Üzleti tippek

Generációk

Cégek, intézmények dolgozóinak korszerkezete gyakran olyan, mint egy ’56-os zászló: felül színes, alul színes, középen lyukas. Mintha ebben az országban csupa gyakornok és nyugdíj előtt álló vállalna munkát…

Alul- és túlfizetettek?


Kézenfekvő következtetés, hogy a középgeneráció hiánya miatt a cégek alkalmazottjainak fiatalabbik része a munkabírása folytán belőle kisajtolható nagyobb teljesítmény miatt relatív alulfizetett, míg a másik oldalon a jóval hosszabb munkavállalói múltra visszatekintő 50-esek relatív túlfizetettek. Ez akár generációs konfliktusok forrása is lehet. A kutatások azt mutatják, hogy a kkv-k esetében általában nincs szó erről. A kis szervezetekben nem jellemző, hogy ugyanazt a tevékenységet több ember végezné, így nem összemérhetők a teljesítmények. Ahol mégis, ott sem feltétlen alakul ki generációs konfliktus, mert a privát szférában nincs automatikus bértábla, önmagában attól nem keres többet valaki, mert idősebb. Mi több, az iparban általában a lendület önmagában nem hoz nagyobb teljesítményt, kell a tapasztalat, a felhalmozott szaktudás.

Megritkultak a tanársegédek és a docensek, az adjunktusok pedig szinte nyomtalanul eltűntek a műszaki, közgazdasági felsőoktatásból. A diákok, jószerével csak egyetemi tanárokkal és doktoranduszokkal találkoznak. Hogy ez mire vezet? Semmi jóra. Mit is várhatna a szemináriumvezetőjétől az érdeklődő diák, ha esetleg csak néhány száz oldallal van elmaradva tőle a tananyagban? A professzorhoz meg hiába fordulna, hiszen a „tudományos magaslaton” állók hagyományosan csak előadást tartanak, kiscsoportos foglalkozást alig. És akkor még alig beszéltünk a doktoranduszok gondjairól, akik hiába keresik az előttük járókat. Az egyetemekről, főiskolákról eltűnt nemzedék a pályakezdőknek átadható kutatási, oktatási tapasztalatot is magával vitte.

„Az államigazgatási szférában és a felsőoktatásban jellemző a középnemzedék kínzó hiánya” – mondja Kulcsár Péter, az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Szerinte ez két okra vezethető vissza. Egyrészt a mai középgeneráció a rendszerváltás éveiben volt pályakezdő, s akkoriban hihetetlen szívóhatása volt a privát szférának. Másfelől, a maradókat alaposan megtizedelték az elmúlt másfél évtized több hullámban érkező megszorító intézkedései.

A privát szférában is tapasztalható hasonló jelenség, bár nem ennyire látványos. A cégek persze szívesen alkalmaznak gyakornokokat, hiszen az alacsonyabb bérköltség ebbe az irányba hajtja őket. Kulcsár Péter szerint a rövid távú gondolkodás hamar megbosszulhatja magát. A középgeneráció hiánya ugyanis sok szakmánál az iparban betanítási gondokhoz, s ennek nyomán minőségi problémákhoz vezet.

Emellett szervezetszociológiai problémák is jelentkezhetnek. Jól példázza ezt az informatikai ágazat, amely afféle „hiperfiatalos” terület. A kezdeti elsöprő lendület után viszonylag hamar jelentkezhetnek a fiatalokból álló cégek kifulladásának jelei. Például elszaporodhatnak a gyakran érthetetlen és persze értelmetlen munkahelyi konfliktusok, amelyek teljesítménycsökkenéshez vagy egyenesen teljesítmény-visszatartáshoz vezethetnek.

Ennek orvoslására egyre jellemzőbb, hogy a fiatalok mellé, közé idősebb munkavállalókat is felvesznek. Olyanokat, akik több évtizedes munkahelyi tapasztalatokkal nem csupán tevőlegesen, de már puszta jelenlétükkel is segíteni tudnak a konfliktusok elsimításában.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik