Pető Iván, a kulturális bizottság elnöke az MTI érdeklődésére úgy nyilatkozott: a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény módosításával is járó uniós jogharmonizációról folytatott ötpárti tárgyalások „átterjedtek a médiatörvény által érintett más területekre is”, ennek kapcsán pedig abban állapodtak meg az érintett politikai erők, hogy ezen túlmenően a jogszabályt nem változtatják meg. A szabad demokrata politikus megjegyezte, több külön törvényben szabályoznák a területet.
Az ORTT elnöke, Kovács György az MTI megkeresésére annak a véleményének adott hangot, hogy „nem vész kárba” a munka, hiszen annak számos eleme beépíthető az új struktúrájú szabályozásba. Tavaly év végén juttatta a Miniszterelnöki Hivatalhoz, az Országgyűlés kulturális és sajtó bizottságához, valamint a szövegben megemlített valamennyi fórumhoz a felkérésére készített médiatörvény-tervezetet az ORTT abban a reményben, hogy a szakbizottság azt indítványként a törvényhozás elé terjeszti.
A dokumentum – az MTI október eleji információja szerint – azt tartalmazza, hogy a közszolgálati médiumoknak összesen ötvenmilliárd forintnyi éves juttatásból kellene gazdálkodniuk a hatályba lépés utáni első naptári esztendőben, ez az összeg pedig évente a jegybank által megállapított infláció mértékében emelkedne. Az elektronikus médiaszabályozásról szóló törvény tervezete „államtól független országos közszolgálati műsorszolgáltatásokkal” és továbbra is három intézménnyel – a Duna Televízióval, a Magyar Rádióval és a Magyar Televízióval – számol, ám ezeket tulajdonosi képviselőként egyetlen közalapítvány felügyelné. A jogszabályjavaslat szerint külön törvényben szabályoznák részletesen a közszolgálati médiumok működésével kapcsolatos kérdéseket.
Az általános tematikájú csatornáknak évi műsoridejük több mint felét európai, minimum harmadát magyar nyelven vagy hazai alkotások alapján készült műveknek kellene kitöltenie; legalább tíz százalék a független alkotások minimális aránya a tervezet szerint, míg a nem szakosított médiumok számára tévék esetében húsz, rádióknál tizenöt percnyi egybefüggő híradást írna elő főműsoridőben.
A három médiakuratórium helyébe lépő Országos Közszolgálati Műsorszolgáltatási Tanács kilenc – újra nem választható – tagját egyetlen szavazással választaná meg a parlamenti képviselők kétharmada. Többségük a parlamenti frakciók jelölőtestületének indítványa alapján nyerné el a megbízatást.
A mostani kuratóriumi rendszert idézi, hogy egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a Magyar Rektori Konferenciával közösen, egyet – konszenzussal – a katolikus, a református, az evangélikus egyház és a zsidó hitközségek, egyet az országos kisebbségi önkormányzatok és a határon túli magyar szervezetek, egyet pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala ajánlana.
A három – a közalapítvány tulajdonában lévő, egyszemélyes, zártkörű, nonprofit részvénytársaságként működő – közmédium élén öttagú igazgatótanács állna. Ebben az elnök, a szakmai és gazdasági helyettese, valamint a közalapítvány tulajdonosi testületének két kinevezettje kapna helyet.
