A Magyar Hírlap tavaly szeptember 15-ei számában háromoldalas összeállítás jelent meg a Széles Gábor tulajdonában álló Echo Tv indulásáról. Másnap bejelentették, hogy a napilap új tulajdonosa Széles Gábor. A lapnál emiatt később némi magyarázkodásra kényszerültek, mondván, hogy ez csak „szerencsétlen egybeesés volt”, hiszen a téma egy héttel korábbi kigondolásakor még nem tudhattak Széles érkezéséről.
Deus ex machina
A milliárdos nagyvállalkozó színre lépésével hosszú idő után végre biztos anyagi hátteret tudhat maga mögött a napilap, ugyanakkor nem a fenti eset volt az utolsó, amikor magyarázkodást lehetett hallani a tulajdonos vagy a szerkesztőség részéről. Néhány hete a lap által közölt Mohamed-karikatúrák miatt emelte fel a szavát Széles Gábor. „Inkorrekt dolog volt, többször nem fog előfordulni” – jelezte egyet nem értését egyik nyilatkozatában a tulajdonos. Legutóbb pedig olyannyira felháborodott a Magyar Hírlap egyik címlapja láttán, hogy első felindulásában el akarta bocsátani Szombathy Pált, a lap főszerkesztőjét. „Természetesen vannak viták, még össze kell csiszolódnunk Széles Gáborral” – mondja ezzel kapcsolatban Szombathy Pál, majd hozzáteszi, hogy a sajtóban megjelent találgatások ellenére esze ágában sincs távozni a laptól, és ezt Széles Gábor sem akarja.
Március elején Széles a Heti Válasznak adott interjújában beszélt először arról, hogy tervei szerint a Magyar Hírlap a jövőben a középtől „picit jobbra” fog állni, de hangsúlyozta, nem szeretné, ha a lap jobboldali szócsővé válna. „Ez egy szemantikai mókuskerék. Mihez képest közép? Az elmúlt három évben egy inkább baloldali lapból sikerült mindkét politikai oldallal szemben kritikus, középen álló napilapot faragni” – magyarázza a lap tulajdonosának nyilatkozatát a főszerkesztő.
Túl a mélyponton?
Mindenesetre komoly feladatnak ígérkezik, hogy nyisson a lap a Magyar Nemzettől viszolygó jobboldali olvasók felé, de ne veszítse el régi olvasóközönségét. Az általunk megkérdezett médiaügynökségi szakemberek irrelevánsnak tartanak egy ilyen jellegű változást a lap irányultságában. Számukra akkor tudna vonzóbbá válni a Magyar Hírlap, ha olyan extra elérést nyújtana, amivel a többi napilap nem tud versenyre kelni.
Ehhez még van hova fejlődnie a lapnak, egyelőre ugyanis auditált példányszámadatok nem állnak rendelkezésre a Magyar Hírlapról. Széles Gábor Népszavának adott nyilatkozata szerint az elmúlt hónapokban 15 ezerről 17 ezerre nőtt a lap példányszáma, bár azt nem lehet tudni, hogy ezt a nyomott vagy az értékesített adatokra értette-e. Azonban, még ha az utóbbit feltételezzük, akkor is szembeötlő, hogy a napilap értékesített példányszáma – vélhetően a körülötte zajló hercehurca miatt – a két–három évvel ezelőtti, akkor időszakosnak tartott mélyponthoz képest újra megfeleződött. A Matesz adatai szerint, amíg 2000 és 2004 között 35 ezer körüli példányt értékesítettek a lapból, addig az utolsó auditált adatok (2004. II. negyedév) szerint már csak 28 ezret, így akár már az elmúlt 1–2 évben elvesztett olvasók visszaszerzése is komoly eredmény lehetne. A következő hónapok mindenestre választ adhatnak, hogy a médiapiacra frissen betoppant nagyvállalkozó elképzelése mennyire életképes, és tudja-e kezelni a függetlensége felett továbbra is komolyan őrködő szerkesztőséget. Széles szeme előtt elképzelhető, hogy a Heti Válasz példája lebeg. A korábban közpénzekkel kistafírozott hardcore jobboldali lapot sikerült pont annyira a közép felé elmozdítani korábbi pozíciójából, hogy megőrizve irányultságát – formai megújulással egybekötve – értékesített példányszáma egyetlen év alatt 50 százalékkal nőjön.
Pintér Sándor friss rendeletben írta elő, hogy az állami gondozásban felnövő gyerekeknek biztosítani kell szappant, törölközőt és ágyneműt
És legalább évi hatvanezer forintot kell erre szánni fejenként.
