám három év alatt egy sem debütált.
– Úgy gondolom, hogy a digitális műsorszolgáltatás korában nem mondhatnak le az új adókról a közszolgálati médiumok, ezért is dolgoztuk ki a tematikus adók műsorkoncepcióit. Már csak azért sem, mert hivatalba lépésemkor harminc, ma pedig kétszer ennyi tévécsatorna működik Magyarországon.
– Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Azt, hogy nem tettem le erről, a pénz híján meg nem valósult tervek azonban némiképp módosultak. A sportcsatornák piaca ugyanis igencsak telített, ellenben a gyerekeknek szóló nézhető, barátságos műsoroknál van egy rés, ahová minden további nélkül beférkőzhet az MTV. Tárgyalunk már kulturális, információs és „archívumcsatorna” indításáról. A mandátumomból hátralévő esztendőben ezek közül egy mindenképpen elindulhat.
– Több európai állam külön közszolgálati adót működtet a regionális és a kisebbségi műsorok számára. Tervezik, hogy belevágnak?
– Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a hazai kisebbségek megkapják a támogatást saját kultúrájuk megőrzéséhez, ám ezt nem egy külön csatornával, hanem a regionális adások erősítésével képzeljük el.
– Jöjjön hát a sok kis MTV?
– Szerintem a logikus és az egyetlen értelmes megoldás az volna, ha a nagyvárosokban napi 24 órában műsort sugárzó regionális tévéket hoznánk létre, amelyeket kellően támogatunk központi tartalommal a napi három-, négy- vagy ötórányi helyi gyártású produkció mellé.
– Mit adhat a központ a helyi adóknak?
– Magyarországon az MTV állítja elő a legtöbb tartalmat. Archívumunkban ötven év termése vár arra, hogy újra bemutassuk.
– Apropó: ötven év. Mivel ünneplik az évfordulót?
– Munkával. Nagy csinnadratta nem lesz, többek között azért, mert nem vagyok híve az öntömjénezésnek. Fontosabbnak tartom, hogy a következő fél évszázad minden műsora sokkal vállalhatóbb legyen, mint az elmúlt ötven esztendő némely produktuma. Mert akadtak olyan, akár évtizednyi időszakok, amelyeknek műsoraihoz nem szívesen adnám a nevemet. Persze lesznek ünnepi műsoraink, rendezvényeink. Közben pedig készülünk a következő évek nagy eseményeire.
– Például?
– Jövőre lesz nyári olimpia, a közvetítés pedig nem kis feladat. Április 18-án kiderül, hogy Horvátországgal az oldalunkon elnyerjük-e a 2012-es foci Eb rendezésének jogát. Ha igen, az hatalmas lehetőség, az MTV számára meg az év dobása lehet. De lesznek szakmai csúcsok is: Budapest ad otthont 2008-ban az EBU közgyűlésének, s ez páratlan bemutatkozási esély. Még abban az évben el akarjuk indítani azt a médiaakadémiát, amely az unió új tagállamaiban élő újságíróknak és médiamenedzsereknek kínál néhány hetes, esetleg hónapos képzéseket. Itt elsősorban a digitális átállással kapcsolatos ismereteket oktatjuk majd.
– Lesz ennek piaca?
– Több százezren dolgoznak ezen államok médiumaiban, és ma nincs olyan oktatási központ, amely rövid idő alatt adna pragmatikus, használható tudást. És ezt már az unióban is felismerték.
