A sokat emlegetett hatodik áfa irányelv rendelkezései szerint a Magyarországon illetékességgel rendelkező adóalanyoknak is meg kell felelniük a közösségi szabályoknak az unión belüli üzleti kapcsolatokhoz szükséges áfaazonosító számot illetően. Formáját tekintve a közösségi direktíva alapján valamennyi közösségi adószám előtt fel kell tüntetni az ISO nemzetközi szabványnak megfelelően egy azonosítót, amelynek segítségével felismerhető a kibocsátó tagállam. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2004. évi módosítása következtében az irányelvben leírt szabályok a magyar törvénybe is bekerültek.
Az új szabályok kezdetben az olyan új fogalmak elsajátítását követelték meg a magyar kis- és középvállalkozásoktól, mint a Közösségen belüli termékértékesítés és termékbeszerzés (a termékexport, termékimport helyett), illetve a „célország szerinti adózás elve”, amely a beszerzőt és a szolgáltatást igénybe vevőt kötelezi az általános forgalmi adó fizetésére. Az új folyamatok alapvető jellemzőit a magyar adóalanyok már elsajátították, így lehetőség van a problémák összefoglalására.
Közösségen belül
Általános ellenőrzések híján, a tagállamok hatóságainak együttműködési tevékenysége nélkül, nem lehetne kielégítően azonosítani vagy nyomon követni az Európai Közösségen belüli ügyleteket. Ezért az egyes adóhatóságok adatbázisainak összekapcsolásával létrejött egy számítógépes hálózat, amely már képes ellátni bizonyos szintű ellenőrzési funkciókat. Az angol nyelvű Value added tax Information Exchange System, azaz Általános forgalmi adó információs csererendszer elnevezése után VIES rövidítéssel ismertté vált rendszer a tagállami adóhatóságok nyilvántartásaira épül. Ezek az adatbázisok tartalmazzák egyrészt a nyilvántartásba vett adózók adatait és összesítik a jelentésekben beküldött információkat a Közösségen belüli ügyletekről. A VIES rendszer segítségével van lehetőség megállapítani egy adószám érvényességét, illetve azt, hogy kit is takar ez a szám.
Az információkérés a területileg illetékes adóhatóságnál történhet telefonon, levélben (elektronikusan is), illetve faxon. Fontos azonban tudni, hogy a megerősítő információ kiadásához meg kell adnunk saját nevünk, cég esetében elnevezésünk, közösségi adószámunkat vagy itthoni adószámunkat, illetve címünket, vállalkozásunk székhelyének címét. Ne feledjük, hogy amennyiben képviselőnk útján kívánunk információt kérni, akkor a képviselőnknek az adóhatóság nyilvántartásában szerepelnie kell meghatalmazottként.
Ha megbizonyosodtunk a partnerünk tagállama szerinti adóhatóság által kiadott áfaazonosító szám helyességéről, akkor ezt a közösségi adószámot a kiállítandó számlán szerepeltetnünk kell, továbbá 2005. január elsejétől utalnunk szükséges a Közösségen belüli értékesítés tényére is, mivel ezzel az áfamentesség természetét is jelezni tudjuk.
A mentességnek további feltétele, hogy a termék igazoltan elhagyja Magyarországot. Mivel a tagországok között a vámhatárok a csatlakozás után megszűntek, vámhatósági kiléptetésre ebben az esetben természetesen nem kerül sor, így nehezebben igazolható a Közösségen belüli értékesítés ténye.
Az ország területéről való kiléptetés igazolására ezért a leginkább ajánlatos dokumentum a szabályosan kiállított CMR nemzetközi fuvarlevél. Ugyanakkor megjegyzendő: az általános forgalmi adóról szóló törvényben taxatíve nem szerepel, hogy mely dokumentumok bizonyíthatnak hitelt érdemlően. Ha már birtokunkban van a vevő aláírásával és bélyegzőjével ellátott CMR nemzetközi fuvarlevél és az értékesítést rögzítő számla, további dokumentum nem szükséges az értékesítés igazolásához.
Magyarország és még néhány tagállam az adminisztratív terhek csökkentése és az egyszerűsítés érdekében lehetővé teszi adózói számára, hogy ha a vevői készletből egy, a Közösségen belüli beszerzés után adófizetésre kötelezett adóalany számára történik az értékesítés, a tagállamok közötti termékmozgatást nem tekinti termékértékesítésnek (vagy termékbeszerzésnek), a készletből történő értékesítést pedig Közösségen belüli adómentes értékesítésként (vagy Közösségen belülről történő termékbeszerzésként) kezelik. Ezzel elkerülhető a külföldi adóalanyok számára az egyébként kötelező belföldi regisztráció.
