Az elmúlt években folyamatosan nőtt az online álláskereső szolgáltatások regisztrált felhasználóinak a száma, jelenleg mintegy 300 ezren használják aktívan ezeket a weboldalakat – hangzott el a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) által az internetes álláskeresésről rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Az internetpenetráció további növekedése várhatóan nemcsak a felhasználók számát növeli majd, de kiterjeszti az online álláskeresést a munkaerőpiac alsó szegmenseire is.
A résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy a közeli jövőben ennek a számnak a további növekedése várható. Arról azonban vita alakult ki, hogy a folyamatosan erősödő felhasználói igényeket hosszabb távon hány álláskereső weboldal fogja majd kiszolgálni. Az online álláskeresés az elmúlt néhány évben a hazai internet egyik leggyorsabban fejlődő szegmensévé változott, tömegével jöttek létre a kisebb-nagyobb, a területtel foglalkozó site-ok. Nagy György Miklós, a nemrégiben a FigyelőNetet is kiadó Sanoma online portfóliójába bekerült Profession.hu vezetője szerint azonban a közeli jövőben a piac koncentrálódása várható, és hosszabb távon mindössze két jelentős szereplő harcára kell számítani. A fontos szereplők várható számával a résztvevők közül többen nem értettek egyet, ám a várható koncentrálódás tényéről egyetértés alakult ki.
Ugyancsak egyetértettek a vitázók abban, hogy nem várható az egyes szakmákra, szakterületekre koncentrálódó álláskereső weboldalak szaporodása, mivel a magyar piac ehhez túl kicsi. Általánoságban elmondható, hogy csomó dolog, ami a cseh vagy a lengyel piacon például működik, az nálunk egyáltalán nem – fogalmazott Buda Szabolcs, a Jobpilot vezetője. Ebben rendkívül fontos szerepe van a földrajzi mobilitás szinte teljes hiányának, az ország túlzott Budapest-központúságának, illetőleg a magyar munkakeresők nemzetközi mércével mérve rendkívül alacsony idegennyelv-ismeretének. Ez utóbbi tényező fontosságát hangsúlyozta vitaindító előadásában Lukács Zsolt, a Telkes Tanácsadó Rt. fejvadásza is, aki szerint a magyar munkavállalók nyelvi hiányosságai rendkívül hátrányos helyzetbe sodorják őket az egyre nemzetközibbé váló munkaerőpiacon, és ezt a hátrányt az online álláskereső szolgáltatások sokasága sem fogja tudni kiküszöbölni.
Lukács rámutatott arra, hogy jelen pillanatban elsősorban az úgynevezett „fehérgalléros” munkavállalóknak van esélyük az interneten állást találni. Míg a felsővezetői pozíciókra leginkább a hagyományosnak mondható úton, fejvadászcégek segítségével keresnek jelölteket, addig a munkaerőpiac alsó, ám legszélesebb szegmensét kitevő fizikai munkákra továbbra is a nyomtatott hirdetések útján lehet a legkönnyebben megfelelő embert találni. A résztvevők szerint az internetes penetráció növekedésével mindez változni fog: a nagyobb elérés lehetővé fogja tenni a későbbiekben ezeknek az úgynevezett „kékgalléros” munkavállalóknak a bekerülését az online állásoldalak adatbázisaiba.
Szinte valamennyi szakértő egyetértett abban, hogy a felhasználók egy része nem keres komolyan állást, hanem csak szórakozásból, vagy erőpróba céljából küldi el jelentkezését egyszerre tucatnyi helyre. Ellenük a fenntartók egyre több esetben többféle adminisztratív módszerrel védekeznek, például a jelentkezőktől különféle űrlapok kitöltését követelik meg. Így sokszor sikerül megakadályozni azt, hogy érdeklődés nélküli jelentkezők leveleit kelljen elolvasni. A tömegből való kitűnésnek jó útja lehet a jelenlegi helyzetben az is, ha a jelentkező pár nappal később telefonon érdeklődik, hogy megérkezett-e a jelentkezése. Ezzel is azt jelzi ugyanis, hogy valóban érdeklődik, és nemcsak a fejvadászok levelesládáját árasztja el.
