Az év első kilenc hónapjában – a TNS Media Intelligence adatai alapján – több mint 160 millió forintot fordított a szocialista párt a választók meggyőzésére. Nyakó István, a párt szóvivője ennek ellenére elhárította szerkesztőségünk érdeklődését. Szerinte ugyanis az újságíróknak nem erre kellene figyelniük, hanem „a lényegre, vagyis a tartalomra”. De mivel a pénz sokszor fontosabb, mint a fennkölt eszmék, ezért szerkesztőségünk nem várta meg, amíg a párt a „Magyar Közlönyben majd közli a szükséges adatokat”. Az általuk mégis lekötött hirdetések 160 milliójában nincs benne a reklámlevelek ára, de csak a napilapokban elköltött 92 millió forint pontosan húszszorosa az MDF teljes reklámköltségvetésének. Az MSZP 40 millió forintot hagyott köztéren, listaáron számítva, 27 millió jutott folyóiratokra, és nyolcat áldozott az internetes médiumokban való megjelenésre. Mindössze 520 ezer forint ment el a televíziókra.
A második legnagyobb reklámköltségvetéssel a Fidesz, valamint a holdudvarának tartott Nemzeti Konzultáció (NK), illetve a polgári körök rendelkeztek. Teljes reklámköltésük listaáron 110 millió forint volt, ebből a nemzeti konzultáció mintegy 80 milliót költött. A NK leginkább közterületen volt aktív (nemcsak a kérdőívek összegyűjtésében jeleskedett), itt 67 millióra taksálta a TNS a megjelenések árát (a teljes összeget júniusban költötték el). Napilapokban 27 millió forint értékben vásároltak felületet, folyóiratokban pedig jelképes 780 ezerért. A polgári körök napilapokban és rádióban igyekeztek növelni ismertségüket, az erre szánt összeg azonban nem érte el az ötmillió forintot. A Fidesz még szűkszavúbb volt, amikor az FN arról kérdezte, mennyit költöttek reklámra: a sajtóosztály majd utánanéz, mennyibe kerülnek a hirdetések.
A szabad demokraták 70 millióval a TNS reklámköltés-listájának bronzérmesei lettek. A liberálisok tűnnek a legbátrabbnak a reklámeszközök használatában, hiszen egyedül az ő médiamixükben tűnt fel az indoor, míg a többi párt vonakodott nyilvános vécékben és kocsmákban megjelenni. Ők is leginkább a közterület erejében hittek, itt 34 millió forintért helyeztek el hirdetéseket. Az interneten is ők vásároltak a legnagyobb értékben felületet, kilenc hónap alatt majdnem 11 milliót szántak erre. A kábeltévék nekik köszönhetik a legtöbb párttól származó hirdetési bevételt: több mint hétmilliót kaszáltak. Napi- és folyóiratokban, valamint rádióban egyenletes eloszlásban mintegy 14 milliót költöttek. A szabad demokraták tűntek ebben a kérdésben a legbőbeszédűebbnek. Tőlük még azt is megtudtuk, hogy a liberális hétre 28 milliót szorítottak ki, és ennek fele ment el az ehhez kapcsolódó hirdetésekre.
A nagy költők között szerényen megbúvó MDF teljes költségvetése (4,1 millió forint) annyi, mint az SZDSZ folyóiratbüdzséje. Nem csoda, hogy a teljes összeg hamar kimerült, és június óta a TNS nem talált MDF-es médiaköltést. A demokrata fórumnál megkeresésünkre azt mondták, ebben az évben a pártnak csak egy, az örökösödési adó elleni aláírásgyűjtési akciója volt. Annak költsége a plakátokkal és az asztalokkal együtt sem érte el az egymillió forintot. Azt, hogy szeptember óta nem hirdettek, azzal magyarázta az illetékes, hogy ők “még nem kezdték el a kampányt, mint a többi párt”.
A TNS Media Intelligence számításai szerint – listaáron kalkulálva – a pártok az év első kilenc hónapjában összesen 354 milliót adtak ki reklámra. Pedig a kampány még el sem kezdődött. A hatályos törvények szerint a választások első fordulóját megelőző mintegy három hónap során – a hivatalos kampányidőszakban – a pártok képviselőjelökltenként legfeljebb egymillió forintot költhetnek kampányra – vagyis pártonként 386 milliót.