Háromszereplős ügyletek
A háromszereplős nemzetközi ügyletek esetében kitüntetett szerepe van a tulajdonátszállás helyének, ennek következtében a legtöbb gyakorlati gond akkor jelentkezik, amikor a termék mozgásának iránya nem követi a tulajdonátszállás irányát. Ilyen esetben az úgynevezett Incoterms paritások nyújthatnak segítséget: így pontosan meghatározható a termékértékesítés teljesítési helye.
Vegyük például azt az esetet, amikor egy magyar vállalkozás értékesít egy terméket egy német, közösségi adószámmal rendelkező vállalkozásnak FCA magyarországi paritáson, s ő ugyanezt a terméket Japánba értékesíti, mégpedig úgy, hogy a szállítás a leendő japán vevőhöz közvetlenül a magyar vállalkozótól történik. A magyar adózó szempontjából ilyenkor belföldi értékesítés történik – a tulajdonjog a paritás következtében már Magyarországon átszáll –, aminek nem közvetlen következménye a harmadik országba való kiléptetés, így nem lehet exportról sem beszélni.
Mivel az elfuvarozás nem egy másik tagállam területére történik, így nem jöhet szóba a Közösségen belüli termékértékesítés sem. Ezért az általános forgalmi adót a magyar vállalkozónak fel kell számítania. Ha a magyar paritás helyett a japánt adták volna meg, akkor termékexportról lehetne beszélni és így az áfát sem kellene a német vevő felé felszámítani.
Szolgáltatások belső piacon
Alapvetően nem az adózó saját választásán múlik a kiadása, de természetesen saját kérésre is lehet igényelni az illetékes adóhatóságnál. Kötelező kiváltani, amennyiben az adózónak az Európai Közösség másik tagállamában általa beszerzett termék(ek) adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja a 10 000 eurót. A közösségi adószám igénylése tulajdonképpen bejelentési kötelezettség, melynek elmulasztása szankciót (mulasztási bírságot) von maga után. Nem kell ugyanakkor közösségi adószámot igényelnie annak az adózónak, aki alanyi adómentességet választott; kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végez; mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választott adóalany; és a Közösségen belüli beszerzéseinek összértéke nem haladja meg a 10 000 eurót. 2006-tól már az egyszerűsített vállalkozói adó alanya is kiválthatja közösségi adószámát anélkül, hogy eva státuszát elveszítené.
Például a reklámszolgáltatás esetében. Ha vállalkozásunk egy másik tagállamban nyilvántartásba vett, vagyis közösségi adószámmal rendelkező adózónak Magyarországon reklámszolgáltatást nyújt (termékeit reklámozza), akkor az áfa törvény szabályai szerint a teljesítés helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő székhelye, illetve állandó telephelye határozza meg (ami jelen esetben a megrendelő tagállama, nem pedig Magyarország). A számlánkon az „áfa törvény területi hatályán kívüli” jelölést kell feltüntetnünk. A reklámszolgáltatáshoz hasonló elbírálásban részesül még többek közt a
• tanácsadási,
• ügyvédi,
• számviteli,
• adóügyi,
• számítástechnikai,
• mérnöki,
• pénzügyi,
• elektronikusan teljesített szolgáltatás is.
Külön szabályok vonatkoznak a teherfuvarozásra, melynek értelmében külön szükséges választanunk a harmadik országba és az Európai Közösség más tagállamába történő áruszállítást. 2004. május 1-jétől Közösségen belüli teherközlekedésnek minősül az a teherközlekedés, amely indulási és érkezési helye két különböző tagállamban van, de ide sorolandó az is, amelynek indulási és érkezési helye egyaránt belföldre esik, de maga a teherközlekedés közvetlenül kapcsolódik Közösségen belüli teherközlekedéshez.
Ilyen esetekben a teljesítési hely az, ahol a megrendelőt adóalanyként nyilvántartják. Ha egyik tagállamban sem tartják nyilván a megrendelőt (magánszemély vagy harmadik országbeli), akkor az indulás helye a teljesítési hely. Ilyen esetekben a teljes útszakasz abban az államban adózik, amelyben a teljesítés helye van.
