A kormányprogramba foglalt államháztartási-, illetve adóreformot az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) ajánlatos véleményezni – indokolta a szervezet álláspontját Széles Gábor.
“Az időpont most nem megfelelő a kiáltvány kibocsátásra, mivel a kormányprogramot illetve az annak részét képező államháztartási-, és adóreformot először a koalíció két pártjának kell megalkotnia, és azután – a parlamenti benyújtás előtt – az OÉT-ben lehet megvitatni” – tette hozzá Széles.
Ezzel szemben erről a kérdésről Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kiáltvány ismertetésekor úgy vélekedett, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács azért nem a legmegfelelőbb fórum a program megvitatására, mert onnan hiányoznak a politikai pártok és a kamarák képviselői.
Nem elég általánosságokról beszélni
Az MGYOSZ elnöke egyetért azzal, hogy a kormányprogramnak tartalmaznia kell az államháztartás átalakítását és az államigazgatás karcsúsítását valamint az államháztartási hiány csökkentését, de nem elég arról általánosságokat megfogalmazni, ahogy azt a kiáltvány teszi.
Az államháztartás jelenlegi helyzetében azonban szerinte nincs realitása a 16 szervezet által javasolt adócsökkentésnek, hiszen az rövidtávon növelné a hiányt, miközben a Brüsszeli Bizottság az államháztartás hiány mérséklését követeli Magyarországtól – hangsúlyozta. Az MGYOSZ elnöke szerint a 2006. évre szóló költségvetési előirányzatokat be kell tartani, ami elengedhetetlen feltétele a piaci bizalom visszaszerzésének.
Konszenzus kell
A 16-ok hétfőn, az országgyűlési választások második fordulóját követően tették közzé kiáltványukat, amelyet még aznap Kóka János gazdasági miniszter, másnap pedig Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke is üdvözölt.
Egy új kormányprogram nem elég, mellette konszenzusra kell jutniuk a politikai erőknek az állami és közszféra átalakításában, reformjában – mondta Mosonyi György a Joint Venture Szövetség tiszteletbeli elnöke a hétfői tájékoztatón, ahol ismertették a kiáltványt.
Parragh egy új, gazdasági kerekasztal felállítását sürgette, ahol a gazdasági szervezetek és a politikai erők juthatnak konszenzusra a szükséges reformok megvalósításában.
Az ír nemzeti felemelkedés programját hozta fel példaként az MKK elnöke, amelynek révén 20 év alatt Írország az Európai Unió egyik leggazdagabb és legversenyképesebb országává vált.
