Úgy vélte, jelenleg a civil szféra, az érdekképviseletek parttalanok, szétforgácsoltak, éppen ezért erőteljesebb körülhatárolásukra lenne szükség.
Sárközy Tamás megemlítette, hogy a jelenlegi érdekegyeztetésben legitimációs problémák is vannak, szerinte a legitimáció alapja a folyamatos működés, a jelentős tagság, a társadalmi egyensúly és a többi szervezet általi elismerés.
Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke úgy vélte: legitimációs problémákat nemcsak az érdekképviseleteknél lehet keresni, hanem meg kellene ugyanezt nézni a pártoknál is.
Sárközy Tamás szerint meg kellene fontolni az munkaadói érdekképviseletek – például az MGYOSZ és a VOSZ – unióját.
Erre a felvetésre Vadász György, a Magyar Iparszövetség alelnöke úgy reagált, hogy a munkaadói érdekképviseletben nemcsak az említett két szervezet, hanem mellettük a Kis- és Középvállalkozások Érdekképviseleti Szövetsége, a KÉSZ is fontos szerepet játszik.
Sárközy Tamás szerint a gazdasági kamaráknak nem indokolt érdekképviseleti szerepet kapniuk, mert államtól kapott köztestületi feladatokat látnak el.
A professzor szerint létre lehetne hozni a széles körű érdekegyeztetésre egy gazdasági és társadalompolitikai testületet, amelynek megalapításában első lépésnek a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT) lehetne tekinteni.
Széles Gábor szerint viszont nem a GSZT-ből kellene kiindulni, mert az nem alulról jövő kezdeményezésként jött létre, és összetétele személyekhez kötött.
Milyen kormányt rak össze Magyar Péter?
Az új Tisza-kormány összetétele megmutatja, hogy Orbán Viktor 16 éves kormányzása mennyire beszűkítette a politikai képzeletünket – hangzott el a mai Háromharmadban, amelyben a többi között Magyar Péter friss sztárigazolásairól, Ruff Bálintról, Vitézy Dávidról és Lannert Juditról beszélgetett Kerner Zsolt, Pető Péter és Jankovics Márton.
