Árpa Attila nevéhez fűződik többek között a Mónika-show elindítása is, ami annak idején nem volt kockázatmentes vállalkozás, még annak ellenére sem, hogy a licenc a sikeres német Bärbel Schäfer-show formájában már adott volt. A kulcskérdés azonban ezeknél a produkcióknál a műsorvezető személye, jól mutatja ezt a TV2 egyik hasonló próbálkozásának – a Kakuk-shownak – a korábbi kudarca. Ezért olyan embert kerestek, aki tud kérdezni, szépen beszél, csinos, de semmiképpen sem bombázó, akit a női nézők akár barátnőjüknek is elfogadnának.
Felmerült Jaksity Kata, Palotás Petra és Marsi Anikó neve is a műsorvezetők keresése közben, azonban Árpa Attiláék váratlanul mégis a teljesen ismeretlen, és az akkor nem túlzottan jó választásnak tűnő Erdélyi Mónika mellett tették le a voksukat. „A legfőbb erénye az alkalmazkodás volt, így azt csinálta, amit mondtunk neki” – ad magyarázatot Árpa Attila a kiválasztás során követett koncepcióra. Az RTL Klub első éveiben egyébként kifejezetten ezt a szemléletmódot követték, a csatorna első vezérigazgatója lépten-nyomon hangoztatta is a követendő koncepciót: „nekünk nem kellenek ismert emberek, majd mi kineveljük a saját sztárjainkat.”
Családi vonás
Árpa Attila
1991–1994: filmek, sorozatok
készítése Németországban,
Franciaországban
1994–1997: a Filmművészeti Egyetem mellett reklámfilmek
forgatása
1997–2003: RTL Klub, produkciós igazgatója több műsornak, majd a csatorna kreatív igazgatója
2003–2004: könyvírás, filmezés
2004-től: Interaktív Kft., producer
2006-tól társtulajdonos-kreatív igazgató a Briteon reklám-
ügynökségnél
A ’90-es évek közepén felvették a budapesti Színművészeti Egyetemre, ahol filmrendezőnek szeretett volna tanulni, de abban az évben nem indult ilyen szak. Kénytelen-kelletlen a produceri szakra iratkozott be, ahol három éven át koptatta az iskolapadot. Ám ebben az időszakban sem unatkozott, ugyanis német megrendelőknek reklámfilmeket forgatott, a nyugat-európai árak tizedéért. A produceri szakot végül nem végezte el, mert állást ajánlottak neki az éppen akkor induló RTL Klubnál.
Az RTL-t kifejezetten meglepte, hogy nyertek a tévés pályázaton, a lengyelországi RTL7 kudarca alapján ráadásul úgy álltak a dolgokhoz, hogy nem érdemes hosszú távra berendezkedniük ebben a régióban. Ugyanakkor ez lehetőséget is jelentett azoknak, akik akkoriban a csatorna környékére tudtak keveredni, hisz nem voltak a társaságnál előre leosztott pozíciók. Ezt jól mutatja, hogy például a csatorna mostani első embere az induláskor még az egyik belga igazgató asszisztense volt.
Tébolygó fordulat
Modellmustra
Azon a héten, amikor a Topmodell első része adásba került a Viasat3 7,6 százalékos közönségarányt ért el a 18–49 évesek körében, ami házi rekordnak számít. Az első epizódnak ráadásul sikerült csatornaátlag felett teljesítenie, hiszen az éppen tévéző 18–49 év közöttiek 8,1 százaléka kísérte figyelemmel a modelljelöltek első lépéseit. A részletesebb nézettségi adatokat böngészve az látszik, hogy – a terveknek megfelelően – a fiatal nőket ragadta leginkább magával a műsor. Jól mutatja ezt, hogy amíg a kábeles háztartásokban élő 18–49 éves férfiaknak mindössze 7,5 százaléka nézte meg a lányokat, addig a 18–29 éves nők 22,3 százaléka, azaz közel negyede.
A 2002 őszén startoló ValóVilágot kezdetben ugyan megverte a konkurens BigBrother, azonban év végére sikerült megfordítani a versenyt. A RTL Klub és Árpa Attila közötti viták már ekkor elkezdődtek, ugyanis nem értett egyet a ValóVilág2 – a korábbinál vadabb – koncepciójával. A nézeteltérés végül szakításhoz vezettet, mindenesetre abban megállapodott az RTL Klubbal, hogy segítenek az első filmje finanszírozásában.
Siker és bukás
A távozása körüli médiaérdeklődést, és a róla kialakult fenegyerek-imázst kihasználva ekkor megjelentetett egy könyvet a csatorna „titkairól”. Bár utólag bevallja, hogy a botránykönyv-koncepció inkább csak egy ügyes marketingfogás volt, amire a bulvársajtó kifejezetten jó vevőnek bizonyult. A könyves kitérő után visszatérhetett régi vágyálmához, a filmkészítéshez, így született meg az Argo című akcióvígjáték. Szíve szerint komolyabb alkotással rukkolt volna elő, de itt újra képbe jött az a momentum, hogy a róla kialakult kép miatt egy ilyen filmet könnyebb volt eladni a nézőknek. A következő filmes vállalkozásánál azonban már egy kissé elszámolta magát, ugyanis az eredeti tervekkel ellentétben, A sólyom országa című egész estés animációs film csak 2008-ra lesz kész. „Be kellett látnom, hogy Magyarországon a filmgyártásból nem lehet jól megélni” – mondja Ápra Attila, aki szerint a sikernek számító, 140 ezer nézőt vonzó Argóval sem keresett egy fillért sem.
Árpa Attila néhány hónapja a reklámpiacra is betette a lábát, ugyanis tulajdonrészt szerzett a Briteon reklámügynökségben, ahol ő az egyik kreatív igazgató is. A cégnél Árpa Attila szakterületének a gerillamarketinges megoldásokat számítanak.
Mielőtt a Színművészeti Egyetem miatt Magyarországra jött, komoly erőfeszítésbe telt Árpa Attilának rendesen megtanulni magyarul írni és olvasni. Korábban csak a szüleitől ráragadt vegyes, német–magyar keverékéből kialakult konyhanyelvet beszélte.
Legújabb munkája az Interaktív által a Viasat3 megrendelésére készülő Topmodell, amiben 13, a modellpályához magában affinitást érző nőnek különféle – olykor kiképzőtábor-szerű – feladatokat kell teljesítenie, s minden adásban a zsűri kiszavazza egyiküket. „Egy topmodell hétköznapjait imitáljuk ezzel, elmegyünk a lányok lelki és fizikai tűrőképességének a határáig” – teszi hozzá Árpa Attila. Az eredeti amerikai verzió elsősorban a 18–34 év közötti nők körében aratott sikert, nem véletlen, hogy az erre a célcsoportra hajtó Viasat3 vásárolta meg a műsor licencét. A Csaó, Darwin! és a Buzera fiaskója után az első nézettségi adatok azt mutatják (lásd erről szóló írásunkat), hogy a Topmodell nézettségi szempontból eddig az elvárások felett teljesített.
