Üzleti tippek

Adóbevallás – kedvezmények kkv-knak

Bizonyos méretű adózók külön kedvezményre jogosultak az általános társaságiadó-kedvezmények mellett, a szabályok szerint. Időszerű most sorra vennünk ezeket a kedvezményeket.

Társaságiadó-kedvezmények kkv-knak:

• beruházási adóalap-kedvezmény
• kistérségi értékcsökkenési leírási kedvezmény
• szabadalom, mintaoltalmak adóalap-kedvezménye
• létszámnövelési kedvezmény
részesedésre elszámolt
• árfolyamnyereség kis- és középvállalkozásba történt befektetés esetén
• tárgyieszköz-beszerzésre felvett hitel kamata után érvényesíthető kedvezmény
• transzferárkedvez-mény

Az APEH tájékoztatása szerint a 2004. évről szóló bevallásokból egyértelműen látszik, hogy a kis- és középvállalkozások vesznek igénybe leginkább társaságiadó- és adóalap-kedvezményeket. A vállalkozások ilyen oldalról történő támogatása ugyanakkor még mindig jelentős tartalékot hordoz magában.

Ennek egyik oka, hogy egyszerűen nem veszik igénybe a kedvezményeket – ez pedig jogvesztéssel jár: későbbiekben még önellenőrzéssel sem lehet korrigálni. A másik ok alighanem a tőkehiány, hiszen hiába van lehetőség például beruházási adókedvezményt igénybe venni, ha nincs miből finanszírozni.

Törvényben előírt feltételek

A kedvezmények szempontjából az első fontos lépés, hogy tisztázzuk, jogosultak vagyunk-e egyáltalán. Ehhez meg kell vizsgálnunk, hogy kis- és középvállalkozásnak minősül-e cégünk, és mikor teljesítjük a feltételeket.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény a vállalkozás méretének meghatározásához a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényre (Kk. tv.) hivatkozik azzal, hogy ide tartozik a Kk. törvényben előírt feltételeknek megfelelő ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, közjegyzői iroda és a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége is. A bemutatóra szóló részvényt kibocsátó részvénytársaságok viszont nem tartoznak ebbe a körbe.

A Kk. törvény szerinti besorolást mindig a kedvezmény jogcíménél megszabott napon kell elvégezni a rendelkezésre álló és már elfogadott utolsó beszámoló adatait felhasználva. Elsődlegesen az összevont, konszolidált beszámoló az irányadó, és csak ennek hiányában vizsgálható a vállalkozás saját beszámolója.

Beruházástól szabadalomig

Az adóévi pozitív adózás előtti eredmény erejéig (legfeljebb 30 millió forintig) döntésünk szerint beruházási adóalap-kedvezményt vehetünk igénybe akkor, ha vállalkozásunk az adóév utolsó napján kis- vagy középvállalkozásnak minősül. Mivel döntésünkre van bízva a kedvezmény, ha nem élünk a lehetőséggel, önellenőrzéssel már nem módosíthatunk rajta.

A kedvezményre a korábban még használatba nem vett ingatlan beruházási értéke – kivéve az üzemkörön kívüli ingatlan –, a korábban még használatba nem vett műszaki berendezések, gépek, járművek, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő felújítás, bővítés (bérelt ingatlanon is) és az immateriális javak között állományba vett új szellemi termékek jogosítanak.

Gyakori kérdés a személygépkocsi. Csak akkor vehető igénybe utána a kedvezmény, ha a vállalkozás tevékenységének tárgya vagy rendszeresen és szorosan a tevékenység végzéséhez kapcsolódik.
Ez az adóalap-csökkentő kedvezmény „de minimis” támogatásnak minősül. Ha igénybe vettük, figyeljünk arra, hogy az eszköz üzembe helyezése az adóévet követő negyedik adóév végéig megtörténjen, mert különben a korábbi csökkentő tétel kétszeresével kell megemelnünk az adóalapunkat.

Új, csökkentő tételként alkalmazható és de minimis támogatásként kezelendő a 2005. adóév végén kkv-nak minősülő vállalkozásnál a szabadalom, használati és formatervezési mintaoltalom magyarországi megszerzésének, valamint fenntartásának elszámolt költsége. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés közvetlen költsége nem tartozik e kedvezmény körébe.

Szintén új szabály, hogy 100 százalékos értékcsökkenési leírás érvényesíthető a 2005. adóév végén kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál az olyan, még használatba nem vett műszaki berendezés, gép, jármű után (kivéve a személygépkocsit), amelyet a 64/2004. (IV. 15.) kormányrendelet szerinti 48 leghátrányosabb kistérség valamelyikében helyez üzembe a vállalkozó. Választhatunk, hogy ezt a kedvezményt de minimis támogatásként vagy a 70/2001/EK csoportmentességi rendelet szerinti kedvezményként kezeljük. Ez azt teszi lehetővé, hogy ha az előző három évben már kimerítettük az igénybe vehető de minimis támogatások maximum 100 ezer eurós összegét, akkor is érvényesíthetjük a kedvezményes leírási kulcsot.

Létszámnövelés, kamatkedvezmény

Segíti a mikrovállalkozások növekedését az a létszámnövelési kedvezmény, amely lehetővé teszi, hogy az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózó a létszám előző adóévhez viszonyított növekménye és az adóév első napján érvényes minimálbér (2005. január 1-jén 57 000 forint) adóévre számított összegének szorzatával csökkenthesse adóalapját. Ha az igénybevételt követő három adóévben az átlagos állományi létszám az előző adóévhez képest csökken, vagy az adózó megszűnik, akkor a korábban igénybe vett kedvezménnyel meg kell növelni az adóalapot. A kedvezmény de minimis támogatásnak minősül.

Még jobban oda kell figyelnünk vállalkozásunk besorolásakor, ha a hitelünk után fizetett kamat alapján szeretnénk adókedvezményt igénybe venni. A 2001. és 2003. között kötött hitelszerződések esetében a szerződés megkötésének teljes adóévében, 2004-től pedig a hitelszerződés megkötése adóévének utolsó napján kell vállalkozásunknak kis- vagy középvállalkozásnak minősülnie. A kedvezményt a tárgyieszköz-beszerzéshez, -előállításhoz pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag erre a célra felhasznált hitel kamata után lehet érvényesíteni a következőkkel:

• az adókedvezmény mértéke az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, a 2004-ig megkötött szerződések esetében adóévenként maximum 5 millió forint, a 2004. január 1. után megkötött szerződéseknél pedig 6 millió forintig lehet igénybe venni;
• kizárólag pénzügyi intézménytől (hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól) felvett hitelre vonatkozik;
• a kedvezményt akkor is igénybe vehetjük, ha csak a hitelszerződés évében feleltünk meg a kkv-feltételeknek, de a későbbiekben már nem;
• további korlátozás, hogy a kedvezményt utoljára abban az adóévben lehet igénybe venni, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásunkban szerepel, és a hitelt még az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetni;
ezt a kedvezményt nem vehetjük igénybe a fejlesztési program keretében megvalósított beruházás után.

Természetesen ez az adókedvezmény is de minimis támogatásnak minősül. Amennyiben nem helyezzük üzembe a beruházást, mely után a kedvezményt igénybe vettük (illetve akkor is, ha elidegenítjük), az adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnünk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik